A reklámszakma aktuális viszonyait felrajzoló, a Mito és az ACG együttműködésében készített nagy mintás kutatás reprezentatívnak nem tekinthető, mégis érdekes tendenciákra világíthat rá. 2018 és 2022 után most harmadjára faggatták a reklámszakmában dolgozókat arról, hogy érzik magukat, hol tartanak most és merre terveznek továbblépni, a korábbi kérdéseket pedig újabb témakörökkel is kiegészítették.
Az Ügynökségi Népszámlálás másodszor érdeklődött afelől, hogy önkéntes válaszadói miért választják az ügynökségi keretek közti munkavégzést:
a projektek és szakmai kihívások 75 százalék esetében billentették a mérleget ebbe az irányba, de a rugalmasság (39 százalék) és a fizetés, a juttatások (28 százalék) is sok ember számára jelentett motivációt.
A fizetés kérdése jelentősen fontosabb volt a férfiaknak, mint a nőknek: az előbbiek 38, míg az utóbbiak 21 százaléka említette indokként.
A reklámszakmában is kevesebbet keres egy nő, mint egy férfi
Ennek oka lehet az, hogy az ügynökségei munkában is megjelenik a nemek közti szakadék a fizetések terén. Általánosságban az adatok azt mutatják, hogy legalább 340 ezer forintos nettó fizetéssel kezdhetik meg karrierjüket azok, akik ügynökségi munkát vállalnak, bár egyes pozíciókban a 400 ezer forint fölötti összeg is szerepelt a válaszok közt. Szeniorként 500-700 ezer forint közt is megkeresnek már, szakmai vezetők juttatása pedig 700 ezer-egymillió forintos nettó összeg is lehet. 56 százalék kapja ezt bejelentett bérként, 29 százalék pedig ekhós adózással, érdekes adat viszont, hogy 7 százalék a bejelentett bére mellett borítékba kap valamennyi pénzt.
A férfiak átlagos fizetési minden szenioritási kategóriában meghaladta a nőkét, egészen a vezetői szintig
Tanulságos adat, hogy míg a kitöltők 60 százaléka volt nő, a vezetők körében a férfiak voltak felülreprezentáltak.
Szenior szintig 10 százalékkal, onnan felfelé 5 százalékkal alacsonyabb a nők fizetési, mint azonos pozícióban dolgozó férfi kollégáiké.
Cafeteriát a válaszadók 38 százaléka kap, a legjobban az egészséggel kapcsolatos ilyen jellegű juttatásoknak örülnek. Telefontámogatás, képzési- vagy hardvertámogatás, illetve ezekhez hasonló extra ugyanakkor több mint 80 százaléknak jár. Inflációkövető béremelés 57 százalék munkahelyén nem volt, 66 százalék jön ki nehezebben a pénzéből, mint korábban.
Sokan terveznek ügynökségtől ügyféloldalra váltani
A „miért váltanál?” kérdésre meglehetősen egyhangú választ adtak a kitöltők: 84 százalékot több fizetéssel el lehet csábítani egy másik céghez. Azért a pénz nem minden: a kitöltők fele a fejlődés, a szakmai tudás kiszélesítése miatt is mozdulna, 47 százaléknak az előrelépési lehetőség – és az azzal járó fizetésemelés –, 40 százaléknak a jobb szakmai színvonal is fontos. 31 százalék ügyféloldalra is átmenne, 30 pedig a külföldnek vágna neki.
A külföldre vágyókra jellemző, hogy inkább gyermektelenek, illetve nem volt inflációkövető béremelés munkahelyeiken.
Tízből három válaszadónak egyébként van ügyféloldali múltja, 49 százalék pedig tervezi is, hogy oda kerüljön. Főként a rendezvényes/BTL, PR, valamint data/analyst/SEO és stratégia oldalon dolgozókra jellemző ez. Elutasítani az állami és politikai kommunikációval kapcsolatos, illetve az elveikkel össze nem egyeztethető módon dolgozó cégek projektjeit akarnák. Dohánytermékekhez kötődő feladatra 27 százalék mondana nemet, alkoholnál ez csak 5 százalék.
A szakmai hírekről leginkább a Kreatívról vagy a LinkedInről tájékozódnak az ügynökségeknél dolgozók a spontán említések szerint, ezt a közösségi média és a hírlevelek követik. A szakmai fejlődésben a blogok jelentik az első számú forrást, ezt követi egy másik szakember megkérdezése, majd a Facebook és a LinkedIn platformokon található szakmai csoportok csokra. Az online kurzusokat és az in-house képzéseket is több mint 40 százalék tartja ilyen értelemben fontos forrásnak.
Az ügyfelek komoly stresszfaktort jelentenek a kutatás szerint
Idén először az ügyfelek és az ügynökségek szakmai tudásának értékelésére is kérték a kitöltőket: ötös skálán az ügyfelek csak 2,3-as átlagot kaptak, még a junior kollégák is megelőzték őket 2,7 pontjukkal. Az ügynökségek mint szakmai műhelyek 3,2 pontos átlagot érte el, míg a tapasztaltabb kollégák 3,5-öset.
A mentális egészséggel kapcsolatosan a stresszforrásokra is kíváncsi volt az idei Ügynökségi Népszámlálás: talán nem meglepő, de a fő stresszforrás az ügyfelekben rejlik, 56 százalék említette őket, de 49 százaléknál a teljesítménykényszer is komoly stressztényező. A hosszabb távon bizonytalan jövőt 28, míg a főnököket 22 százalék hozta fel. Közel 40 százalék több mint 40 órát dolgozik egy héten, a hétköznapi túlórázás a kitöltők háromnegyedénél jellemző, de 46 százalék nem kap ezért semmilyen extra pénzt. Mindössze a kitöltők 48 százaléka vélekedik úgy, hogy még 5 év múlva is ügynökségnél dolgozik majd, 25 százalék biztos abban, hogy ez nem így lesz, 27 százalék pedig egyelőre bizonytalan.
A home office lehetősége általánosságban véve heti 1-2 napot jelent: a 2022-es, két évvel korábbi felméréshez képest ez jelentősen csökkent. A felmérésben a vállalkozóként bedolgozókat is kérdezték: az ő válaszaikat és még rengeteg adatot találsz az Ügynökségi Népszámlálás weboldalán.