A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a sportközvetítések és streamingszolgáltatások világát: hamarosan nemcsak azt dönthetjük el, mit nézünk, hanem azt is, mennyi időt szánunk rá. A Net4+ például képes igény szerint egy meccs után azonnal öt vagy tízperces összefoglalókat készíteni, akár külön a magyar szurkolókra, akár más paramétrerekre szabva az izraeli WSC cég algoritmusával. És Varga Attila szerint ez csak a kezdet.
Ez az élmény mennyire fokozható, és mennyire irányíthatja majd a fogyasztó?
Az AI-nak egyre nagyobb értéke van a médiában, a Netflix legfontosabb része az az algoritmus, amelyik a felhasználóknak ajánlja a tartalmakat, és olyan mélységben ismeri őket, hogy ugyanabból a sorozatból más indexképet mutat aszerint, mi keltheti fel az illető figyelmét.
Mindenki attól fél, hogy a Google mennyi mindent tudhat rólunk, de az semmi ahhoz képest, mint amit a Netflix tud.
Nekünk ilyen algoritmusunk még nincs, távlati terveink között szerepel, hogy ha valaki majd felmegy a Net4+ streamingszolgáltatásra, akkor a kezdőlapján a saját érdeklődési körei mentén szerepeljenek majd a tartalmak. Már most is be lehet jelölni kedvenceket, és azok egy külön sávon meg is jelennek az oldalon, de ennél tovább szeretnénk fejlődni, így például ha valaki kedvencének jelölte a teniszt, akkor ajánlani neki a női mérkőzéseket is. Átrendezhetővé is tennénk az oldalt a felhasználók számára. Amikor idény van, az NFL például kiemelt sportágnak számít, ezért az jelenik meg a felső sávban, de ha a néző nem szereti, akkor azt a jövőben eltávolíthatja majd onnan. Tehát valóban a személyre szabhatóság a cél.
Az AI ilyen szempontból mit nyújt a fogyasztók számára?
Számunkra most abban jelent nagy segítséget, hogy még több tartalmat tudjunk gyártani a már meglévő jogainkból. Jelen állapotban egy focimeccs lemegy élőben, aztán úgy, ahogy van, pár másodperccel később elérhető, visszanézhető. Azt látjuk az adatokban, hogy azért egy komplett focimeccset kevesen néznek vissza. Ez inkább azokra a sporteseményekre jellemző, amelyek éjjel kettőkor mennek élőben, ilyenkor valóban elképzelhető, hogy másnap az, akit érdekel, egy az egyben megnézi.
Viszont sok olyan esemény van, amit nem biztos, hogy van időm végignézni, viszont érdekel. Az AI abban tud segíteni, hogy képes belőle összevágni egy 10 perces összefoglalót, de akár egy 20 vagy 30 perceset is, teljesen mindegy. Tudunk adni olyan paramétereket is ehhez, hogy például a Bundesligából koncentráljon a magyar focistákra.
Most azt fogjuk megnézni, mennyire kapnak rá az emberek, illetve melyik sportágnál milyen meccsekkel kapcsolatban mit preferálnak, mekkora időintervallumban érdekli őket egy tartalom összegzése. Például egy három és fél órás NFL mérkőzésből 30 perces összefoglalót néznek meg szívesebben vagy egy órásat. Mindkettőt képesek vagyunk prezentálni, ez csak tárhely kérdése.
Az AI-jal kapcsolatban mindig előjön a kérdés – bennem is – hogy rendben, de ez hány embertől fogja elvenni a munkát. Semennyitől, mert azoknak az összefoglaló műsoroknak a vágását, amelyek a tévécsatornákon vannak, és utána felkerülnek az online felületre is, továbbra is a kollégák végzik.
Miért ne vehetné át idővel az ő munkájukat is AI?
Mert az egy más minőségű tartalom. Az AI által generált összefoglalók – különösen a magyar nyelv miatt – azért quick and dirty megoldások, tehát ezek nem veszik fel a versenyt egy ember által alkotott műsorral. A partnercégünk algoritmusának még tanulnia kell a magyar nyelvet, márpedig ez szerepet játszik annak az eldöntésében, melyik helyzet fontos és melyik nem.
Súlyozva van, mennyire kiabál a kommentátor, milyen az atmoszféra, a közönség milyen hangokat ad ki. A magyar kommentátor viszont nem úgy hangsúlyoz, mint egy angol vagy egy német, és lehet, hogy az AI félreérti.
Próbálkoztunk egy másik céggel is, ők egyáltalán nem tudtak mit kezdeni a magyar nyelvvel, félbevágott mondatok maradtak az összefoglalókban, mert a kommentátor még folytatta volna a szöveget, csak kicsit nagyobb szünetet tartott, mint amire trenírozták az AI-t. Arcfelismerésre épített vágásokat jól készített, de a hanganyagot tekintve nem volt hatékony. Nekünk most a sebesség a lényeg, hogy minél több tartalmat tudjunk minél gyorsabban minél több helyre eljuttatni. A kollégák a mérkőzés végén összevágnak egy háromperces összefoglalót, rendben, de az algoritmus menet közben tud az első félidőről generálni egy rövid tartalmat, amit rögtön posztolhatunk, így új nézők is bekapcsolódhatnak.
Meg tudjuk adni, hogy például a párhuzamosan zajló négy mérkőzésből szedje ki a legnagyobb helyzeteket, azokat állítsa sorrendbe, legyen közte egy átvezető animáció, amire rá lehet rakni esetleg egy hirdető logóját is, és akkor ezt meg lehet támogatni egy kereskedelmi kapuval, így csak előfizetéssel lesz elérhető a további tartalom. Mindezt pillanatok alatt.
Milyen irányokba fejlődhet még egy ilyen szolgáltatás?
Távlati cél, hogy az AI megtanulja az egyének szokásait. Ha például nem volt fent napokig a felhasználó valamiért, akkor azok a tartalmak megjelenjenek számára, amiket elmulasztott, hogy figyelj, ezeket még nem láttad, de eddig mindig megnézted az ilyesmit, akkor tessék. Legyen az egy szép szerva vagy legyen egy óriási bukás a MotorGP futamból.
Milyennek látod a streaming jövőjét?
Ez még nem világos, de a streaming kinyírta a kábeltévét. Most az amerikai piacról beszélek leginkább, mert ide mindig később gyűrűzik be az ilyesmi. Az Egyesült Államokban 15 évvel ezelőtt a TNT, az USA Network, az AMD vagy az A&E évente legyártott 6-8 sorozatot, drámát vagy sitcomot. Ma már alig forgatnak. A saját gyártásuk mellett leginkább ismétléssel töltötték ki a műsoridőt, teszem azt, az Agymenők epizódjaival. A streamingen ezek már bármikor elérhetőek, innentől kezdve nincs szüksége a fogyasztónak a kábelcsatornára. A televízió csak egy eszköz: nem tévét nézek, hanem tévén nézek.
És mi fog történni, egyszer csak kifullad a tévé?
Addig biztosan nem, ameddig a streamingszolgáltatók nem közölnek valós méréseket, illetve nem tudnak megállapodni abban, hogyan és mit mérjenek. Például a Netflix csak elindítási adatokat tesz közzé, akkor ad meg komplett óraszámot, hogy ha valami kiugróan magas.
Számos sorozatuk nézettségéről fogalmunk sincs, legyen az akár a House of Cards, ami azért egészen jó volt. De csak gondoljunk, hogy népszerű volt, mert valójában nem tudjuk.
Ha nincs adat a nézettségről, akkor a jelenlegi rendszerben a hirdetők sem tudnak igazán reklámozni, mert nem tudják lemérni a hatékonyságot, hogy érdemes volt-e kifizetni egy tonna pénzt vagy sem. Mindenesetre ennek ellenére elindult a reklám a streamingen, csak így még nem valódi alternatívája a tévének.
Miért nem célja az adatközlés a streamingszolgáltatóknak?
Sajnos ez az iparági sztenderd. Nehéz meghatározni azt is, a nézettségnek melyik szegmense, értelmezése felel meg egy adott kábelszolgáltatónak. Az a fontos, hányan indítják el a tartalmat? Vagy az, hány percet néznek belőle? A YouTube nagyon részletesen mér, tehát látszik hány ember indította el, mikor kapcsolta le, hány nézte végig, stb., de ezek az adatok ott sem nyilvánosak, csak az alkotó látja őket.
Ki kell alakítani a rendszert, mert ugyan a Nielsen már méri a streaminget is, de még elég gyerekcipőben jár a dolog, a 2 évnél idősebbekre, azaz a teljes lakosságban mér, és megtekintett percszámot közölnek, ami azért elég messze van a tévében megszokott nézettségi adatok részletességétől.
Mi a tévécsatornák értéke a továbbiakban azon kívül, hogy ott mérhetőbb módon lehet reklámozni?
Az élő műsorokat a tévében kell nézni, mert másnap reggel a fodrásznál vagy a zöldségesnél meg lehet beszélni, és ha nem láttad, lelövik neked a poént. Megtudod, ki nyerte az Éden Hotelt, mielőtt kiélvezhetted volna. Ezeket mindenki egyszerre nézi, egyszerre éli meg. Persze, egyre kevesebb olyan akad, ami nagyobb embertömeget mozgat meg, mint egy elnökválasztás vagy a Dancing with the Stars fináléja.
Olyan soha már nem lesz, mint ami 2010-ben volt, amikor az X-Faktor átlagosan 2,3 millió nézőt érdekelt. Ma meg az van, hogy te is nézed ugyanazt a sorozatot, meg én is, de lehet, hogy te a második évadnál tartasz, én meg a negyediknél. A tévé meg addig fog élni, ameddig a hirdetők és a streamingszolgáltatók megállapodásra nem jutnak.
Csak ez tartja életben a televíziót?
Csak. A kereskedelmi tévében a tartalom lényegében véve a szükséges rossz, amivel ki kell tölteni a két reklám közötti időt.
Ha szimplán a profit szempontjából nézzük, akkor a lehető legrosszabb rész a tartalom, mert rohadt sokba kerül. Ezért hangosabb a reklám és ezért feszíti mindenki pattanásig a reklámidőt, hogy minél többet tudjon belőle sugározni, mert abból érkezik a pénz, a tartalom meg csak viszi.
Persze, jó műsort kell csinálni, mert ha nincs jó nézettséged, akkor nem tudsz drágán eladni reklámperceket, ez nyilvánvaló. De régebben, amikor a televíziózás elkezdődött, tényleg egy szükséges rossz volt. A hőskorban az amerikaiak a 30 perces reklámblokkokat is elviselték, mert annyira érdekes volt maga a tévé. Ma már ez idegesítő, tehát van értéke a tartalomnak, csak a streaminghez képest nem elég.
A streamingre is érkezik a reklám.
Igen, de egyelőre elhanyagolható a mértéke a televíziós csatornákhoz képest. Van egy kis reklám a tartalom előtt, egy utána, és esetleg közben egy kicsi. A tévécsatornáknál viszont arra voltak kondicionálva a forgatókönyvírók, hogy hét felvonás legyen egy CSI-epizódban a reklámszünetek miatt, és úgy kellett megírni őket, hogy minden szakasz végén legyen egy mini cliffhanger, egy drámai pillanat, amikor megszakad a történetszál, és a szünet után folytatódik. Még akkor is bele kellett erőltetni ezeket, ha mindegyik indokolatlan volt. Borzasztó volt, de erre épült fel a televíziós ipar.
Magyarországon persze felgyújtották volna a tévészékházakat a magyar nézők, ha ennyi megszakítással ment volna egy 42 perces epizód, de most meg át kellett szoknia a forgatókönyvíróknak arra, hogy a streamingen a tartalom irányít, és van harmincperces drámasorozat is, meg 43 perces vígjáték.
Viszont a reklámszünetek szempontjából ez nem jó, mert erre nem lehet rendszert kialakítani. Egyszóval mindennek át kell alakulnia, máshogy kell reklámozni, és ez még előttünk van. Másrészt a Connected TV digitális, tehát lehetőség van a személyre szabott reklámokra, ami még csavar egyet a történeten. Ez még nagyon kiaknázatlan.
Hatalmas mennyiségű tartalom keletkezik, ezért kell hozzá az AI, ami még többet gyárt. Nem megy a minőség rovására a mennyiség?
Én azért örülök ennek, mert mindenkit más érdekel. Jó, a gól mindenkit. De mi van, ha valakinek csak a vicces jelenetek kellenek egy meccsből? Miért ne adnánk meg neki? Ezt én pozitív fejlődésként élem meg. Például vannak olyan ismeretterjesztő sorozatok, amelyek nagyon magyarázósak, és többször elmondják bennük ugyanazokat a mondatokat szinte mantraszerűen. Mondjuk egy témában jártasabb néző számára ez túlságosan el van húzva, de valamiért érdekli. Ha majd lesz mindenkinek saját algoritmusa a tartalomra, megteheti, hogy kér az epizódból például egy tízperces változatot. Ezt látom a jövőnek.
A TV2 Média Csoport értékesítési és digitális igazgatója, Csikesz Erika interúnkban arról beszélt, hiába tör előre itthon is a streaming, elvitathatatlan, hogy a hagyományos televíziózástól sem szakadnak el a magyarok – sőt!
Az Atmedia ügyvezetője, Guttengéber Csaba úgy látja, a digitális szektorban túlköltők visszatérnek a tévéhez, és nagy jövő áll a Connected TV előtt is. Interjúnkból az is kiderül, mit tanult a reklámszakma a Covid-érából és hogyan áll ma a digitális és a tévészektor versengése a reklámokért.