A hatvan éve alapított Nike sztorija igazi sikertörténet, és bár mára a brand az egyik legmeghatározóbb sportmárkának számít, ahhoz, hogy a cég idáig eljusson, rögös út vezetett.
Ha olyan márkát kéne mondanunk, amely hatással volt a cipőtrendek alakulására, modelljeivel pedig diktálta, nem pedig követte a divatot, akkor a Nike az elsők között juthat az eszünkbe. A céget idén 60 éve, 1964. január 25-én alapította az Oregoni Egyetem egykori sportolója, Phil Knight és edzője, Bill Bowerman. A vállalat kezdetben a Blue Ribbon Sports (BRS) nevet viselte, és a japán Onitsuka Tiger cipőgyártó viszonteladójaként működött. A cég első évében mindössze 1300 futócipőt tudtak eladni, amivel nyolcezer dollárt kerestek, ám 1965-re a bevétel már húszezer dollárra rúgott. Ez arra ösztönözte az alapítókat, hogy további boltokat nyissanak szerte az Egyesült Államokban.
A MAGUK ÚTJÁT JÁRTÁK
A 70-es évek elejére az akkor még Blue Ribbon Sports és az Onitsuka Tiger között feszültség alakult ki, mivel a japán cipőgyártó 51 százalékos tulajdonjoghoz szeretett volna jutni viszonteladója cégében. Ám nem jártak sikerrel, és az üzleti kapcsolatuk végleg megszakadt. A Blue Ribbon Sports ekkor már azt tervezte, hogy saját cipőkollekciót dob piacra. Ehhez Jeff Johnson futó segítségét kérték, akinek abban is szerepe volt, hogy a vállalatot 1972-ben Nike-ra keresztelték át. A Carolyn Davidson által tervezett pipa logót, a Swoosh-t 1971. június 18-án használták először, majd 1974. január 22-én védették le.
A terjeszkedés mellett nagy hangsúlyt fektettek az új termékek fejlesztésére. Bowerman például a felesége gofrisütője által inspirálódva alkotott meg egy olyan cipőmodellt, amely könnyű, mégis remekül tapad, növelve a viselője futósebességét.
Az elképzelése az volt, hogy úgy érjenek el remek tapadást, hogy a cipő talpára nem raknak tüskéket. Végül 1972-re született meg a Moon Shoe, azaz a holdjáró, amit pusztán azért neveztek el így, mert a talplenyomata hasonlított az űrhajósok által a Holdon hagyott lábnyomokra. Két évvel később pedig piacra dobták azt a Waffle Trainer típusú cipőt, aminek a talpa még az első modelleknél jobban is gofrisütőre hajazott. Ez a két fajta cipő pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Nike eladásai az űrbe emelkedjenek.
A Nike a termékeik népszerűsítése érdekében előbb a John Brown and Partners reklámügynökséggel kezdett el dolgozni, az első hirdetésük a There is no finish line, azaz Nincs célvonal volt, amelyben még egy Nike-terméket sem mutattak be. A reklámok tekintetében azonban a legnagyobb hatást a Wieden+Kennedy ügynökséggel érték el, amelynek társalapítója, Dan Wieden alkotta meg a mára híressé vált Just Do It szlogent egy 1988-as Nike reklámkampányhoz, amelyet az Advertising Age a 20. század öt legnépszerűbb reklámszlogenje közé választott. A hirdetésben, ami 1988. július 1-jén debütált, Walt Stack futó tűnt fel. A reklám megalkotója, Dan Wieden elmondása szerint pedig a szlogent Gary Gilmore amerikai bűnöző kivégzése előtti utolsó szavai inspirálták.
A 80-as évek a Just Do It szlogen megalkotása mellett azért is volt jelentőségteljes a márka számára, mivel ekkoriban kezdtek el felvásárolni más cipő és ruházati márkákat. Ezek közé tartozott a Cole Haan, majd később a Bauer Hockey, a Hurley International, a Converse, a Starter és az Umbro, amelyektől a 2000-es évek beköszöntével váltak meg. 2020 óta pedig már kizárólag egy leányvállalatuk van, a Converse.
Új termékcsalád
A Nike a 80-as évektől kezdve folyamatosan bővíti termékcsaládját, hogy számos különböző sportág képviselőinek is megfeleljenek. Első körben futócipőkben gondolkodtak, ekkor született meg 1987-ben a Nike Air Max, amelyet 1992-ben továbbiak követtek, köztük az Air Huarache, a Nike 6.0 és a Nike NYX. A széles választék napjainkra viszont a cipők mellett már a sportoláshoz viselt ruhákat is lefedi. Gyártanak holmikat többek között futballhoz, kosárlabdához, atlétikához, küzdősportokhoz, teniszhez, de még baseballhoz, kerékpározáshoz, röplabdázáshoz és autóversenyzéshez is.
Új technológiák
A Nike a folyamatos kísérletezés mestere, és azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék a sportolók életét. A 2006-ban bemutatott, 11. generációs Air Zoom Vomero futócipőjük például olyan úttörő innovációkat alkalmazott, mint a teljes hosszúságú légpárnás talp, egy ütközőpárna a sarokban az ütéselnyelés, illetve Fit Frame technológia a stabil illeszkedés érdekében – de ezeken kívül is számtalan újítást eszközöltek már. A Vaporfly-jal például forradalmasították a hosszú távú futást, mivel a vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a cipők akár 4,2%-kal is gyorsíthatják annak viselőjét, ami egy maratoni futásnál igen sokat számít. A talp összetétele egy habos anyagot, a Pebaxot tartalmazza, amelyet a Nike ZoomX-nek hív. A Pebax egyébként a repülőgépek szigetelésében is megtalálható, és sokkal könnyebb, mint a más futócipőkben használt hab. Sőt, terveztek már önmagát befűző cipőt is, amit a Vissza a jövőbe című film második része ihletett.
Sportolókkal reklámoznak
Tekintvén, hogy a Nike termékeket használó – és erre a tényre a vásárlók figyelmét is felhívó – sportolók rendre sikereket értek el, a márka hamar státuszszimbólummá vált. A 80-as évektől kezdve az amerikai fiatalok szívesen viselték a Nike különféle ruhadarabjait – különösen a tréningruhák, a baseballsapkák, illetve az Air Jordan, az Air Force 1 és az Air Max cipők lettek ikonikus és széles körben elterjedt darabok, amelyek még a hiphop világba is begyűrűztek.
A 2000-es évek végétől a Nike Elite kosárlabdás zokni a mindennapi öltözködés alapdarabjává vált, a mai napig ikonikus darabnak számít. Illetve ami nem csak a sportolók körében, hanem világszinten erősítette a márkát, az a limitált kiadású cipők bevezetése volt. Ezeket a darabokat a kezdetek óta Quickstrike-nak nevezték. Ezen cipők – meg úgy önmagában szinte minden extrább darab – értéke ugyanis az évek múlásával csak még inkább nő. A korábban említett Moon Shoes, azaz holdjáró fantázianévre hallgató futócipőből egy pár (amit anno a Nike társalapítója, Bill Bowerman tervezett az 1972-es olimpián részt vevő futók számára) például 2019. július 23-án 437 500 dollárért, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 156 millió forintért kelt el egy aukción. A cipő prototípusa pedig, amit Bowerman kézzel készített el Harry Jerome-nak, a jelenlegi becslések szerint 1 millió dollárt, azaz átszámítva 367 millió forintot ér.
A Nike-nak nem esik nehezére eljutni célközönséghez, hiszen már a kezdetek óta világhírű sportolókkal promotálják termékeiket, akiknek a történetén keresztül a nézők érzelmileg tudnak kapcsolódni magához a márkához is. Az egész Ile Nastase teniszezővel kezdődött, de Michael Jordan 1984-es szerződtetése is meghatározó pillanat volt a cég számára. Persze a Wieden+Kennedy reklámügynökség is sokat segített a márkának. Az első három hirdetésüket 1982-ben a New York-i maraton közvetítése közben sugározták, illetve 2000-ben és 2002-ben megkapták a legjobb reklámfilmnek járó Emmy-díjat is. Ők lettek az első cég, amely kétszer is megkapta ezt a kitüntetést.
Nem kerülték el a botrányok
A Nike sikertörténetébe ugyanakkor jópár botrány is becsúszott. Kritikák érték őket például azért, mert a cég nem biztosította a megfelelő feltételeket a cipők gyártásához, illetve olyan országokban létesítettek gyárakat (Kína, Vietnám, Indonézia vagy Mexikó), ahol jellemző volt a gyerekmunka. 2001-ben a BBC készített egy dokumentumfilmet, amelyben feltárták, hogy a Nike által használt kambodzsai telephelyen a gyerekek heti hét napot dolgoztak, gyakran napi 16 órában.
2014-ben a Nike is érintett volt a kínai Yue Yuen Industrial Holdings Dongguan cipőgyár sztrájkjában – amely nekik is gyártott lábbeliket –, miután az alkalmazottaknak elegük lett az alulfizetésből. 2017-ben pedig kiderült, hogy a Nike offshore cégeket használt fel az adókerülésre, 2020-ban pedig azért kritizálták a márkát, mert a Nike Vaporfly cipője tisztességtelen előnyhöz juttatta a sportolókat az ellenfelekkel szemben a 2020-as tokiói olimpián.
Azok után, hogy korábban különböző vegyi anyagok, köztük kén-hexafluorid és mérgező izocianátok használata, illetve vízszennyezés miatt támadták a Nike-t, napjainkban elég nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy csökkentsék az ökológiai lábnyomukat. A Reuse-A-Shoe programjuk keretében viszont megkönnyítik a vásárlók számára a régi cipők leadását. 2017-es becslések szerint 28 millió cipőt gyűjtöttek össze az 1993-as indulás óta. 2030-ra 65 százalékkal szeretnék csökkenti a széndioxid-kibocsátásukat a 2015-ös évhez képest, illetve dolgoznak azon, hogy a jövőben környezetbarátabb anyagokat, köztük bioműanyagot használjanak a cipőikhez. Move to Zero programjuk részeként már jelenleg is rendelkeznek olyan kollekcióval, amely 60 százalékban szerves és újrahasznosított anyagokat tartalmaz, beleértve a fenntartható forrásból származó pamutot.
(Borítókép: Fairfax Media / Getty Images)