Ausztria, Finnország, Franciaország és Hollandia olyan jogszabályokat szorgalmaz az unión belül, amely lehetővé tenné a díjak kiszabását azokra a vállalatokra, amelyek a fast fashionre épülnek.
Bár egyre több márka kezdi felismeri, hogy a fenntarthatóság hangsúlyozása nem csak egy marketingfogás, hanem egy igazi célkitűzés is egyben, azonban a jelentős lépések a kockázatvállalás hiánya miatt általában elmaradnak a cégek részéről. A divatipar ebben a problémában nyakig benne van, hiszen óriási a felelősségük a környezeti hatásokért, a túltermelésért és a túlfogyasztásért – éppen ezért a jogszabályokkal való korlátozás elengedhetetlen a változásért.
Ausztria, Finnország, Franciaország és Hollandia olyan jogszabályok bevezetését szeretné elérni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormányok díjakat vethessenek ki azokra a vállalatokra, amelyeknek a marketingstratégiája a fast fashion elvet szolgalmazzák – számolt be a hírről cikkében az Economx.
Az érintett országok az érvelésüket egy vitaanyagban foglalták össze, amelyet a nemzeti küldöttek között terjesztettek a június 17-i csúcstalálkozó előtt. A cél, hogy a környezetvédelmi miniszterek a találkozón elfogadják az országok álláspontját a textil és élelmiszerhulladék korlátozására vonatkozó javaslatokról a hulladék keretirányelv módosításával.
Miközben az egy főre jutó textilfogyasztás mennyisége Európában az elmúlt években drámaian megnőtt, egy ruhadarab átlagos felhasználása csökkent. Több tanulmány még azt is becsüli, hogy egyes fogyasztók hét-nyolc használat után kidobják olcsó ruháikat
– áll a közös nyilatkozatban.
A közlemény azokat a becsléseket is megemlíti, amelyek szerint az eladott ruházati cikkek száma 2000 és 2015 között megduplázódott, ezzel elérve az évi 100 milliárd darabot. A számok az erőforrások óriási mértékű pazarlását tükrözik: az iparág a globális vízszennyezés egyötödéért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős. Becslések szerint a számok a jelenlegi tendenciák mellett 2050-re több mint negyedére fognak emelkedni.
Küzdelem a fast fashion ellen
A tagországok arra szorgalmazzák Európát, hogy vezesse be a hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó uniós jogszabályok folyamatban lévő reformját és a múlt hónapban elfogadott ökodesign rendeleteket. Ezek mellett az érintett országok konkrét intézkedéseket is szorgalmaznak az uniós jogban a fast fashion kereskedelmi stratégiája elleni harcra.
A négy uniós tagállam célja, hogy a vállalatok fizessenek az általuk okozott környezetszennyezésért, és a Hulladék keretirányelv utolsó pillanatban történő módosítását javasolja. A kezdeményezésük szerint a tagállamok előírhatják a termelői felelősséggel foglalkozó szervezeteknek, hogy a termékek külső tartósságán alapuló díjakat bevessenek be.
Franciaország élet jár a környezeti károk elleni harcban
Párizs jelenleg nemzeti jogszabályokat alkot az olyan vállalatok kereskedelmi gyakorlatának féken tartására, mint a Shein és a Temu. A két kínai tulajdonú ruházati kiskereskedő látványos növekedése miatt nemrég az EU-ban – a havi 45 milliónál több felhasználóval rendelkező – online platformokra vonatkozó digitális szolgáltatási szabályok is hatályba kerülhetnek.
A francia parlament alsóháza által márciusban elfogadott törvénytervezet szerint minden egyes eladott gyorsáru után környezeti lábnyom-alapú, cikkenként legfeljebb 5 eurós, 2030-ra 10 euróra emelkedő adót szabna ki. A törvényjavaslat emellett betiltaná az ilyen termékek közvetlen és közvetett marketingjét is, ebbe beleértve az influenszerek alkalmazását.
Ha nem akar lemaradni a legfrissebb cikkekről, vagy szívesen hozzászólna a posztokhoz, akkor kövesse a MediaFuture Facebook és LinkedIn oldalát is.
(Borítókép: Halyna Romaniv / Getty Images)