Az IAB Europe AdEx Benchmark jelentéséből a hazai helyzet is körvonalazódik. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Az európai digitális hirdetési piac felülmúlva a várakozásokat a tavalyi évben 11,1 százalékos növekedéssel elérte a 96,9 milliárd eurós összértéket. A fejlődést Törökország vezette 50 százalékos emelkedéssel, míg a képzeletbeli dobogó második fokán Szerbia állhatott 27,6 százalékkal. A harmadik helyet Ukrajna érte el 25,2 százalékkal.
A 2023-as év gazdasági stabilizációja önbizalmat adott a hirdetőknek, hogy digitális hirdetésekbe fektessenek be. Az egyik legdinamikusabban fejlődő formátum az audió volt. A podcastok mennyiségének 32,5 százalékos növekedésének is köszönhető, hogy tavaly 23,1 százalékkal többet költöttek a hirdetők audió-reklámokra, összesen 0,9 milliárd eurót. A videóhirdetések 20,9 százalékkal emelkedtek, elérve a 22 milliárd eurót, a közösségi média hirdetések pedig 18,2 százalékos növekedést mutattak. A CTV is jelentős bővülést mutatott a maga 23,5 százalékával.
Tovább erősödő display
A hirdetési formátumok tekintetében a display hirdetések változatlanul uralják a piacot. A 2022-es 49,2 százalékos arány tovább erősödött 49,9 százalékra. Ez mind az apróhirdetések (7,4 százalékról 7 százalékra), mind a keresőhirdetések (43,5 százalékról 43,1 százalékra) rovására történt.
A display-en belül a közösségi médiás hirdetésvásárlások még mindig tartják vezető helyüket 48,3 százalékos aránnyal. Erősödött a videós tartalmak jelenléte is: 20,9 százalékkal, összesen 3,8 milliárd euróval költöttek többet a formátumra Európa-szerte, ebből a közösségi médiás videós kontentekre 2,4 milliárd euróval magasabb összeget fordítottak.
A programmatic display hirdetések ugyan nem mutattak különösebb változást, az európai átlag még mindig 50 százalék feletti.
Hazai helyzet
A jelentésből kiderül, hogy a digitális hirdetési piac Magyarországon az átlagosnál is nagyobb ütemben, 12,8 százalékkal növekedett. (Igaz, a fogyasztói árindexet is figyelembe véve az összeg sajnos mínuszba kerül.) A display hirdetések terén Magyarország az európai átlag feletti 16 százalékos bővüléssel zárta az évet. Ez részben annak köszönhető, hogy a teljes hazai reklámköltés 56,4 százaléka a display megoldásokra orientálódott.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár a költések összességében az európai átlaghoz közeliek, vagy meg is haladják azt, a programmatic display terén óriási elmaradásban vagyunk. Az 51,9 százalékos európai átlaghoz képest hazánk az utolsó helyen kullog a maga 14,2 százalékával. Ha szeretnénk tartani a lépést szomszédainkkal, az elkövetkező időszakban ezen hirdetési megoldások terén is növekedést várhatunk.