A közmédia szervezeti átalakítása már megkezdődött, a következő vezérigazgatónak pedig a működési modell és a tartalomstratégia megújításáról is döntenie kell. A feladat része a szerkesztői függetlenség garanciáinak megerősítése, a közönségbizalom helyreállítása és a digitális szolgáltatások fejlesztése is.
Akár 35 százalékkal kisebb költségvetésből kellene működni
A Független Közmédia Testület (FKT) pályázati kiírása szerint a jelentkezőknek a 2027-es átmeneti évre olyan forgatókönyvvel kell számolniuk, amelyben a közmédia teljes kiadási kerete a 2026-os összeg 65–75 százalékára csökken. Ez 25–35 százalékos visszafogást jelentene, bár egyelőre tervezési feltételről, nem végleges költségvetési döntésről van szó.
A pályázathoz mellékelt pénzügyi adatok szerint
a közmédia 2026-os összes kiadása várhatóan 140,45 milliárd forint lesz.
A működésre közel 132 milliárdot költhetnek, ebből több mint 76,9 milliárd forintot tesz ki a műsorgyártás.
A legnagyobb tételek között a sportműsorok szerepelnek. Az M4 Sport 2026-os műsorgyártási kiadásait 23,45 milliárd forintra becsülik, szemben a Duna és a Duna World együttes, 6,8 milliárdos, az M5 közel 3 milliárdos, illetve az M2 2,23 milliárdos keretével.
A sport területén már idén is jelentős megtakarítást értek el: a dokumentum szerint a közvetítési jogok felülvizsgálata közel 8 milliárd forinttal csökkentette a kiadásokat. Emellett egyes műsorokat megszüntettek, más produkciók gyártását pedig házon belülre szervezték.
A következő vezérigazgatónak tehát nem nulláról kell megkezdenie az átalakítást, hanem egy már megváltoztatott műsorgyártási és finanszírozási rendszerben kell kijelölnie a további irányt.
Mi lesz az M4 Sporttal, az M2-vel és az M5-tel?
A pályázati követelmények alapján az új vezető egyik legfontosabb feladata a televíziós és rádiós csatornák jelenlegi struktúrájának felülvizsgálata lesz. Meg kell vizsgálnia, mely szolgáltatások között vannak indokolatlan párhuzamosságok, és hogyan lehetne hatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat.
A változások a nézők számára elsősorban a műsorkínálatban jelentkezhetnek.
A sport esetében a pályázóknak kifejezetten foglalkozniuk kell a közvetítési jogok kereskedelmi értékével és a sportközvetítések közszolgálati szerepével. A jelentős költségek miatt meghatározó kérdés lehet, mely események közvetítését indokolt közpénzből finanszírozni, és hogyan alakuljon a sport helye a teljes kínálatban.
Az M5 kulturális csatorna jövőjéről ugyancsak konkrét elképzeléseket várnak. A kiírás külön foglalkozik a magyar filmek, sorozatok, tévéjátékok, dokumentumfilmek, animációk és tudományos-ismeretterjesztő produkciók támogatásával. A jelentkezőknek azt is be kell mutatniuk, milyen finanszírozási megoldásokkal és szakmai együttműködésekkel ösztönöznék új hazai tartalmak elkészítését.
Az M2 gyerekcsatorna és a Csukás Meserádió esetében a gyermek- és ifjúsági műsorok fejlesztése mellett a reklámmentesség kérdése is megjelenik. A pályázóknak állást kell foglalniuk arról, milyen reklámkörnyezetet tartanak megfelelőnek a gyerekeknek szánt tartalmak esetében.
Mindez egyelőre nem jelent bejelentett csatornamegszüntetést, konkrét új műsort vagy a sportközvetítések visszavágását. A lehetséges változásokat a pályázók szakmai koncepciói, majd a kiválasztott vezető döntései határozzák meg.
A fiatalok már nem csak a TV előtt ülnek
A tartalmi megújulás mellett a digitális átállás is kiemelt követelmény. A testület nem egyszerűen azt várja, hogy a közmédia műsorai online is visszanézhetők legyenek, hanem olyan egységes digitális stratégiát kér, amelyben a különböző platformoknak önálló szerepük van.
A jelentkezőknek
terveket kell bemutatniuk a streaming- és on-demand szolgáltatások, a mobilos felületek, a podcastok és a közösségimédia-tartalmak fejlesztésére.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekkel is foglalkozniuk kell.
A cél elsősorban azon fiatalabb és aktív korosztályok az elérése, amelyek ma már kevésbé fogyasztják a hagyományos közmédia tartalmait. A fejlesztések ugyanakkor nem járhatnak az idősebb vagy alacsonyabb digitális jártasságú közönség kiszorulásával.
A kiírás a közönségkutatás megújítását is elvárja. A nézettség és az elérés mellett azt is mérni kellene, mennyire sokszínű a kínálat, milyen társadalmi csoportokat sikerül megszólítani, és mennyire bíznak az emberek a közmédiában.
A hírműsorok hitelességének helyreállítása külön feladat
A pályázat jelentős része a politikai pártatlanságról, a szerkesztői függetlenségről és a közönségbizalomról szól.
Az új vezérigazgatónak konkrét intézményi garanciákat kell javasolnia annak biztosítására, hogy a szerkesztőségek külső nyomásgyakorlás nélkül dolgozhassanak, és a munkatársak szakmai vagy etikai okból vitathassák az utasításokat.
A jelentkezőknek a dezinformáció kezelésére, a panaszok független kivizsgálására és az eltérő politikai, világnézeti álláspontok bemutatására is megoldásokat kell kidolgozniuk.
A változások nem kizárólag a hírműsorok tartalmát érinthetik. Az új vezető dönthet a szerkesztőségek működésének átalakításáról, a tudósítói hálózat fejlesztéséről és a különböző platformokra készülő hírtartalmak összehangolásáról is.
A Magyar Távirati Iroda ugyanakkor külön szervezetként működik majd, önálló vezérigazgatóval. Az MRTV leendő vezetőjének ezért azt is meg kell határoznia, hogyan működjön együtt a közmédia az új hírügynökséggel.
Több mint kétezer munkavállalót érint
A tartalmi és pénzügyi átalakítás mellett a következő vezérigazgatóra jelentős szervezetirányítási feladat is vár.
A hivatalos pénzügyi melléklet szerint az MRTV 2026 végére 2151 aktív alkalmazottal és további 380 szerződéses munkatárssal számol. Az alkalmazottak közül közel 1500-an dolgoznak a tartalomgyártás és a műsorkészítés területén.
Az új vezetőnek felül kell vizsgálnia a szervezeti struktúrát, és meg kell határoznia, milyen feladatokat érdemes saját munkatársakkal ellátni, illetve mely produkciókat célszerű külső gyártóktól megrendelni.
A pályázat külön rákérdez a humánerőforrás-gazdálkodásra és az esetleges létszámcsökkentések kezelésére is.
A vezetőcsere ezért a hazai televíziós gyártócégek számára is fontos lehet. A belső és külső gyártás arányának megváltoztatása a közmédia megrendeléseiből dolgozó produkciós vállalkozások lehetőségeit is befolyásolhatja.
Ismert médiavezetők és televíziós szakemberek is pályáznának
A feladat összetettsége a jelentkezők szakmai hátterében is visszaköszön. Az eddig nyilvánosságra került nevek között kereskedelmi televíziós vezetők, tartalomfejlesztési szakemberek, kommunikációs tanácsadók és korábbi közmédiás vezetők egyaránt szerepelnek.
- Fischer András: Korábban a Danubius Rádió és az Origo vezérigazgatója, a Népszabadság kereskedelmi igazgatója, valamint a Magyar Televízió termékfejlesztési igazgatója volt. Már hónapok óta dolgozik egy 20–25 fős szakmai csapattal, amelynek Veiszer Alinda televíziós újságíró és Weyer Balázs, az Origo korábbi főszerkesztője is tagja.
- Kert Attila: Jelenleg az Euronews magyarországi működését irányítja, korábban a Magyar Televízió hírigazgatója volt. Szakmai csapatához Nagy Iván Zsolt, a Blikk és a Kreatív korábbi főszerkesztője, valamint Lévai Balázs televíziós producer és rendező is csatlakozott. A pályázat előkészítésében gazdasági, jogi és HR-szakemberek is részt vesznek.
- Herman Péter Pierre: 25 évig, 2023-ig dolgozott az RTL Magyarországnál, ahol meghatározó szerepet játszott a csatorna saját gyártású szórakoztató és fikciós tartalmainak fejlesztésében. Pályafutásához olyan produkciók kapcsolódnak, mint a Mónika show, a Válótársak, A Király és a Mellékhatás.
- Szabó Stein Imre: Televíziós szakember, író, producer és rendező, korábban az RTL Klub kommunikációs igazgatója volt. Pályafutása során a Magyar Televíziónál is dolgozott. Pályázatán szakmai csapattal dolgozik, sajtóértesülések szerint Heal Edina, a Google Magyarország és a Sláger Rádió egykori vezetője is részt vesz az előkészítésben, ezt azonban Szabó Stein név szerint nem erősítette meg.
- Horváth Dori Gábor: Korábban a Chello Central Europe és a Viacom Global Hungary vezérigazgatója volt. Vezetése alatt olyan televíziós márkák működtek, mint a Sport1, a Sport2, a Spektrum, a Minimax, a TV Paprika, a Comedy Central és a Nickelodeon. Több országban szerzett médiavállalat-irányítási tapasztalatot, később tanácsadóként dolgozott.
- Zsolt Péter: Kommunikációkutató, szociológus és egyetemi oktató, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója és a Civil Rádió kuratóriumának tagja. A Media1-nek arról beszélt, hogy szakmai elképzeléseiben az újságírói etika, a hiteles tájékoztatás és a közmédia iránti bizalom helyreállítása kapna központi szerepet.
- Malcsiner Maximilian Péter: A televíziónézők a Kisváros című sorozatból is ismerhetik, amelyben Somorjai Pétert alakította. Színészi pályafutása után a média- és telekommunikációs szektorban töltött be vezető pozíciókat. Irányította az IKO New Mediát, a Metacom Holdingot és a Magyar Telekomhoz kapcsolódó M Factoryt is. Az utóbbi években vezető- és szervezetfejlesztéssel foglalkozott.
- Kertész György: A Népszavánál rovatvezetőként, a Figyelőnél főszerkesztő-helyettesként dolgozott, majd a Manager Magazin magyar kiadásának alapító főszerkesztője lett. Kertész szerint a vezérigazgató legfontosabb feladata a stratégiai irány meghatározása és a megfelelő vezetők kiválasztása.
Az indulók között korábban Ruszkai Nóra, a Sanoma Media Budapest egykori vezérigazgató-helyettese is feltűnt. Végül azonban a Független Közmédia Testület összeférhetetlenségi állásfoglalása után úgy döntött, nem nyújtja be pályázatát.
Akár néhány napon belül eldőlhet, ki vezeti a közmédiát
A vezérigazgatói pályázat november 12-én éjfélkor zárul. A hivatalos jelentkezői névsor ezt követően válik nyilvánossá, így az eddig ismert indulók köre még változhat. A pályázóknak 30–60 oldalas szakmai koncepciót kell benyújtaniuk. Ebben az első száz nap feladatai mellett a 2027-es átmeneti évre és a 2028–2030 közötti időszakra is részletes terveket kell bemutatniuk.
A kiválasztás során a Független Közmédia Testület tagjai egymástól függetlenül pontozzák a pályázatokat, majd személyesen meghallgatják a jelentkezőket. A pályázók személyes meghallgatását a jelentkezési határidőtől számított nyolc napon belül kell megtartani, a meghallgatásokat élőben közvetítik. Ezt követően a testület szavazással választja ki az új vezérigazgatót, szükség esetén további szavazási körökkel, a nyertes szakmai koncepcióját pedig nyilvánosságra hozzák.
A közmédia átalakítása az elmúlt hónapokban több fontos kérdést is felvetett. Bayer Judit, a Független Közmédia Testület elnöke korábban a megújuló közmédia feladatairól és a közönségbizalom helyreállításáról beszélt, miközben az MTI új vezérigazgatójának kiválasztása is megkezdődött.
