A hirdetők hajlamosak a közösségi médiát a fókuszba helyezni, de nem biztos, hogy ezt jól teszik. A Statista adatai szerint ugyanis 2020 januárjában például az amerikai fogyasztók online idejük 66%-át a nyílt interneten töltötték, és csak 34%-ában voltak jelen a közösségi médiában, illetve az online vásárlói platformokon, amelyek zárt ökoszisztémáit összefoglaló néven „walled garden”-eknek, vagyis szó szerinti fordításban elkerített kerteknek nevezi az angol szaknyelv. A digitális hirdetési költéseknek 60%-a került ezekbe a zárt ökoszisztémákba, míg a nyílt internet részesedése 40% volt. Eközben a közösségi hirdetések ára átlagosan 61%-kal emelkedett.
Élet a zárt ökoszisztémákon túl
A hírportálokon elhelyezett hirdetések jobban megragadják a figyelmet és jobb eredményekhez vezetnek: akár 77%-kal is javíthatják a márkateljesítményt. Az újságok azonban néha a maguk „ellenségeivé” válnak, és távol tarthatják a hirdetőket a túl provokatív vagy clickbait címekkel, és márkabiztonsági félelmeket ébreszthetnek, miközben olyan, külső kihívásokkal is meg kell küzdeniük, mint a más oldalakról érkező forgalom csökkenése és a teljesítményalapú marketingcsatornák előretörése. Mindemellé pedig odatehetjük a mobilhasználat és a videófogyasztás emelkedését is, különösen a Z generáció körében. Ez utóbbi szokásokból azonban előnyt kovácsolhatnak a kiadók az AdWeek cikke szerint.
„A hirdetőknek meg kell változtatniuk a hozzáállásukat a nyílt interneten elérhető, kihasználatlan lehetőségekkel kapcsolatban” – mondja Stephanie Himoff, az Outbrain tartalomajánló rendszer globális kiadókért és platformokért felelős alelnöke. „De az sem jó, ha szembeállítják a közösségi médiát és a nyílt internetet abból a szempontból, hogy hol kapják a legtöbbet a reklámköltéseikért. A figyelem megragadása mindkét környezetben lehetséges a megfelelő technológiával.”
A videók előretörése
A mai fogyasztókról tehát biztosan állítható, hogy előnyben részesítik a mobilt és szeretik a videós tartalmakat. A videókat fogyasztók száma világszerte elérte a 3,3 milliárdot, és 89%-uk azt mondta, hogy szívesen látna még több ilyen tartalmat a márkáktól. A mobilon pedig a videó elsősorban álló formátumot jelent: a nézők kevesebb mint 30%-a fordítja el a telefonját azért, hogy horizontálisan nézhesse a képet.
A közösségi médiumok stílusában készült, a nézőket hamar bevonó álló videókat a nyílt internet szélesebb hatókörében is lehet használni különböző hirdetéstechnológiai innovációk kíséretében.
Miért érdemes álló videókat elhelyezni a portálokon?
Az új megoldások élményszerűbbé formálhatják a statikus cikkek hirdetési környezetét, így a hirdetők gazdag kísérletező terepet kapnak arra, hogy új módokon ragadják meg a figyelmet, míg a kiadók új csatornát kaptak, amelyen keresztül növelhetik a bevételeket és az olvasók elkötelezettségét. Az olvasók pedig professzionális környezetben találkoznak a közösségi médiából ismerős, interaktív elemekkel, mint az oldalra húzás vagy a lájkolás.
A kiadói platformba és infrastruktúrába integrált hirdetések nemcsak azért lehetnek hasznosak, mert szélesebb körben érik el a nagy értékű közönséget, hanem azért is, mert a kis hirdetési sűrűséggel vonzóbb felhasználói élményt nyújtanak. A kutatások szerint ha egy közösségi médiára jellemző formátum prémium környezetben bukkan fel, az 32%-kal növeli a márka segítséggel történő felidézését és 49%-kal a márka felismerését.
Technikai eszközök a hatékonyság szolgálatában
A videók hatékonyságát a háttérben a mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével alkotott kontextuális célzás és előrejelzés egészítheti ki, amellyel a hirdetők mélyebben megérthetik a közönségüket és fokozhatják az elköteleződést. Elemezni lehet, hogy mely videókat nézik jó eséllyel végig, és melyik kapcsol át valószínűsíthetően egy másikhoz, így a hirdetések jobban igazodnak a felhasználók böngészési szokásaihoz. A vertikális videókat – legyenek azok reklám- vagy szerkesztői tartalmak – érdemes ugyanakkor több különböző csatornán is kiaknázni.
Az Indamedia már felismerte az igényt
Turóczi András, a Dentsu magyarországi CEO-ja a MediaFuture-nek adott korábbi interjújában a hazai tartalomszolgáltatók szerepéről is beszélt, megerősítve azt, hogy a saját platformok indítása előnyös lehet a piacon.
„Ha a hazai piacon felbukkan egy új belépő, azt egy magára valamit adó ügynökségnek monitoroznia kell, tehát folyamatosan képben kell lennie az új lehetőségekkel. A jó megoldásokat pedig ajánlani is fogja ügyfeleinek.”
A szakember úgy vélte, hogy egy, a YouTube-hoz hasonló konstrukcióban felbukkanó új hazai platform a nemzetközi hirdetőket is érdekelheti. Mint mondta, a hazai szereplők a globális platformokhoz képest jóval kisebbek,
„de talán nem is győzni kell, hanem versenyképesnek maradni, és szerintem inkább ezt lehet reális célnak kitűzni a hazai szolgáltatók számára.”
A saját videós platform indításának szükségességét az Indamedia csoport is felismerte. Így született meg az IndaPlay platform, amely felhasználóinak a szórakozva informálódás lehetőségét kínálja. Itt jelenleg az Indamedia csoporthoz tartozó médiumok publikálják saját gyártású videóikat, helyszíni riportokat, beszámolókat, podcast beszélgetéseket, és álló, short formátumokat.
„Az elmúlt másfél évtizedben több videós platformot is használtunk kiadói tartalmaink közzétételére, nagy elérés és jelentős árbevétel mellett. Ugyanakkor ezt a két szempontot nem mindig tudtuk összehangolni, illetve a műszaki színvonal és az üzleti megoldások terén is megnövekedtek az elvárásaink. Az IndaPlay-jel pedig kötöttség nélkül, egyszerre tehetünk eleget a fogyasztói, illetve a hirdetői igényeknek”
– mondta el az indulás után Ziegler Gábor, az Indamedia vezérigazgatója.
Hozzátette, a már most több ezer prémium, saját gyártású videót tartalmazó streaming platform ingyenes, és regisztráció nélkül is bárki számára elérhető, ugyanakkor regisztrációt követően lehetőség nyílik egyéni preferenciák beállítására. A tartalmak ráadásul megoszthatók, beágyazhatók, és a fejlesztési tervek szerint az IndaPlay hamarosan új, izgalmas funkciókkal is bővül.