A kutatást 2019 októbere és 2024 februárja között folytatták. Készítői közül a MediaFuture Török Bernátot kérdezte arról, hogy mennyiben tekinthető reprezentatívnak az adatfelvétel. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője szerint teljes mértékben, hiszen minden alkalommal 1005 embert kérdeztek telefonon, a magyar lakosságra jellemző kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. Már az első adatfelvételi eredmények is érdekesek voltak, de az igazi kincset az jelenti, hogy ma már öt év adatai állnak rendelkezésre, amiből a tendenciákra is következtetni lehet: arra, hogy hogyan változik a magyar társadalom viszonyulása az információs társadalom meghatározó jelenségeihez. Emellett rendszeresen végeznek tematikus kutatásokat is. Legutóbb az okostelefon-függőségről jött ki jelentésük, és már dolgoznak azon, amely a magyar társadalom mesterséges intelligenciával kapcsolatos véleményét és attitűdjét elemzi majd.
Megugrott az okostelefonok száma és mára általánossá vált a netes ügyintézés
A kérdésre, hogy miért nőtt az elmúlt öt évben az eszközhasználat, Török Bernát azt mondta, hogy mára az emberek számára a digitális eszközök megoldóértéke az egyik legfontosabb dolog. Ugyanakkor nincs szó arról, hogy az emberek ne látnának kockázatokat ezekben az eszközökben, viszont összességében olyan előnyöket társítanak hozzájuk, amelyekről az esetleges hátrányok láttán sem mondanak le. Döntő fontosságú eszköz az okostelefon, hiszen ez az, ami tértől és időtől függetlenítette a további infokommunikációs alkalmazások használatát.
Öt éve a magyar lakosság 75, ma már csaknem 90 százaléka használ okostelefont, ami gyakorlatilag teljes elterjedtséget jelent
– hangsúlyozta az intézetvezető. Érdekes adat az eszközhasználattal kapcsolatban, hogy míg minden körben nőtt a digitális alkalmazások használata, a káros tartalmaktól valamelyest megvédő szűrőszoftverek használati aránya alig emelkedett, és az internetezők alig egyharmada él ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor az internetezők egyre nagyobb arányban használják ki a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, és az életük számos területén válik meghatározóvá az online megoldások alkalmazása. Az internetes banki ügyletek intézése, hivatali ügyintézés, rezsiszámlák befizetése vagy éppen az online vásárlás egyaránt szignifikánsan, nagyságrendileg 10 százalékkal emelkedett öt év alatt, és ma már 60-75 százalékon állnak ezek az adatok.
A jelentés érdekes megállapítások tesz a streamingre vonatkozóan is. Míg a rezsiszámlák befizetése, vagy a banki ügyintézés ingyenes, addig ennek kapcsán egy furcsa szemléletváltáson ment át a magyar társadalom. Míg korábban egyáltalán nem volt hajlandó fizetni szórakoztató tartalomért, addig a 2019-es 21 százalékról 2024-re 54 százalékra ugrott azok aránya, akik természetesnek veszik, hogy fizetni kell értük, elsősorban a streaming esetében.
Öt év alatt leszoktunk a hagyományos médiáról
Török Bernát úgy véli, az öt éves adatsor nagyon jól mutatja, miként változtak az információforrások. Bár a hagyományos médiát – tévét, rádiót – továbbra is használják az emberek, azonban ennek mértéke jelentősen csökken, illetve tolódik el az online információszerzés irányába. A 2019-es 14-ről mintegy 30 százalékra nőtt azok aránya, akik a televíziót már nem használják arra, hogy értesüljenek a világ híreiről. A rádió esetében 29-ről 38 százalékra nőtt a „mellőzők” aránya. Minél fiatalabb generációról van szó, annál nagyobb mértékű az eltávolodás: a televízió esetében a fiatal felnőttek körében ez ma már eléri a 44 százalékot.
Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője azt mondja, öt éve még a televízió és a rádió is megelőzte a közösségi médiát az informálódás terén, de 2024-re a közösségi média – különösen a Facebook – egyértelműen élre tört az információforrások versenyében: a magyarok 72 százaléka használja erre a célra. Emellett a magyarok többsége pozitívan ítéli meg, hogy az interneten gyorsan és közvetlenül lehet információhoz jutni.
Bár az emberek társadalmilag fontosnak tartják az újságírást, többségük mégis az információk közvetlen, kapuőrök nélküli áramlását részesíti előnyben – figyelmeztet Török Bernát.
Ebben az időszakban a legnagyobb gyomrost a nyomtatott sajtó kapta, az adatok az eltűnés irányába mutatnak ezen a téren. Már eleve gyengébb pozícióból indultak a felmérés kezdetén (44 százalék nyert információkat lapokból), viszont ez a trend látványosan romlott, és 2024-ben az arány mindössze 21 százalékra olvadt.
Tudatosabb lett a magyar hírfogyasztó
A kutatás azt is vizsgálta, hogy az emberek csak az eléjük kerülő híreket olvassák-e, vagy utána mennek, rákeresnek az őket érdeklő információkra. Török Bernát szerint ezen a téren egyértelműen az a trend bontakozik ki, hogy tudatosabbá vált a hírfogyasztás. A kutató szerint ennek két oka lehet. Az egyik a koronavírus-járvány, amelynek kitörése utáni mérésük már a tudatosabb hírfogyasztásra világított rá, vagyis a járvány okozta információéhség aktívabb hírfogyasztást generált.
Másrészt az emberek egyre kevésbé bíznak az általuk egyébként követett információforrásokban. Igaz ez a hagyományos médiára is, de igaz arra a közösségi médiára is, amelynek a tájékozódásban játszott szerepe egyébként folyamatosan nő. Ez a bizalmatlanság azzal is járhat, hogy több ember érzi úgy, hogy bizony utána akar keresni az információknak. Azonban fontos hangsúlyozni: bár 50 százalék alá süllyedt az arányuk, de továbbra is azok vannak relatív többségben (43 százalék 41 ellenében), akik megelégednek az eléjük kerülő hírekkel, és nem keresnek további információkat.
Változott a közösségi média megítélése is
Ezen a téren kettőséget mutatnak a kutatások. Török Bernát hangsúlyozta, hogy ma már az emberek egyfelől realistábban tekintenek az internetere, és benne a közösségi médiaplatformokra. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen nőtt azok aránya, akik komoly kockázatot látnak az online kommunikációs világ működésében: a korábbinál többen aggódnak az ellenőrizetlen információk szabad áramlása miatt, és azt is többen gondolják ma, hogy az internet a társadalomra veszélyes álláspontok szabad terjedésének kockázatát hozta el.
Elsősorban a diplomások körében kimutatott véleményváltozás miatt növekedett azok aránya – 31-ről 40 százalékra –, akik nem bíznak a közösségi médiáról szerzett információkban. Másfelől azonban mindezzel együtt sem változott azok aránya, akik szerint a Facebook kitűnően használható társadalmi fórumként, közéleti témákban való aktivitásra, vélemények kifejezésére, vitákra: ezen állítást nagyon erős relatív többség – 47 százalék a 18-cal szemben – tartja helytállónak.
A kockázatok és káros következmények ellenére is többre értékelik a válaszadók mindazt a lehetőséget, amit megteremtett számukra a közösségi média. Vagyis azt, hogy hétköznapi emberek is megoszthatják a véleményüket a nyilvánossággal, illetve hogy az információkhoz és véleményekhez közvetlenül, a korábbi médiapiaci szereplők nélkül juthatnak hozzá. Az egyre inkább érzékelt egyéni és közösségi költségek mellett is tehát a magyar társadalom összességében fontosabbnak látja és pozitívan ítéli meg a közösségi média nyilvánosságot átalakító szerepét.