A gengszterstílus, a rosszfiúimázs és a bűnözők világa régóta megmozgatja a hétköznapi emberek fantáziáját és népszerű a popkultúrában, de a "mobfluencer" elnevezést a valódi bűnözők influenszerként való megjelenése hívta életre, akik rejtőzködés helyett a reflektorfénybe lépnek, hogy saját imázsukat építsék és romantizálják a bűnözésről kialakult képet, normalizálják az illegális cselekedeteket. Mindennek pedig a virtuális valóságon túlmutató következményei is lehetnek.
Régebben a maffia titokzatos és zárt szervezet hírében állt, de Nicola Gratteri nápolyi főügyész és maffiaszakértő szerint ez valójában már akkor sem volt teljesen hiteles kép: a reklámra mindig is szükségük volt a szervezett bűnözőknek, hogy azt üzenjék, sikeres a modelljük. Csak az eszközök voltak mások: nyilvános felajánlásokat tettek az éppen ünnepelt szentnek, futballklubokat vásároltak, amelyek így kezdtek egyre feljebb jutni a ranglétrán, a meccseken a polgármester mellett ültek, templomokat újítottak fel. Ma a közösségi médiában villantanak aranyórát, sportautót, hogy vonzzák a nehéz körülmények között élő fiatalok érdeklődését.
Mobfluenszerek a TikTokon
A Vice magazin részletesen elemezte a Camorra olasz bűnszervezettel kapcsolatba hozható TikTok-posztokat, és több visszatérő motívumot is talált. Az imázshoz például nem ritkán gengszterrap-számok is társulnak, emellett gyakran bukkannak fel jellemző bűnözői mondatformulák, mint például „Jobb a halál, mint az árulás", vagy „A börtön nem állíthatja meg".
Az emojihasználat szintén jellemző lehet, gyakran bukkan fel például az oroszlán, mint az erő és agresszió jele, a fegyverek ikonjai és a kézfogásé, mint a testvériség szimbólumáé. A szemeket ábrázoló emojik a nápolyi mondást idézik, mely szerint aki bölcs, az hallgat, szó szerint, aki ismeri a játékot, az hallgat. Sokáig épp a bandatagokra és környezetükben élőkre jellemző hallgatás alapozta meg azt, hogy a maffia fenn tudott maradni.
Egy 'ndrangheta kartellel kapcsolatba hozott férfi Facebook-oldalán mindazok a közhelyek visszaköszöntek, ami a maffiával kapcsolatban az ember eszébe juthat. Több posztban előkerült az árulástól való félelem, a hidegvér fontossága és a jól ismert maffiavezérek tisztelete az olyan aforizmák kíséretében, minthogy "ha kísérteni kezd a múlt, ne vegyél tudomást róla", vagy "nincs hely azoknak, akik hátat fordítottak neked."
Változik a struktúra, változik a fókusz
A közösségi médiabeli megjelenés arra is utal, hogy változik a maffia struktúrája. Míg régebben szinte kizárólag származási alapon válhatott valaki a maffia tagjává, ma már kívülről is bekerülhetnek aspiránsok, ha bizonyítják alkalmasságukat. Ezeknek a fiataloknak pedig a közösségi média is terep a bizonyításra: gyakran posztolnak fegyverekről és a bűnözői életmódról, miközben különböző luxuscikkekkel pózolnak.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az olasz maffia kapcsán egy másik tendencia is megfigyelhető: az érthető módon nagyon negatív megítélésű erőszakos tettektől elfordulva egyre inkább a fehérgalléros bűnözés világa felé mozdulnak el. Míg 1991-ben 700 embert ölt meg a maffia Olaszországban, 2022-ben 17-et. Ilyen körülmények között még nagyobb a visszhangja egy-egy erőszakos esetnek, a közösségi médiát pedig arra is használják a bűnözői csoportok, hogy ellensúlyozni próbálják a negatív hírverést, ami az ilyen eseményeket követi.
Milyen hatása lehet a pozitív bűnözői imázsépítésnek?
A bűnözői imázsépítés során ugyanaz játszódik le, amire a bűnözőkről szóló és valódi bűneseteket feldolgolgozó filmek kapcsán gyakran felhívják a figyelmet a szakértők: a nézők és felhasználók elkezdenek kötődni az adott személyhez, pontosabban ahhoz az idealizált képhez, amit mutat magáról, vagy amit mutatnak róla. Ez pedig kikövezi az utat az elfogadáshoz és a megbocsátáshoz. Elfedi a valódi tettek súlyát és normálisként ábrázolja a devianciát. Ettől még nem feltétlenül választják többen a bűnözői életformát, de ezek a reprezentációk hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bűnözés elfogadottabbá és akár perspektivikusabbá váljon bizonyos társadalmi csoportokban.
A félelemkeltés is stratégia
Az olasz maffiától részben eltérő imázst építenek a mexikói kartellek, amelyek nem riadnak vissza az erőszaktól és annak ábrázolásától. Gyakran használják arra a platformokat, hogy erőszakos és elrettentő tartalmakat osszanak meg a félelemkeltés és megfélemlítés, a hatalomfitogtatás eszközeiként, fenyegető üzeneteket küldjenek az egyes csatornákon a rivális bandatagoknak, civileknek és közszolgálati alkalmazottaknak.
Az álhírterjesztés szintén a stratégiáik közé tartozik, és azért is tudnak ebben olyan eredményesek lenni, mert Mexikó egyes, kartellek által uralt részeibe az újságírók nem tudnak belépni. Az információs vákuumban a bűncselekményeket dokumentáló, névtelen személyek által vezetett közösségi média fiókokon keresztül áramlanak a tartalmak a nyilvánosság felé, de ezek megbízhatóságát nehéz megállapítani. Mindez pedig új feladatokat ró a közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatára is, amelyet már így is sok kritika ér.