Az RTL-en futó ValóVilág 11. szériájához kapcsolódó tartalmak különösen erőteljes és átgondolt módon jelentek meg a közösségi médiában, melynek célja a szélesebb közönség elérése volt. A sorozat közösségi tartalomstratégiáiról dr. Glózer Ritát, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete tanulmánykötetet adott ki a 2022 novemberében kezdődött valóságshow-ról "Szabályozott valóságkonstrukció - szerepek, normák, stratégiák a ValóVilág 11-ben" címmel. A könyvben különböző területekről érkező szakemberek osztják meg gondolataikat a műsor kapcsán felmerülő formai, tartalmi, technikai és filozófiai kérdésekről.

Dr. Glózer Rita a "Valóságtelevíziózás és közösségi média" című tanulmányában annak járt utána, hogy a műsor tartalmai hogyan jelentek meg a közösségi platformokon a tévével és a streaminggel párhuzamosan. A szerző érvelése szerint a multiplatformos tartalomkihelyezés eredményeként a VV11 egyfajta hibrid médiaterméknek tekinthető. A kutatót erről a vizsgálatról kérdeztük.

Nagyon tudatos tartalomgyártás

Mint a szakember elmondta, ez volt az első olyan szériája a Való Világnak, amelynél a közösségimédia-jelenlétet nagyon tudatosan belekalkulálták az üzleti, produkciós modelljbe.

“Feltételezhető, hogy egy dedikált közösségimédia-stáb kapcsolódott a tévés producerekhez, amely nagyon következetes, egységes és jól kitalált stílusú tartalomgyártást folytatott részint a csatorna hivatalos Facebook-oldalára, részint a Való Világ brand hivatalos, egyébként más korábbi szériákban is már használt közösségimédia-fiókjaira, elsődlegesen az Instagramra illetve a TikTokra.”

Ugyanakkor azt is minden eszközzel igyekeztek elérni, hogy az amatőr felhasználók, rajongók, illetve más médiaszereplők és influenszerek szintén gyártsanak tartalmat a produkcióhoz kapcsolódóan.

“Ez nyilván azzal az ígérettel, várt haszonnal kecsegtetett, hogy ilyen módon a brand ismertsége nem csak azokhoz jut el, akik a televízión vagy a streaming-platformon követik a műsort, hanem azokhoz is, akik ezt valamilyen oknál fogva, például generációs hovatartozásuk miatt nem teszik meg. A közösségimédia-csatornákon keresztül a műsor egyes darabkái, az azzal kapcsolatos információk eljutnak hozzájuk is, mindez pedig visszakapcsolódik a tévés produkcióhoz, annak üzleti erejét növelve.”

Ergonomikus újrahasznosítás

A kutató arra is rávilágított, hogy a tévéműsor tartalmai hogyan nyertek új életet a közösségi platformokon. Mint mondta, a televíziós nyersanyagot, a villakamerák 24 órás felvételeit nagyon ergonomikusan, sokféleképpen hasznosították.

“Az elsődleges módja ennek maga a 24 órás, élő közvetítés volt. Ennek anyagából készült az esti összefoglaló, illetve a késő esti kísérőműsor, a BeleValóVilág, és ezt a képi, mozgóképi anyagot hasznosították a produkcióhoz kapcsolódó hivatalos közösségimédia-tartalomgyártás során, rövid kis videórészletek, klipek formájában. A kamerák felvételeiből készültek az Instagramra szerkesztett, egységes arculatú hivatalos tartalmak, a TikTokra pedig videók kerültek. Tehát egyetlen anyagból nagyon sokféle tartalmat tudtak gyártani vágással, szerkesztéssel, újracsomagolással.”

Dr. Glózer Rita a hivatalos, szisztematikus tartalomgyártás terén különböző műfajokat is azonosított. Ilyenek voltak például a bejelentő plakátok vagy a szereplők személyes imázsát, márkáját felépíteni hivatott tartalmak. Szintén külön tematikát alkottak a játék szabályaival kapcsolatos tájékoztató anyagok, vagy éppen a játékosok közösségi médiás népszerűségét bemutató infografikák. Egy-egy típusból pedig több hasonló tartalom készült az egész játék folyamán, sorozatszerűen.

A tartalmak, illetve interakciók másik része az amatőr felhasználók, tévénézők, rajongók jóvoltából keletkezett. Ide sorolhatóak a lájkok, megosztások, hozzászólások, tehát a felhasználók reakciói is, amelyek szintén hozzájárultak a VV11 online térben való jelenlétéhez, ismertségéhez. Emellett kisebb számban influenszerek is készítettek reakcióvideókat a Youtube-ra.

“Ez utóbbit egy kicsit különválasztanám, hiszen ezek a tartalmak az influenszerek saját népszerűségének, nézettségének növelése érdekében keletkeztek. Viszont a többi amatőr tartalom jellemzően az instagramos rajongói oldalakra vagy a hivatalos Instagram-, illetve Facebook-oldalakra került fel, akár hozzászólásokként. Ezen túlmenően a műsort a nézők a Redditen is kibeszélték. Összességében a tartalmak nagyon széles és színes palettája jött létre.”

A TikTok-tartalmak vitték a prímet

Mint a kutató a legnépszerűbb tartalmak kapcsán elmondta, figyelembe kell venni, hogy többféle médiaplatformról beszélünk, és a TikTokon, a YouTube-on, az Instagramon, a Redditen vagy egy messengeres kibeszélő csoport esetében a népszerűségnek teljesen mások a mutatói. Ezt mindig az adott platform használati sajátosságai alapján érdemes megítélni.

“Mindezzel együtt talán meglepő, hogy kiugró ismertség a TikTokon volt megfigyelhető. Ezt megalapozta, hogy volt a villában egy olyan hét, amikor a játékosoknak TikTok-tartalmakat kellett gyártaniuk, amelyek valamilyen aktuális TikTok-trend megvalósítását foglalták magukban. Ezek között a tartalmak között voltak abszolút értékben a legnépszerűbbek, tehát a legtöbb megtekintést kiváltóak, például zenére végrehajtott páros táncok. Ezek egyikének a nézettsége meghaladta az egymilliót, de több százezres megtekintéssel is előfordultak videók.”

Az Instagramon visszafogottabbak voltak a mutatók, de ezek a vizuális tartalmak ott is nagy népszerűségnek örvendtek. Ami pedig külön érdekesség a szakember szerint, hogy ezen a platformon a hozzászólások voltak meglehetősen intenzívek.

“A megosztó, provokatív, valamilyen konfliktust felidéző tartalomhoz kapcsolódó hozzászólásokban nagyon komoly viták alakultak ki a felhasználók között. Nagyon gyakran összevitatkoztak a hozzászólók a tekintetben, hogy kit tartanak nyerésre esélyesnek, kinek drukkolnak. Egészen durva, akár dehonesztáló megjegyzések is felbukkantak a riválisokkal kapcsolatban. A diskurzusok kifejezetten hasonlóan alakultak a sportmérkőzések szurkolóinak hozzászólásaihoz, ahol a saját versenyző támogatása, biztatása és az ellenfél becsmérlése a jellemző.”

Dr. Glózer Rita arra is felhítja a figyelmet, hogy több tényező is közrejátszott abban, hogy a 11-es szériának nagy újdonsága volt a közösségi médiabeli terjeszkedés.

“A 18-49-es korosztályon belül, amely a valóságshowknak üzleti, illetve reklámszempontból a legfontosabb célcsoportja, a fiatalabbak televíziótól való elfordulását figyelhetjük meg. Nyilván ezt a tartalomgyártók is mérlegelték, amikor úgy döntöttek, hogy a közösségi média bevonásával próbálják meg ezeket a fiatalokat a tévéhez vagy a streaming-platformra becsatornázni. A közösségi média használatának a 11. évad esetében ez fontos motivációja volt, a 12-es széria esetében viszont már nem igazán volt sikeres ez a stratégia.”

Címkék