Mint írják, a médiateret egyre inkább a kifinomult algoritmusok irányítják, ezért ezt az időszakot az algoritmusok korszakának nevezték el. Emellett szintén meghatározó a generatív mesterséges intelligencia részvétele a hétköznapi és szakmai életben, miközben ezek az eszközök a kísérleti szintről egyre inkább a kézzelfogható értékteremtés felé mozdulnak el. A történetmesélésnek szintén kiemelkedő szerep jut továbbra is, és általa kicselezhetők akár az algoritmikus buborékok is.
A trendeket három nagy csoportra, ezeken belül pedig három-három szegmensre osztották, és külön kitérnek az egyenlőtlen hozzáférés kérdésére. A mesterséges intelligencia kapcsán szemügyre veszik azt, hogy hogyan hat az életünkre, a médiaeszköztárra és az élményekre, a történetek erejét pedig a niche-közösségeken, az okostévés lehetőségeken és az algoritmusokra szabott tartalmakon keresztül vizsgálják. Szó esik a minőségért folyó versenyről is a kiskereskedelem, az ellátási láncok és a partnerségek mentén.
A mesterséges intelligencia valódi hatása
Arra figyelmeztetik a marketingeseket, hogy lépést kell tartaniuk a Gen AI, vagyis a generatív mesterséges intelligencia legújabb fejleményeivel, és talán szükség lesz bizonyos stratégiai kompromisszumokra is. Például, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékben adják át a kampányok irányítását a mesterséges intelligenciának az eredmények elérése érdekében.
Az AI a célközönség mélyebb megismerésétől a valós idejű optimalizáláson át a médiamegjelenésekig számos folyamat hatékonyságát növelheti. A jelentés szerint érdemes ütemtervet készíteni arról, hogy a mesterséges intelligencia mely területeken gyakorolhatja a legnagyobb hatást a költségvetésre, a közönségre, a tervezés folyamatára és az információszerzésre. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egy adott célközönség több különféle online környezetben is jelen van, és jó, ha a márka tartalmai minden fontos felületen elérhetők. A fogyasztók döntéseinek befolyásolására érdemes kihasználni a mikromomentumokat, vagyis azokat a pillanatokat, amikor valaki konkrét információszerzés vagy cselekvés céljával fordul a nethez. Ezek a médiumok, a márka és a vásárlók között fontos kapcsolódási pontok lehetnek.
A történetek ereje
A történetalkotás kapcsán fontos szabály lesz a következő évben is, hogy nincs olyan, hogy túl specializált érdeklődési kör, illetve célközönség. Ma már szinte bármilyen témában találhatók jelentős létszámú és aktívan elkötelezett közösségek, legyen bármennyire is specializált a téma. A rétegtémák és rajongói körök jelentős tömeget képviselnek, akik megbíznak a tartalomgyártóik véleményében. A niche-subredditektől a Netflix marginális filmzsánereiig a hagyományos médiatervezésben túl kicsinek ítélt célcsoportok most reflektorfénybe kerülnek, és érdemes az itt felmerülő piaci résekre úgy tekinteni, mint a tömeges elérés új útjaira.
A streaming-platformok is egyre több hirdetési lehetőséget kínálnak – főleg a tengerentúlon –, és egyre nagyobb jelentőséget kapnak az élőben közvetített sportesemények.
A jelentés alapján az algoritmusokra optimalizált tartalom fontos eszköz lesz a történetek üzletté fordításában, a láthatóságnak pedig fontos feltétele a minőség. A gyenge minőségű megjelenések egyre inkább ártanak az elérésnek, ezért érdemes nagyobb hatású, optimalizált kreatívokba fektetni.
Minőségre törekvés
Persze a minőségre való törekvésnek nemcsak a tartalmakban kell megmutatkoznia, hanem a formában, vagyis a választott médiumokban is, ebben pedig egyre inkább fejlődnek a kiskereskedők. Szorosabb együttműködések jöhetnek létre a kereskedők és a médiumok között, nemcsak úgy, hogy az előbbiek bizonyos médiumokban hirdetnek, hanem úgy is, hogy ők maguk is ilyen médiummá válnak, például weboldalként vagy applikációk formájában. A hirdetők vonzásában nagy előnyt jelentenek a vásárlóktól szerzett adatok. Míg a kiskereskedők a vásárlási folyamat elején próbálják elérni a fogyasztókat, addig a médiumok annak végéhez közel, közvetlen vásárlási lehetőségekkel igyekeznek ösztönözni a fogyasztókat.
A média területén a jobb ellátási láncok elsősorban azt jelentik, hogy az automatizált hirdetések piacán egyre fejlettebb, fenntarthatóbb, átláthatóbb és megbízhatóbb rendszereket látunk. A cél, hogy minden érintett fél, a hirdetők, a kiadók és a fogyasztók is tisztességes, transzparens és környezetbarát módon működhessenek.
A programozott hirdetések jelenleg a digitális médiavásárlások közel 75%-át teszik ki világszerte, a médiaellátási lánc pedig arra törekszik, hogy pontosabb mérési megoldásokat kínáljon, korlátozza a társadalom számára negatív hatásokat és kiszűrje a kizárólag reklámoknak készült weboldalakat. A partnerségek és licencmegállapodások kulcsszerepet játszanak majd a generatív mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások fejlesztésében, valamint az egyre élesedő streamingháború alakulásában. A hirdetőknek és marketingeseknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük ezeket a folyamatokat, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a jövőbeni tartalomfogyasztási szokásokat.
Az egyenlőtlen eloszlásról szólva a jelentés azt emeli ki, hogy bár a technológia sokszor univerzálisnak tűnik (például az iPhone-ok ugyanolyanok Torontóban, mint Mumbaiban vagy Lagos-ban), a technológiai elérhetőség és a szolgáltatások között jelentős különbségek lehetnek, amelyek a jövőben még tovább is növekedhetnek – különösen a helyi szabályozások, fizetési lehetőségek és fejlesztések miatt.