A reprezentatív felmérés több mint 2000 fő részvételével készült, az eredmények pedig azt mutatják, hogy Magyarország sok tekintetben elmarad a globális átlagtól. A válaszadók 79%-a tudja, mi a mesterséges intelligencia, de gyakorlatban már sokkal kevesebben használják. A Z-generáció körében jobbak az arányok, de az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.
Sok ember még mindig fél a digitális megoldásoktól
Mint Madar Norbert elmondta, Magyarország MI-felkészültségének elmaradását több tényező okozza. Az egyik fő probléma, hogy a lakosság digitális készségei és az MI-hez szükséges technológiai ismeretek elmaradnak a globális szinttől.
„Sok ember még mindig fél a digitális megoldásoktól, és az oktatási rendszer nem fektet kellő hangsúlyt a digitális készségek fejlesztésére. Emellett a gyenge nyelvtudás, különösen az angol nyelv hiánya, megnehezíti a lakosság számára, hogy hozzáférjen az MI technológiához kapcsolódó információkhoz. Infrastrukturálisan Magyarország kis országként nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal vagy szakemberbázissal, és a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetés is elmarad a nemzetközi szinttől, ami visszafogja az MI technológiák fejlesztését.”
A fiatalok a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak
A Z-generációból (1997-2012) szinte mindenki (91 százalékuk) ismeri az MI fogalmát, és a megkérdezettek majdnem fele (46 százalékuk) használja napi szinten. A diákoknak ugyanakkor már a 78 százaléka használja az MI-t, elsősorban a ChatGPT-t az iskolai feladatokhoz. Ez pedig előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. Madar Norbert szerint az MI hatására a fiatalok a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk, ami gyökeresen átalakítja a jövő munkahelyeit.
Gyorsabb és pontosabb döntések
Horváth Rita szerint az MI-t használó új generáció várhatóan alapvetően alakítja át az iparágakat, automatizálva számos, eddig manuális munkát igénylő folyamatot, növelve a hatékonyságot és csökkentve a költségeket. Ez a generáció képes lesz a technológia segítségével gyorsabb és pontosabb döntéseket hozni, ami új üzleti modelleket, termékeket és szolgáltatásokat hoz létre.
„Az MI használata lehetővé teszi például a big data valós idejű feldolgozását, prediktív elemzéseket, és személyre szabott megoldások nyújtását. Ugyanakkor felértékelődik a minőségi kreatív munka, mivel az MI elvégzi a rutinfeladatokat, és a munkavállalóknak több idejük lesz komplexebb problémák megoldására. Bár bizonyos munkakörök megszűnhetnek, ezzel párhuzamosan új kompetenciák és szakmai területek jelennek meg, amelyek versenyelőnyt jelenthetnek azoknak, akik jártasak az MI technológiában.”
Készen állunk a mesterséges intelligenciára?
A kutatás objektíven mérhetővé szerette volna tenni a magyar lakosság mesterségesintelligencia-érettségét, ezért bevezették az AI Readiness, vagyis MI-felkészültség Indexet, ami egy 10-es skálán határozza meg a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, annak munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, és azt is, hogy mennyire ajánlják a használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e csak 3.9. A válaszadók az MI magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatását érzik a leginkább (5.2), mégsem igazán használják ki az előnyeit (2.8).
Mire használjuk a leggyakrabban?
A mindennapokban a válaszadóknak csak a 26 százaléka használ MI-alapú alkalmazásokat, a leggyakrabban fordításra (53 százalék), általános keresésekhez (45 százalék) és személyes kérdések megválaszolására (35 százalék). A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69 százaléka ismer és 51 százaléka aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31 százaléka használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26 százalékuk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.
Az MI a hirdetési piacot is átalakítja
Az MI terjedése a hirdetési piacot sem hagyja érintetlenül; különösen a keresési szokások átalakulása hozhat radikális változásokat. A válaszadóknak ugyanis már majdnem a fele (45 százaléka) használt MI-alapú eszközöket az általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Ugyanakkor figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek népszerűségének növekedése is, ami szintén átalakíthatja a keresések és hirdetési lehetőségek térképét.
Greifenstein Jakab szerint „az MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívástjelentenek a digitális hirdetési piac számára.”
Ugyanakkor, mint Horváth Rita elmondta, az MI eszközök jelenleg inkább a meglévő csatornákon, például keresőkben és alkalmazásokban jelennek meg, mintsem önálló médiumként működnének a hirdetési piacon. Ennek hatása elsősorban a hirdetői és kiadói oldal folyamatain érzékelhető, ahol az MI optimalizálja a célzást, az elemzéseket és a tartalomgyártást.
„Bár Magyarország MI felkészültsége elmaradott, a reklámipar szereplői, különösen a nagyobb cégek, valószínűleg jobban felkészültek az AI technológiák alkalmazására. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az iparág teljesen kihasználja az MI-ben rejlő lehetőségeket, mivel az átfogó kutatások még általánosabb rétegekre koncentrálnak.”
A szakember szerint a jövő technológiai sikere azon múlik, hogy az MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.