Ezért nem létezhet ember nélkül mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia gyorsütemű fejlődése a legvadabb álmainkat is túlszárnyalja, és talán amit ma aktuálisnak tekintünk a technológiával kapcsolatban, holnapra elavulttá válik. Az AI-hoz fűződő aggályok a hollywoodi színészsztrájk idején csúcsosodtak ki, miután a művészek amiatt kezdtek el aggódni, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a kenyerüket – és végül a hónapokon át tartó egyezkedés gyümölcse egy olyan megállapodás lett, ami kiküszöböli ezt a problémát. Az AI fejlődése ugyanakkor az elmúlt hónapokban kezdett eszeveszett tempóba, miután a ChatGPT-t létrehozó OpenAI a hétköznapi felhasználók kezébe adta a programot, szabad teret engedve a kísérletezésnek. A felület egy igazi játszótérré vált, amelyen bárki megtapasztalhatja és figyelemmel kísérheti, milyen rövid idő alatt mennyit tud tanulni a rendszer. 

Egyesek beszélgetni kezdtek a mesterséges intelligenciával, mások azt próbálták ki, hogy bizonyos utasítások alapján milyen képet képes megalkotni, de mindkét esetben meglepő tapasztalatokkal gazdagodhattak a kíváncsiskodók. Áprilisban például egy magyar kísérleti podcast indult el, az Embertelen, amely két mesterséges intelligenciát állít szembe egymással, vitára bírva őket, ami nem egy egyszerű mutatvány. Az AI ugyanis mindig pusztán a tényeket figyelembe véve igyekszik alátámasztani az álláspontját, nem személyeskedik, így kvázi képtelen vitatkozni. Sőt – ahogy az a podcast egyik adásából is kiderül –, amint ennek jelét észleli, már bottal lehet ütni a nyomát, mivel nem hajlandó olyan beszélgetésben részt venni, ami egyrészt nem produktív, másrészt túlságosan konfrontatív. A podcast koncepciójának, illetve elkészültének nehézségei kapcsán felvettük a kapcsolatot Román Balázs kreatív producerrel, aki egy közleményben osztotta meg, hogyan merült fel az ötlet, hogy két mesterséges intelligenciát bírjanak vitára, illetve milyen konklúziót tudtak levonni belőle.

Ahogy kiemelte, az utóbbi években sokat lehet hallani az AI-ról, főleg az azzal kapcsolatban felmerült kétségekről, a hasznosságáról és a vele járó esetleges veszélyekről – ami leginkább a munkahelyek elvesztése köré összpontosul. Hozzáteszi, ők is sokat foglalkoztak ezzel a kérdésessel a BETONE podcast médiacégnél, ahogy azzal is, hogyan használható a program a műsorkészítésben. Kíváncsiak voltak arra, mit tud 2024-ben a mesterséges intelligencia, amely szerintük „hasznos segítsége lehet az embernek, de csak akkor, ha pontosan szabályozott keretek között használjuk és csak arra, amire való”.

Arra gondoltunk, hogy létrehozunk két mesterséges intelligencia karaktert, Bettit és Pétert, emberi szituációkba helyezzük őket és megnézzük, hogyan viselkednek. A műsor első részében a főszereplők egy randiapp segítségével ismerkednek meg egymással, a második részben történetekkel próbálják egymást elkápráztatni, az utolsó részben pedig egy fontos és megosztó kérdésről, az eutanáziáról vitatkoznak. A két főszereplő karakterét (fiziológiai, szociológiai, pszichológiai jellemzőit és rövid életrajzát) a BETONE kreatív csapata találta ki, majd a közel 20 oldalnyi leírás alapján, a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásokkal foglalkozó cég, az Optimaze programozói létrehozták Bettit és Pétert

– fogalmazta meg, kiemelve, innentől kezdve mindent a mesterséges intelligencia talált ki, köztük a párbeszédeket is.

A hangjuk szintén AI által generált volt, nem klónozott emberi, és annak ellenére, hogy még némi angol akcentus felfedezhető bennük, jól beszélik a magyar nyelvet.  Mielőtt életre keltették a szereplőket, alapos karakterrajzot adta a programozóknak. Úgy gondolták, érdekesebb lesz a vita, ha két nagyon különböző hátterű ember találkozik egymással. Ehhez Egri Lajos A drámaírás művészete című klasszikusának karakterrajz vázlatát vették alapul, hogy minél összetettebb személyeket hozzanak létre. Végül a karakterleírás és a programozói utasítások mentén készültek el az első beszélgetések először írásban, majd hangban, amit az érthetőség kedvéértnarrációkkal egészítettek ki.

nem képes teljesen átvenni az uralmat 

Román Balázs hozzátette, az AI munkafolyamatokat leegyszerűsítő funkcióját már tesztelték korábban, így kifejezetten arra szerettek volna ráfeküdni, hogy a kreatív, alkotói képességei mennyire fejlettek jelenleg. Azaz meg akarták tudni, hogyan ír párbeszédet, alkot történetet és használja fel a végtelen mennyiségű információt, amihez hozzáfér, ha érvelni kell egy vitában.

A műsor készítése során rengeteget tanultunk az AI-ról. A legfontosabb tapasztalatunk, hogy a technológia még messze van attól, hogy a műsorgyártás kreatív folyamataiban vagy a szereplésben helyettesíteni tudja az embert. Ennek azért örültünk, mert eredetileg is jelentős túlzásnak és technológiai nagyotmondásnak tartottuk azt, hogy az AI átveheti az alkotói feladatokat az emberektől. Az is látszik, hogy megfelelően részletes és szakértő utasításokkal jól testre lehet szabni a perszónákat, de a programozásuk alapja az, hogy ne legyenek emberiek, ezért a viselkedésük nem lesz hasonló az emberhez. Márpedig a tartalomkészítés, főleg a podcastekben megköveteli a személyességet, az érzelmi azonosulást

– hangsúlyozta ki.

Az mesterséges intelligencia sem tud mindent

A mesterséges intelligencia bizonyos munkakörökre gyakorolt hatása már régóta kérdéseket vet fel, és látva, hogy mennyire feszített tempóban haladunk, egyre aktuálisabbá válik, hogy a válaszokat is megkapjuk. A Goldman Sachs befektetési bank 2023-ban azt jósolta, hogy az Egyesült Államokban és Európában teljesen fel fog borulni a munkapiac, és 300 millió munkahely szűnik majd meg. Leginkább azokra a pozíciókra lehet hatással ez a változás, amelyek az adatelemzésre, a könyvelésre, az alapvető pénzügyi jelentésekre és az ismétlődő adminisztrációs feladatokra összpontosítanak. Érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy vannak olyan munkakörök, amelyeknél elengedhetetlen az emberi tényező. Részben olyan szakmák tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek az értelmi mellett az érzelmi intelligenciát is megkövetelik, mint például a tanárok, a szociális munkások vagy a terapeuták.

Sőt, az ügyvédek és az értékesítők is, akiknek közeli kapcsolatot kell kialakítaniuk az ügyfelekkel ahhoz, hogy a munka zökkenőmentesen menjen. A jogászokat illetően már csak amiatt is szükség van az emberi tényezőre, mivel annak ellenére, hogy az AI képes jogi dokumentumokat átnyálazni, és vélhetően a hibázás lehetősége is elenyésző, tárgyalásokat már nem tudna lefolytatni. Hasonló helyzet áll elő, ha a HR-állásokról beszélünk, mivel annak egyes feladatait ugyan tökéletesen teljesítheti az AI – beleértve a munkaszerződéseket, a bérszámfejtést vagy akár a juttatások kifizetését –, de a konfliktusok megoldásához magas szintű interperszonális készségekre és az emberi viselkedés megértésére van szükség.

Hibrid módszerre van szükség

Joggal hihetjük, hogy a kreatív szakemberek már önmagában előnyből indulnak amiatt, mert rendelkeznek tehetséggel, fantáziával, amelyek egy mesterséges intelligencia esetében nem feltétlen adott készségek. Az AI kép-, videó- és zenekészítő mechanizmusának gyorsléptékű fejlődése viszont teljesen átformálta azt, ahogyan erre a technológiára tekintünk. Ma már gond nélkül készíthet akárki dalokat bármilyen stílusban, alkothat videót vagy szerkeszthet képet, de nem olyan minőségben, ahogy azt a szakmában dolgozók teszik. A zeneszerzők által készült dalokat így nem lehet egy lapon említeni azzal, amit a mesterséges intelligencia hoz létre, ahogy egy grafikus is tud precízebb munkát végezni az AI-nál.

A média területén szintén nagy változásokra lehet számítani, aminek első intő jele volt az áprilisban a Duna Tv-n debütáló Bíró Ada, azaz egy AI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell, amelyet a hírek felolvasására alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy itthon ez a technológia még igencsak gyerekcipőben jár, így Bíró Ada is hagy némi kivetnivalót maga után – kezdve azzal, hogy akcentussal beszéli a magyart és a szája sem teljesen úgy mozog, ahogy kéne. Tény, hogy a mesterséges intelligencia az adatelemzés tekintetében abban segítségre lehet, hogy gyors, tényszerű jelentéseket készítsen és így bevethető automatizált hírírásra. Ugyanakkor gépi mivolta miatt empátiával nem bír. Márpedig erre szükség van az emberi történetek megfelelő tálalásához. 

Az AI mögött álló algoritmusok mindemellett könnyen manipulálhatóak, ami akár álhírek elterjedéséhez vezethetne. Az újságírás ugyanis túlmutat a tények közlésén, magában foglalja a történetmesélést, az etikai ítéletalkotást, ám a mesterséges intelligencia egyelőre még nem képes látni a kontextust. Így az újságíró és a riporter szakma számára nagy falat lesz a jövőre nézve, hogy egy olyan hibrid rendszert dolgozzanak ki, amelyben az AI a partvonalról segíti a munkát, gyors adatelemző képességeivel levéve a terhet a vállakról. Ahogy a Harvard egyik professzora, Karim Lakhani egy interjúban kiemelte:

A mesterséges intelligencia nem fogja leváltani az embereket, de az AI-jal rendelkező emberek a mesterséges intelligencia nélküli emberek helyét fogják átvenni.

Nem mindenki áll be a sorba

A reklámokat nézve sem újkeletű a mesterséges intelligencia bevonódása – használják többek között a hirdetési költségkeretek optimalizálására és a kampányok teljesítményének előrejelzésére. Azt viszont még nem sok márka lépte meg, hogy az AI-t annak adatelemző készségein kívül arra is használják, hogy a hirdetésekben szereplőket pótolják velük. Elsőként Japánban az Ito En Ltd. italgyártó cég egyik zöldteájának reklámjában volt látható AI-modell, ám senkinek nem tűnt fel, hogy nem egy hús-vér embert látnak a képernyőn. Ezzel ellentétben a Dove lett az első márka, amelyik leszögezte, nem kér a mesterséges intelligenciából e téren. Mivel brandjüknek már évtizedek óta a természetes szépség áll a középpontjában, sosem fognak AI által alkotott embereket elhelyezni a hirdetéseikben – ami teljesen érthető húzás.

Annak, hogy mit tartogat a jövő a mesterséges intelligencia terén, szinte csak a képzelet szabhat határt. Az azonban bizonyos, hogy előbb-utóbb mindannyian kénytelenek leszünk jobban beleásni magunkat ebbe a különleges világba. Remek alkalmat teremt erre az AI Summit, ami idén szeptemberben is a Városligetben várja az érdeklődőket.