A miniszterelnök Facebookon közzétett bejelentésében további intézkedéseket is kilátásba helyezett. Szigorítanák a büntetőjogi szabályozást, fellépnének a kapcsolati erőszak minden formája és a menstruációs szegénység ellen, megváltoztatnák a szívhangrendeletet, megszüntetnék az esemény utáni tabletta vénykötelességét, és megerősítenék a várandós nők támogatását.
Konkurens lapok fogtak össze a közös célért
Október 11-én, a leánygyermekek világnapján a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu és a WMN.hu szerkesztősége közös kampányt indított az isztambuli egyezmény ratifikálásáért.
A Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére létrejött összefogásban a szerkesztőségek egységesen lecserélték közösségimédia-felületeik borítóképeit, és vállalták, hogy november 25-ig cikkekkel, interjúkkal és edukációs tartalmakkal tartják napirenden az ügyet.
Az összefogás különlegességét az adta, hogy
a női médiapiac meghatározó, egymással közvetlenül versengő szereplői közös kommunikációs kampányban egyesítették elérésüket és szerkesztőségi erőforrásaikat.
A MediaFuture korábbi cikkében három részt vevő főszerkesztő is beszélt az együttműködés jelentőségéről. Kálmán Szonja, a Dívány főszerkesztője szerint a közös fellépéssel olyan hatást érhetnek el, amire az egyes magazinok önállóan nem lennének képesek. Maróy Krisztina, a GLAMOUR főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy a női médiumok szerepét gyakran alábecsülik, pedig nemcsak közösségeket építenek, hanem társadalmi párbeszédet is kezdeményezhetnek. Orbán Violetta, a Femina főszerkesztője pedig abban bízott, hogy a november 25-ig összehangoltan megjelenő tartalmakkal még több ember figyelmét tudják felhívni erre a fontos ügyre.
A sajtó mellett a civilek is nyomást gyakoroltak
Az egyezmény ratifikálásáért szeptember óta civil demonstrációkat is tartottak, Hajnal Edina nőjogi aktivista és Murinai Angéla író kezdeményezésére pedig petíció indult. Október 30-án újabb tüntetést szerveztek a Parlament elé, és a nőjogi szervezetek illetve a kormány képviselői között szakmai egyeztetések is kezdődtek.
A mostani bejelentés így több hónapos civil- és sajtófellépést követ. Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a médiaösszefogás milyen közvetlen szerepet játszott a kormányzati döntésben, az azonban egyértelmű, hogy a női lapok kampánya jelentős nyilvánosságot biztosított a kérdésnek.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentése túlzás nélkül történelmi jelentőségű változásokról szól, az isztambuli egyezmény ratifikációs folyamatának elindítása pedig egyben médiatörténet is. A magyar női magazinok összefogása által támogatott cél elérésében természetesen nem az a legfontosabb, hogy kimondhatjuk: egy hónap alatt célt értünk, hanem az, amit az elmondottak jelentenek. A magyar nők, gyerekek és családok nagyobb biztonságát adhatják meg a vázolt intézkedések. A témával továbbra is foglalkozunk, az összefogás erejét pedig nem felejtjük, és továbbvisszük
- mondta el Kálmán Szonja.
A 13 szerkesztőség közös kampánya november 25-ig folytatódik. A kivételes együttműködés pedig fontos példája annak, hogyan tudnak a versenytárs médiamárkák egy közös ügyet tartósan a nyilvánosság napirendjén tartani.
