A Reuters Institute egy cikkében érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet. A legtöbb AI avatar, vagyis virtuális influenszer szép, fiatal nő képében jelenik meg: a műfaj úttörője a brazil Miquela és a spanyol Aitana, de említhetjük a magyar Bíró Adát is, aki a világ egyik első virtuális műsorvezetője. De mégis a baj a vonzó (egyen)külsővel?
Miért van annyi női avatar?
Az intézet megkérdezte a NAT fejlesztésében résztvevő Oswaldo Alejandro Aguilar-t, a mexikói Radio Fórmula munkatársát arról, hogy miért döntöttek női karakter mellett. Mint a szakember elmondta, úgy vélik, hogy az emberek jobban érzik magukat, ha az algoritmusnak vagy gépnek, amellyel beszélnek, női tulajdonságai vannak. A nagy techcégek híres virtuális asszisztenseit, az Amazon Alexáját, az Apple Sirijét és a Mirosoft Cortanáját említette példaként, és mint mondta, ezt a trendet követték ők is.
April Newton, a Marylandi Loyola Egyetem tanársegédje is megerősítette ezt. Mint mondta, bár a legtöbb virtuális asszisztens esetében többféle hang közül választhatunk, az alapbeállítás valóban a kellemes női hang. Newton szerint ennek az az oka, hogy sokan megszokták, hogy utasítgassák a nőket. A digitális asszisztensek pedig azt a sztereotípiát erősítik, hogy a nők azok, akik kiszolgálják a többieket.
Jesse Shemen, a Papercup AI-szinkronizáló startup társalapítója és vezérigazgatója szerint a techcégek a fogyasztói felmérések nyomán döntöttek a női karakterek mellett. Ő nem gondolná, hogy a Google vagy az Amazon nemi előítéleteknek engedett, ugyanakkor arról nem beszélt, milyen hit- vagy preferenciarendszer állhat a felmérések eredményei mögött.
A virtuális asszisztensek kapcsán ugyanakkor felmerülhet még egy koncepció: a kedves női hang a hagyományosan nőkhöz társított gondoskodás érzetét is felerősítheti, ez pedig rímel arra a pszichológusok által gyakran említett veszélyre, mely szerint gyerekszerepbe kerülhetünk az AI mellett, és hajlamosak lehetünk túlságosan rábízni magunkat.
ideálok gyűjteménye
A virtuális influenszerek esetében viszont egyértelműen a szép látvány fokozása a cél. A Zaeint gyártó koreai Pulse9 nevű cég célja például egyenesen egy ideálok felett álló ideál megalkotása volt. Virtuális influenszerüket egy tizenegy tagú, IITERNITY nevű virtuális K-pop zenekarban is „foglalkoztatják", amely komplex fejlesztési folyamat eredménye. Kezdetben férfi karaktereket is alkottak, az arcok kialakításához pedig az elmúlt 20 évben felbukkanó K-pop-sztárok tulajdonságait vették alapul azt keresve, hogy milyen megjelenés ragadja meg leginkább a közönséget. Végül megszavaztatták a rajongókat a kérdésről, és így a virtuális zenekar minden tagjai női lett.
Érdekes kérdés, hogy a szavazások és felmérések eredményeiben mennyire játszanak közre már létező sztereotípiák a nőkről, mint a szépség és az asszisztensi, kiszolgáló munkák megtestesítőiről. Mert az feltehető, hogy ezek a virtuális influenszerek tovább erősítik a sztereotípiákat és a nőkkel szemben a külsejüket illetően támasztott elvárásokat. Itt is megfigyelhető az a tendencia, ami a reklámokat is jellemzi, hogy az idősebb nők például kevés szerephez jutnak. Ebből a szempontból viszont jó példa a magyar Aisa, mert „ő“ nem a tipikus, karcsú megjelenést reprezentálja, és a koncepciójának is része a sztereotípiák megkérdőjelezése.
Így erősítik a sztereotípiákat a virtuális influenszerek
A képernyőn szereplő emberekkel szemben mindig is elvárás volt az előnyös külső, és az egyes influenszerek sikeréhez is hozzájárul a jó kinézet. Ugyanakkor egy bemondónak még ma sem kell feltétlenül modellnek lennie, és külsőleg sokkal közelebb áll az átlaghoz, mint egy virtuális influenszer.
A médiát és főleg a közösségi médiát gyakran vádolják azzal, hogy csak egy bizonyos, eltúlzottan nőies szépségideált népszerűsít. Ezeket a tulajdonságokat már korábban elkezdték felerősíteni a különböző filterek, most pedig ezt teszik a virtuális influenszerek is, tovább sarkítva és fokozva elsősorban a fiatal lányokra nehezedő irreális elvárásokat.
Mindez egyben ördögi körbe is taszítja a nézőket és felhasználókat függetlenül kortól és nemtől: ha folyamatosan ugyanaz a szépségideál köszön vissza rájuk, a felmérések során is ezt fogják előnyben részesíteni, ami tovább élteti a sokak szerint idejét múlt sztereotípiákat. Ebben a történetben különösen ironikus fordulat, hogy a kommentelők már Bíró Ada külsejét is elkezdték kritizálni: van, aki szerint például túl nagy az orra.
Hogyan lehetne ellensúlyozni a tendenciát?
A generatív mesterséges intelligencia ellen általános vád, hogy hajlamos rekonstruálni és így tovább erősíteni az előítéleteket, melyek az általa felhasznált adatokból kristályosulnak ki. April Newton azt javasolná, hogy ne az AI-ra bízzák annak eldöntését, hogy milyen a tipikusan vonzó külső. Inkább nézzenek körül a valódi emberek között, és reális vonásokból alkossák meg a mintát.