Egy még a választások idején megjelent cikk miatt perelte be a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat az Index.hu-t, a Fővárosi Törvényszék azonban a keresetet elutasította. Az eset rávilágít a helyreigazítási kérelmeket övező információhiány problémájára, és az etikus újságírás fontosságára.
Egy 2024. június 8-án megjelent cikk miatt perelték be az Index.hu-t, mondván, a hírportál valótlant állított Pikó Andrással és a választásokkal kapcsolatban. A „Választási csalás: szavazatvásárlással trükközhettek” címmel megjelent anyag kapcsán az Önkormányzat helyreigazítást kért a szerkesztőségtől, majd amikor ennek nem tettek eleget, feljelentést tett.
A keresetet azonban a bíróság elutasította - nem véletlenül.
Az eset kapcsán mutatjuk, mennyire ingoványos a médiával kapcsolatos pereskedések talaja.
Tényszerű tudósítás, a közvélemény informálása
A média politikai célzattal történő alkalmazása nem újdonság. Nem meglepő hát, ha egy közéleti személyiség amint negatív színben tűnik fel egy anyagban, szinte mindig helyreigazítást kér, ennek hiányában pedig a bírósághoz fordul. Fontos azonban, hogy minden esetben megvizsgáljuk a szöveg kontextusát, és leginkább azt, hogy maga a médium illetve az újságíró állít valamit, vagy csak arról tudósítják az olvasókat, hogy valaki más vélekedik így.
Az Index cikke világosan hivatkozik Kocsis Máté Facebook-bejegyzésére - tehát nem az Index szerint történt választási csalás a VIII. kerületben, hanem a politikus hívta fel erre a figyelmet a közösségi médiában. Ennek megírása tehát a hiteles és pártatlan tájékoztatás jegyében történt - ahogy egyébként a portál arról is cikkezett, hogy Pikó András szintén egy Facebook-posztban fejezte ki nemtetszését az egykori Magyar Rádió épületének helyén épülő új egyetemi campussal kapcsolatban. Mint írja, Lázár János "zsarol" - erre hivatkozik a portál is, tehát nem a szerző állítja ezt. Ha így lenne, Lázár János is perelhetné a portált.
Az egyik legfontosabb jogi szempont az, hogy a bíróság különbséget tesz a tényállítások és a vélemények között. Ha a médiában megjelenő tartalom egyértelműen véleményt tükröz - jelen esetben Kocsis Máté szavait -, és nem tényszerű állítást fogalmaz meg, akkor a helyreigazításnak nincs helye. A vélemények szabad kifejezése a sajtószabadság alapvető része, így a bíróság a média javára dönt, ha az adott közlés inkább véleménynek, mintsem tényállításnak minősül.
A sajtó feladata ugyanakkor nemcsak a valós tények közlése, hanem
a társadalmi párbeszéd és vita előmozdítása is.
Ha a sajtó valamilyen közügyben, kritikai hangvétellel közöl információt, de nem szándékozik valakit rossz színben feltüntetni, akkor a bíróság mérlegelheti, hogy a közlés a nyilvánosság érdekét szolgálta-e. Az ilyen esetekben a sajtónak nagyobb esélye van a per megnyerésére - ahogyan történt ez az Index esetében is.
Az eredmények ismeretének fontossága
Számos alkalommal találkozhatunk olyan hírekkel, amelyekben feljelentést, pereskedést helyeznek kilátásba az érintettek vélt vagy valós sérelmeik miatt. Érdekes azonban, hogy míg a feljelentést megtétele az esetek többségében bekerül a hírekbe, addig a bíróság végső határozata nem minden alkalommal jut el az olvasókhoz.
A pereskedések így sokszor nem egyértelműek a közvélemény számára. Jogosan fordult az érintett a bírósághoz? Hibát követett el egy adott sajtóorgánum, és valóban megszegte a pártatlan, hiteles, tényszerű tudósítás szabályait? Vagy nem is volt alapja a vádaskodásnak?
Fontos, hogy amennyiben történik egy feljelentés, úgy annak végső bírósági döntéséről is minden esetben tájékoztatást kaphassanak az emberek. Ennek hiányában ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy egy-egy médium annak ellenére veszít az olvasói, nézői, hallgatói bizalmából, hogy bármi megkérdőjelezhetőt tett volna.