A keresetet benyújtó írók között volt az a Sarah Silvermann is, aki még 2024-ben perelte be a ChatGPT anyacégét – hasonló okból.
Vince Chhabria szövetségi bíró az újabb ügyben azzal indokolta döntését, hogy a fair use (méltányos felhasználás) kategóriájába sorolható az adatok felhasználása és az AI modell tanítása.
Ez az ítélet nem jelenti azt, hogy a Meta a jogvédett anyagok felhasználásával jogszerűen tanítja nyelvi modelljeit
– jegyezte meg.
A bíró továbbá azt is világosan kijelentette, hogy az ügy nem vehető precendesnek, hiszen nem minden szerzői jogvédelem alatt álló mű felhasználása jogszerű a mesterséges intelligencia képzésére – valamint annak módja sem elhanyagolható szempont. Vince Chhabria szerint a felperesek ebben az ügyben rossz érveket hoztak fel, és nem tudtak elegendő bizonyítékot felmutatni. A szövetségi bíró úgy ítélte meg, hogy az AI modell nem teljes egészében az írók által megadott könyveket reprodukálja, hanem azokat átalakítja.
A hasonló ügyekben a felperesek [az írók] gyakran nyernek, legalábbis azokban az esetekben, amikor jobban kidolgozott érvekkel és pontos adatokkal támasztják alá az alperes által felhasznált adatok kereskedelmi következményeit
– mondta később a bíró.
A Meta ügye nem sokkal az Anthropic esete után zárult le, abban William Alsup szövetségi bíró döntött úgy, hogy az AI modell tanítására felhasznált könyvek az írók beleegyezése nélkül is beleesnek a fair use kategóriába. Azonban ez részben annak is köszönhető, hogy a fair use-ra vonatkozó előírásokat 1976 óta nem frissítették, így az internet és az AI előtt megfogalmazott jogszabályokat nehéz érvényesíteni a modern eszközök esetében.
Hasonló perekből jelenleg több is akad, a The New York Times kiadója az OpenAI és a Microsoft ellen nyújtott be keresetet, mivel állításuk szerint cikkeiken keresztül tanítják az AI modelljüket, valamint a Disney és a Universal is beperelte a Midjourney-t hasonló okokból. A tendencia miatt még Elton John dalszerző is aggodalmát fejezte ki korábban.
