A dolgozók „komoly aggodalmuknak” adnak hangot a cég erőteljes AI-fejlesztései miatt: szerintük ez olyan károkat okozhat, „amelyek kihatnak a demokráciára, a munkahelyeinkre és a bolygóra is”. A levelet névtelenül írták alá az alkalmazottak egy hónappal azután, hogy az Amazon nagyszabású elbocsátásokat jelentett be az AI-eszközök gyorsított bevezetése miatt. Az is kiderült, hogy „az AI csak ürügy a teljesítménykényszer fokozására”.

Az aláírók között fejlesztőmérnökök, termékmenedzserek és raktári munkatársak is vannak, illetve több mint 2400 dolgozó támogatta az Amazon dolgozóit más nagyvállalatoktól is, a Metától, a Google-től, az Apple-től és a Microsofttól – írta meg a Guardian.

Legyen átláthatóbb

A levél számos követelést fogalmaz meg az Amazon felé. A dolgozók azt szeretnék, ha a cég adatközpontjai tiszta energiával működnének, az AI-alapú termékek nem tennék lehetővé az „erőszakot, megfigyelést vagy tömeges kitoloncolásokat”. Emellett a dokumentumban olyan munkacsoport létrehozását kérik, amely nem vezető beosztású dolgozókból állna, és beleszólással bírna az AI alkalmazásának módjába, az AI-jal összefüggő létszámstopokba vagy elbocsátásokba, valamint az AI környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésébe.

A levél mögött az Amazon Employees for Climate Justice nevű érdekvédelmi csoporthoz kötődő dolgozók állnak. 

Klímacélok háttérbe szorulva

A levél azt is állítja, hogy az Amazon „félresöpri saját klímacéljait” az AI-fejlesztések kedvéért. A vállalat – csakúgy, mint a többi AI-ban versenyző technológiai óriás – hatalmas összegeket költ új adatközpontokra, amelyek energiaigénye extrém magas. A cég nemrég bejelentette, hogy a következő 15 évben 150 milliárd dollárt tervez erre a célra fordítani, és új beruházások indulnak Indianában, Mississippiben is.

A dolgozók szerint az Amazon éves kibocsátása 2019 óta „nagyjából 35 százalékkal nőtt”, annak ellenére, hogy a cég 2019-ben vállalta: 2040-re nettó zéró emissziót ér el.

A levél arra figyelmeztet, hogy az új AI-központok olyan régiókba kerülnek, ahol emiatt tovább működtethetik a fosszilis erőműveket vagy újakat építenek.

Egy kutató így fogalmazott:

Az AI ma már varázsszó, ami valójában kevesebb munkavállalói jogot, több erőforrás-elvonást és egy kockázatos spekulációt takar arra vonatkozóan, hogy az energiaigényes számítógépes chipek majd megoldják a klímaválságot.

Szerinte az adatközpontok célja a megfigyelés, kizsákmányolás és a vásárlók, állami szervek minden plusz centjének felhasználása.

Az Amazon szóvivője, Brad Glasser visszautasította a kritikát, és hangsúlyozta: a cég az elmúlt öt évben a világ legnagyobb vállalati zöldenergia-vásárlója volt, több mint 600 projektet működtetnek, valamint jelentős befektetéseket hajtottak végre atomenergiába is.

Kétszer annyi munka

A levél az AI munkahelyi alkalmazását is élesen bírálja. Az aláírók szerint a vállalat minden szinten azt kommunikálja, hogy a munkatársaknak a napi feladataik többségére AI-eszközöket kell használniuk – a kódolástól az elemzésig –, és aki nem teszi, az lemarad. Ennek mentén azonban fokozódott a hatékonyságra vonatkozó nyomás:

Egy mérnöknek azt mondták, hogy „az AI-jal ugyanannyi idő alatt kétszer annyi munkát kell elvégeznie”, holott a jelenlegi eszközök nem képesek erre a teljesítményre. Egy több mint tíz éve a cégnél dolgozó szoftvermérnök a nyilatkozat szerint azért írta alá a levelet, mert a vezetés „önkényes teljesítménymutatókat” erőltet rájuk, és az AI-t arra használja, hogy még több munkát és még szorosabb határidőket követeljen. 

Egy másik dolgozó arról beszélt, hogy közben sorozatos elbocsátások zajlanak, és szinte senki sem beszél arról, milyen terhet ró ez a munkavállalókra. Egy senior fejlesztő szerint a sietség visszaüt: nemrég egy egész projektet kellett újraépíteniük, mert egy magas rangú mérnök AI-jal generált kódja használhatatlan volt

A dolgozók hangsúlyozzák: nem az AI ellen vannak, hanem szeretnék, ha a technológiát felelősen fejlesztenék, és úgy vezetnék be, hogy ők – mint a rendszer működtetői és érintettjei – beleszólhassanak.

Az AI és a marketing kapcsolata az utóbbi években egyre szorosabb lett, a nagy ügynökségek közül sokan már mesterséges intelligencia divíziókat hoztak létre. Persely Tamást, a feat. alapítóját kérdeztük.