Az adatok szerint az internetező, 18 év feletti, a téma iránt érdeklődő magyarok 62 százalékának az életében játszik kiemelkedően fontos szerepet a sport. Leginkább a 18-29 évesek (69 százalék) érzik teljes mértékben fontosnak, vagy inkább fontosnak az életükben.
A sport iránt érdeklődő, internetező magyar felnőttek körében szinte mindenki (97 százalék) szokott találkozni sporttal kapcsolatos tartalmakkal valamilyen médiafelületen, 84 százalék hetente, 46 százalék naponta. De a nemek szerinti bontásban a férfiak között a naponta sporttal találkozók aránya szignifikánsan magasabb (55 százalék), mint a nők esetében (37 százalék). Kor szerinti bontásban az látszik, hogy minél idősebbek a válaszadók, annál inkább nő közöttük azok aránya, akik naponta találkoznak a médiában sportról szóló információval.
Hol nézünk sportot?
A sporttal kapcsolatos tartalommal való találkozás elsődleges platformja a televízió és az internet. Miközben az előbbi platformon leginkább meccseket, sportközvetítéseket szoktak követni a válaszadók (86 százalék), addig az interneten főleg sporthírekkel találkoznak (67 százalék). A vizsgált televíziócsatornák közül elsősorban az M4 Sporton (66 százalék), a Sport1-en (49 százalék) és az M4Sport+-on (46 százalék) szoktak rátalálni sporttal kapcsolatos tartalomra a válaszadók.
A fiatalok, tehát a 18-29 évesek és a 30-39 évesek körében a teljes minta átlagához képest (12 százalék) érdemileg magasabb (22-19 százalék) azok aránya, akik streaming oldalakon, applikáción keresztül követnek meccseket.
Mit hiányolnak a nézők?
A vizsgált televíziócsatornákon sporttal találkozók 15 százaléka hiányol valamit a sportműsorokból, közülük 13 százalék a jelenleg fizetős tartalmak ingyenes hozzáférhetőségének örülne, 11 százalék több Bajnokok Ligája futballmeccset nézne, 9 százalék jobb kommentátorokra, nagyobb szakmaiságra vágyik, 8 százalék pedig több labdarúgásra.
A tájékozódás forrásai
A vizsgált rádiócsatornák közül legfőképp a Rádió1-en (35 százalék) hallottak információt a sportról a témával a rádióban találkozók. Az internetes oldalak közül pedig a nemzetisport.hu (38 százalék), az m4sport.hu (38 százalék) és az index.hu (25 százalék) felületén találkoztak leginkább sporttal azok, akikkel bármilyen gyakorisággal szembe szokott jönni ilyen jellegű tartalom az online térben. A nyomtatott sajtótermékek közül a Blikkben (35 százalék), a Magyar Nemzetben (23%) és a regionális lapokban (22%) leltek elsősorban sportra az olvasók.
Az online kérdőíves kutatás 1500 fő megkeresésével zajlott 2024 novemberében. A minta reprezentatív a 18-75 év közötti internetező, sport iránt érdeklődő lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
Az érdeklődés gyakorisága
Azon megkérdezettek, akik találkoznak sporttal a médiában, leginkább meccseket, sportközvetítéseket (96 százalék), valamint sporthíreket (96 százalék) szoktak követni. A heti követők aránya a meccsek esetén 51 százalék, a sporthíreket tekintve 61 százalék. Meccs eredményeit bemutató műsort és sport magazinműsort 93-85 százalékuk szokott követni, 52-37 százalékuk hetente, sport magazinműsort pedig 82 százalékuk, 26 százalék hetente.
A meccset, sportközvetítést a médiában hetente követők között kiemelkedően magas arányban vannak jelen a férfiak (65 százalék) és a 60-75 évesek (60 százalék).
A 18-29 évesek között a legmagasabb (5 százalék) azok aránya, akik egyáltalán nem követnek mérkőzéseket médiafelületeken.
Azon válaszadók, akik naponta sportolnak, a teljes mintában mérthez (18 százalék) képest érdemileg magasabb arányban (42 százalék) is követnek naponta meccseket, sportközvetítéseket a televízióban, és ugyanez mondható el azokról is, akik számára kiemelten fontos a sport, körükben 24 százalék követ naponta sportközvetítést.
A legnépszerűbb sportközvetítések
Leginkább labdarúgást (62 százalék), autósportot (40 százalék) és kézilabda-közvetítést (38 százalék) szoktak követni azok, akik néznek vagy hallgatnak sportközvetítést a médiában, ezután következnek a vizes sportok, az úszás 32 százalékkal, a vízilabda 30, illetve a kajak-kenu 22 százalékkal.
Meccset, sportközvetítést leginkább alkalomtól függően, egyedül és mással közösen is (59 százalék) szeretnek követni a nézők, hallgatók, további 10 százalék csak mással együtt követ ilyen jellegű műsort.
A mérkőzéseket társaságban (is) követők elsődleges partnerei a program során a házastársak (62 százalék), a baráti társaság 32 százalék esetében játszik szerepet a meccsek követése során.
Kizárólag egyedül a kérdésre válaszolók 31 százaléka szokott mérkőzést követni. A meccsnézést egyedüli tevékenységnek tartók leginkább a 60-75 évesek (49 százalék), az 50-59 évesek (40 százalék) és a nyugdíjasok (50 százalék) köréből kerülnek ki, a fiatalabb korcsoportok tagjai inkább társas meccsnézés pártiak.
A meccseket, sportközvetítéseket követők döntő többsége (81 százalék) hazai és nemzetközi mérkőzéseket is szokott nézni.
Csak hazai mérkőzést a kérdésre válaszolók 11 százaléka szokott követni.
A vizsgált sportesemények közül leginkább a nyári olimpiai játékok (63 százalék) a világbajnokságok (63 százalék) és az Európa-bajnokságok (62 százalék) eseményeit követték a sportközvetítések nézői, ezek megtekintéséért is fizetnének leginkább. A kutatás összes résztvevőjét tekintve a nyári olimpiai játékok követéséért 21 százalék fizetne, világbajnokságokért 18 százalék, Európa-bajnokságokért pedig 16 százalék.
A kutatásban résztvevők között 41 százalék azok aránya, akik semmilyen sporteseményért nem fizetnének.
a társadalomra is hat
Az NMHH a kvantitatív kutatás eredményeit kiegészítette egy olyan kvalitatív kutatással, amely a sport társadalmi hatását mérte fel. E kutatás eredményei megerősítették, hogy
a közösségi sportélmények – ideértve a közös sportközvetítés nézést is – pozitív hatással vannak az emberi kapcsolatokra. A meglévő kapcsolatokat építik, illetve új kapcsolatokat lehet építeni általuk.
A résztvevők jó és felemelő érzésként jellemezték a magyar sportolók sikereit. Az éremszerzéssel kapcsolatos leggyakoribb érzés a büszkeség. Ez a büszkeség nemcsak a sportolókra, hanem a magyar nemzethez való tartozásra is vonatkozik, a „jó érzés magyarnak lenni” érzetét is magával hozva.
Főként az úszást, a vízilabdát a vívást és a kajak-kenut nevezték meg olyan magyar (csapat)sportként, amelyre büszkék. Sportolók terén jellemzően úszókat, leggyakrabban Milák Kristófot említették. A magyar futballválogatott szereplései mellett az olimpián elért sikereket említették még, ezek az eredmények szintén erősíteni tudják a nemzeti összetartást.
Önfegyelem és küzdeni akarás
A szülők a labdarúgást emelték ki, amelynek esetében a televízióban látott közvetítés is hatással lehetett arra, hogy gyermekük a sportot ki akarja próbálni. A sport, a sportközvetítések és az általuk közvetített értékek szerepet játszhatnak a kamaszkori prevencióban is. A sport önfegyelemre és küzdeni akarásra tanítja a fiatalokat, segíthet a magatartásproblémák, illetve az agresszivitás és a stressz kezelésében. A személyesen és a közvetítéseken látott sportolók példát és célt állíthatnak a kamaszok elé, sportoló példaképet jellemzően az iskoláskorú gyermekek választanak. Legtöbbször futballistákat, a külföldi játékosok közül elsősorban Christiano Ronaldot, a magyarok közül Szoboszlai Dominikot említették.
A résztvevők szerint a paralimpiai közvetítések pozitív hatással vannak a megváltozott képességű emberek mindennapok során történő elfogadására. Ugyanakkor a paralimpia kivételével a megváltozott képességű sportolók versenyeiről szinte sehol sem lehet tájékozódni, maga a paralimpiai is háttérbe szorul az olimpiához képest.
A helyi csapatok is fontosak nekünk
A vidéki résztvevők ismerték a helyi klubot vagy sportolókat, szívesen hallottak is róluk, naprakészségük és érdeklődésük azonban változó volt a témával kapcsolatban. A csoportokban a debreceni és győri kötődésűek a labdarúgást és a kézilabdát említették, mint követett klubmérkőzést, Szolnokkal kapcsolatban pedig a kosárlabda került elő.
A helyi csapatról (a lokálisan népszerű, adott sportágban sikereket elérő csapat) való tájékozódás legjellemzőbb médiumaként a közösségi médiát, azon belül is a Facebook hírfolyamot, illetve a helyi csoportokat, szurkolói csoportokat említették.
A sportközvetítések minősége
A résztvevők között általános vélemény, hogy a média a sport értékei közül leginkább a kitartás és az összetartás, a csapatmunka fontosságát közvetíti. A televíziós közvetítések fontos előnyeként említették, hogy azok lehetőséget adnak a sportok bizonyos mozzanatainak jobb kiemelésére és megragadására, a különböző kameraállások segítségével a történések több nézőpontból való bemutatására.
A sportközvetítésekkel kapcsolatban megemlítették, hogy azok több interjút és többfajta interjút tartalmazhatnának.
A közvetítések színvonalát szerintük a hozzáértő és felkészült kommentátorok, meccsek értékelésére felkért szakértő vendégek is nagyban emelhetik. Többször is spontán felmerült a szakkommentátorok szerepe a sportközvetítések során.
A jó kommentátor felkészült, szakszerű, ért ahhoz a sporthoz, amit közvetít, és ő maga is élvezi a mérkőzést. A történésekről humoros, szórakoztató formában tájékoztatja a nézőket. A jó kommentátorra példaként többször is Hajdú B. Istvánt hozták fel a résztvevők, akinek felkészültsége, könnyed és humoros stílusa hozzájárul népszerűségéhez.
A csoportrésztvevők szinte egyöntetűen negatívan értékelték, hogy egyre több sportközvetítés fizetős streaming szolgáltatáson keresztül érhető csak el. Kevesen vettek igénybe sportközvetítést is tartalmazó streaming szolgáltatást (HBO Max, RTL+), és senki nem tervezett mostanában előfizetni.
A sportközvetítések kapcsán a résztvevők inkább a nemzetközi eseményeket preferálták.
A labdarúgás esetén ennek fő okaként a hazai és a nemzetközi ligák közti színvonalkülönbséget nevezték meg, továbbá a nemzetközi sportrendezvények (EB, VB, olimpia) látványosabb voltát, magasabb rangját és színvonalát, a sportolók tudásának és képességeinek magasabb szintjét.
Egy sportesemény vagy meccs megtekintése többeknek motivációt adott egy bizonyos sport elkezdésére vagy a több mozgásra.