Az MI paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életbe is. Kérdés azonban, hogy egy adott szervezet mennyire áll készen, hogy a működését a mesterséges intelligenciára építse. A System 32 IT Kft. legfrissebb piackutatása erre a kérdésre keresi a választ.
Mennyire „MI ready” egy-egy vállalkozás, vagyis az adott szervezet milyen mértékben áll készen a mesterséges intelligencia használatára – a System 32 IT Kft. legfrissebb piackutatása erre kereste a választ. Az online felmérést a cég 2024. áprilisában a BellResearch-csel karöltve készítette, ahol közel száz kis- és közepes méretű vállalkozást kérdeztek meg.
A válaszadók 46 százalékban a szolgáltatói, 24 százalékban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44 százalék legalább húsz éve működik, további 27 százalékuk pedig több, mint minimum tíz éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően – olvasható a PResston PR közleményében.
A kutatás kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felméri a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az MI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.
A hiányzó mesterséges intelligencia stratégia
Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.
A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.
A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10 százalékánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető annak ellenére, hogy a válaszadók kétharmada úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.
A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel. Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva.
Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is: a mintába bekerült cégek 63 százaléka rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17 százalékuk alacsony, 19 százalék közepesen tudatos és csupán 2 százalék rendelkezik magas MI tudatossággal.
Igény az edukációra és a támogatásra
A kutatásban résztvevő döntéshozók 31 százaléka most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19 százalékuk a következő egy-két évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44 százalékuknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására.
Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38 százalékánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.
Az MI alkalmazásának TOP 4 -es listája
Az MI-t használók 83 százaléka pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72 százaléka általános irodai feladatok elvégzésénél veszi igénybe az MI-t. 50 százalékban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban (44 százalék) hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén.
Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?
A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt és a Baby Boomer generációt képviselik. A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között: 13 százaléka 40 év alatti, 28 százaléka 40-49 év közötti, 22 százaléka 50-59 éves, 13 százaléka 60 éves vagy idősebb.
Kérdés, hogy az eredmények változta-e volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetők lettek volna a válaszadók. Steigervald Krisztián generációkutató szerint:
Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások, egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.
Az MI növeli a cégek versenyképességét
A döntéshozó válaszadók 64 százaléka egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46 százalékuk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására.
Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója az adatokkal kapcsolatban megosztotta a gondolatait:
Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.
Robot szüli meg a FOMO Sapienst?
A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO, a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad.
Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni
– mondta Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában.
A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68 százalék az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál.
A válaszadók 67 százaléka egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75 százalékuk szerint gyorsítja, 31 százalékuk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkájánál valamilyen MI megoldást, 78 százalékuk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31 százaléka vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.
Szlezák Péter, alapító ügyvezető igazgató szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkezni, de a félelmek nem szabad, hogy megakadályozzák a fejlődést, hiszen aki kimarad, az lemarad.
Tervek az MI alkalmazását illetően
Egy 2023-as amerikai kutatásban (Zeitgeist: 2023 AI Readiness Report) az MI-vel foglalkozó vezetők és szakemberek 69 százaléka állította, hogy a következő három évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. A System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27 százaléka válaszolt igennel.
Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?
Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.
A System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készít a System 32 csapata, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközöket javasol és adekvát szintű képzést tart a vezetőségnek és a munkatársaknak.
– mondta Szlezák Péter.
Amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmek felülírják a progresszív gondolkodást, addig az emberek váltnak a saját fejlődésük gátjává, és az MI -ben rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad.
A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket.
– mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.
A System 32 piackutatásából is látszik, hogy rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.
Ha nem akar lemaradni a legfrissebb cikkekről, vagy szívesen hozzászólna a posztokhoz, akkor kövesse a MediaFuture Facebook és LinkedIn oldalát is.
(Getty Images: Francesco Carta fotografo / Getty Images)