A LinkedIn 2020 júniusában vezette be az Open to work feliratú profilképkeretet, amellyel azt tehetik közhírré a szakemberek, hogy nyitottak az új munkaajánlatokra. A keret azonban egyre inkább a viták kereszttüzébe kerül, marketingesként pedig különösen érdemes megfontolni, hogy használjuk-e.
A munkanélküliség stigmája
Mint a Marketing Week felfedezte, legutóbb Emma Archer marketingtoborzási szakértő posztja keltett cunamit, amelyben azt írta:
„Mi az az egyetlen dolog, amit toborzóként nem tennék, ha holnap elveszíteném a munkám? Nem tenném ki az Open to work keretet.“
Mint írja, az embernek rengeteg olyan eszköz áll rendelkezésére a LinkedInen ahhoz, hogy láthatóvá váljon, mint a kapcsolatépítés és az értékteremtés. A munkanélküliség ugyanakkor még mindig stigma lehet, a keret pedig felébresztheti az ezzel kapcsolatos előítéleteket. A hozzászólók közül sokan nem értettek ezzel egyet. Van, aki szerint a banner épphogy hasznos eszköz, amely kiszűri a nem megfelelő cégeket.
A marketingesekre ugyanakkor nagy nyomás nehezedik, hogy ne csak marketingesek, hanem véleményvezérek is legyenek a platformon. Elvárják tőlük, hogy körültekintőbben építsék a saját márkájukat annál, minthogy pusztán egy keretet ragasztanak a profiljukra.
Mit mondanak az adatok?
Mint oly sokszor, itt is az adatok segíthetnek dönteni. A LinkedIn szerint a keret használói átlagosan 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak üzeneteket toborzótól, és 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak üzeneteket a szélesebb LinkedIn-közösségtől. 2020 óta egyébként 36 millió tag élt a banner adta lehetőséggel.
Charlotte Davies, a LinkedIn karrierszakértője ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy nem muszáj feltenni a keretet, az Open to work rubrika kipipálásával jelezhetjük csak a toborzóknak is, hogy nyitottak vagyunk az új lehetőségekre. Ezt pedig sok toborzó veszi figyelembe első szűrőként, amikor munkaerőt keres.