Mint a szakember a tendenciákról elmondta, ez a kérdés legalább két aspektusból vizsgálandó: az olvasó és a sajtó szempontjából. Úgy véli, hogy az olvasói oldalról az AI már most számos tekintetben komoly tényező, még ha nem is feltétlenül érezzük ezt még a bőrünkön. Mint mondja, a fogyasztókra hatással van, hogy az AI által támogatott rendszerek kényelmesebbé tudják tenni a mindennapjaikat – még ha csak apróságokról is van néha szó.
“Elég csak abba belegondolni, hogy az olvasók hány százalékára hatnak a közösségimédia- vagy a különböző tartalomajánló felületek – legyen szó akár a Google Discoverről, a Facebookról, a Tik-Tokról vagy a Redditről. Ezekben a megoldásokban felfedezhetünk egy közös elemet, mégpedig, hogy a hírfolyamokat már most is AI szolgálja ki, személyre szabottan. AI felel azért, hogy éppen mit látunk, és, hogy a scrollozásunk során mi kerül még a képernyőnkre.”
Mint Sólyom Balázs mondja, minden platform abban érdekelt, hogy náluk töltsük el a lehető legtöbb időt. Az algoritmusok is ezt a célt szolgálják, és ennek köszönhetően egyre kevésbé jelennek meg olyan tartalmak, amik külső hivatkozásokat tartalmaznak – ha csak nem fizetünk érte.
Jöhetnek majd a külön jelölt AI-tartalmak
A média oldalról szólva azt emeli ki a szakember, hogy feltehetőleg sokkal több lesz az előállított tartalom. Mint mondja, az AI a kisebb, rövidebb dolgokat könnyen át fogja venni, és például a mínuszos tartalmakat is rá lehet majd bízni.
“Jöhetnek majd a külön jelölt AI-tartalmak, illetve a szerkesztői cikkek, és majd lehet elemezni, hogy vajon a fogyasztói útvonalakba beilleszkedik-e ez a tartalom fajta vagy sem. Meglehet, hogy patikamérlegen kell majd kimérnie egy-egy szerkesztőségnek, hogy mit írhat gép és mit nem.”
Összességében úgy véli, hogy tovább fog gyorsulni a hírközlés. Már most is vannak olyan rendszerek – akár hazai megoldások is – amik a tartalom mihamarabbi megtalálásában, illetve a kapcsolódó témák, cikkek összegyűjtésében segítenek. Ennek köszönhetően pedig talán kevesebb munkát kell majd a feltárásra fordítani, és több juthat a tartalomra.
“A különböző tartalomajánló rendszerek is egyre szofisztikáltabbak lehetnek, amik képesek már látogatónként különböző tartalmat ajánlani – legyen szó akár kontextuális, akár érdeklődésalapú targetálásról. Ez pedig a hirdetési világot is átjárhatja, ami segítheti a médiumokat a monetizációs képességeik kiaknázásában.”
Fontos kérdés ugyanakkor a szakember szerint az, hogy ez mennyire történik későn, mert sokan már most nagyon kiszolgáltatottak a különböző globális vállalatoknak, hiszen a látogatók többsége innen érkezik.
Amire oda kell figyelnie a sajtónak
Sólyom Balázs arról is beszélt, hogy az újságok sem kerülhetik el a márkaépítést, máskülönben nem tudnak nyomot hagyni az olvasók emlékezetében.
“Még mindig indulnak új médiumok, és a Google Discover, a Facebook segítségével viszonylag gyorsan el lehet érni egy bizonyos méretet, legalábbis felhasználószámban. Viszont ez csak egy illúzió, mert olyan látogatói tömeget jelent, ami felett nincs kontrollunk. Ha holnap úgy dönt a Meta, hogy az általunk meglovagolt történet számára problémás, pillanatok alatt kikerülhetünk az ajánlórendszerekből. Ha a márkaépítés elmarad, a fogyasztók fejében már csak tartalmak lesznek, nem pedig médiumok, hiszen az ajánlók is csak tartalmat adnak a felhasználóiknak.”
Emellett, mint kiemeli, van egy sokkal fixebb probléma is: az idő.
“Egy nap még mindig 24 óra. Egy bizonyos szint felett nem fogunk tudni több tartalmat fogyasztani, cserébe a figyelmünkért egyre nagyobb a verseny. És nem csak az online sajtó küzd ezért a figyelemért, hanem minden médium és minden tartalomelőállító is. Az utóbbiakkal tágul ki igazán a tér, hiszen a podcasterek, streamerek, tiktokerek és mindenki beáll a sorba. Ebből szerintem az következik, hogy az online sajtó világ- és hazai szinten is racionalizálódni fog – kevesebb szereplőnek marad tér. A kisebbek nem biztos, hogy fel tudják venni az iramot a technológia versenyben, a silányabb minőség körül pedig elfogyhat a levegő.”
Tartalmi súlyeltolódás jöhet
Mint mondja, kisebb léptéket vizsgálva eltolódhatnak a súlyok tartalmi téren is.
“Ha az AI drasztikusan tudja csökkenteni a belépési küszöböt a minőségi audio és audiovizuális tartalmakban, akkor nagyobb arányban jelenhetnek meg ilyen tartalmak. Viszont sok esetben ennek még nincs kidolgozva megfelelően a monetizációs lába média oldalon.
Ezekből kiindulva a legfontosabb teendő a fogyasztók minél mélyebb megismerése és a szokásaik jó értelemben vett szemmel tartása lenne. Mert ma már nem ezek a médiumok hatnak a legjobban a szokásokra. Ha pedig megvan ez az ismeret, akkor talán a változások menedzselése is könnyebbé válik.”
Most még a mézeshetek időszaka tart
Sólyom Balázs az előadásában is felvetett párkapcsolati analógiával élve úgy fogalmaz, hogy most még talán a „honeymoon” időszaka tart az AI és a média kapcsolatában, ahol “minden szuper, mindenki ebben látja a jövőt és persze már mindenki csinálja is.” Ugyanakkor még sok a nyitott kérdés, legyen szó akár a szabályozásról, akár a költségekről.
“Hallani már minden felől felhasználási szokásokat, esettanulmányokat, de ezek inkább személyes jellegűek. Vagyis nem szervezeti szinten integrálódtak a folyamatokba, hanem a lelkes, nyitott szakemberek próbálkozásai. Jelentősebb áttörést hozhat az, ha ezt valamelyik szervezetnek valóban sikerül integrálnia a működésébe. Azt sokan érzik és értik, hogy jelentős előnyt adhat az AI, de minden vállalatnak meg kell találnia, hogy az ő működésébe hogyan illeszthető ez be, és mit is vár tőle.
Arról mindig kevés szó esik, hogy vajon mibe kerül ténylegesen mondjuk egy tartalom előállítása, és mibe fog ez kerülni majd később. De a technológia sok helyre beteheti a lábát – a képessége megvan rá. A podcast- és videószekciót említettem már, címlapok összerakását is rá lehetne bízni a rendszerre, ahogy a hírlevelek összeállítását is, és még sorolhatnám. Médiaszempontból a tartalomkereséstől az -előállításon át a megjelenésig és terítésig minden ponton hozzá tud valamit tenni – csak kell mellé a szakértő is, aki terelgeti az AI-t, illetve felhasználja a segítségét.”