Egy jó podcast-csatornán szerepelni többet ér egy márka számára, mint egy PR-cikk, egy ilyen platformot felépíteni pedig többet hoz az employer branding építésben, mint egy csilivili karrieroldal. Erről beszélgetett a Connect konferencián Hampuch Richárd, a BeTone társalapítója vezetésevel Neizer Anita, a Next9 Communications tartalomigazgatója, Szántó Balázs kommunikációs tanácsadó, a Noguchi ügyvezető partnere, illetve Szaller Dávid, a United Platforms munkáltatói márkáért felelős specialistája.
Építsünk-e saját csatornát?
A Hogyan javíthatnak a podcastek a márkák megítélésén? című kerekasztal-beszélgetésen elsőként az a téma merült fel, hogy saját csatornát érdemes-e építeni vagy inkább meghívottként szerepelni egy befutott platformon, hiszen az utóbbi már egy felépült közönséggel bír, és közel sem biztos, hogy azokat a hallgatókat el fogjuk érni egy saját csatornával.
Másrészről szerintem sokkal mélyebben és jobban át tudod adni az üzeneted, ha magad építesz egy podcastet, hiszen ahhoz már releváns szakértőnek kell lenni, hogy meghívjanak. Egyelőre elég kevés az a médiatér is, ahova be lehet jutni, tehát van értelme egyéni vállalkozóként, szakértőként vagy cégként saját platformot építeni, amin el tudod magyarázni a te üzeneteidet, fel tudod építeni magad szakértőként, közösséget tudsz építeni. De persze, ez sokba kerül
– állapította meg Neizer Anita.
Viszont azzal is számolni kell egy vállalalat esetében – ahogy arra Szántó Balázs felhívta a figyelmet –, hogy ha valakit támogatunk egy csatorna felépítésében, az utána lehet, hogy magával viszi azt a következő munkahelyére.
Az is előfordul, hogy egy márka jól passzol egy meglévő csatornához, ezt azért érdemes kihasználni, hiszen sok erőforrást igényel jó tartalmat előállítani és a közönséget is elérni. A média gyakorlatilag egy új üzletág egy cégben, amit nehéz felépíteni
– figyelmeztetett Hampuch Richárd.
Szántó Balázs ugyanakkor hozott erre egy jó példát, a Hold Alapkezelő által indított Hold after hours csatornát.
Egy podcast nem podcast
Ha viszont úgy döntünk, hogy legyen saját podcastünk, akkor szükség van tartalomstratégiára. Heti, kétheti, havi rendszerességgel jelentkezni kell adásokkal, mert sokszor láttunk arra példát, hogy egy márka belevágott, mert ez most divat, majd 2-3 hónap után eltűntek
– jegyezte meg Szaller Dávid.
Hampuch Richárd hozott erre egy megdöbbentő adatot: a podcastek 90 százaléka 3 epizódot él meg.
Mennyiség kontra minőség
A podcastnek a hallgatószámot tekintve nincs akkora elérése, mint egy hirdetésnek vagy egy PR-cikknek egy online portálon, viszont a figyelmet tekintve elkötelezett hallgatói közege van. Vajon melyik ér többet?
A szakértői építkezés szempontjából jobb a podcast, ez az egyik legnagyobb ereje, például az OTP Global Markets is hallgatóként azért érdekel, mert jónak tartom a szakértőit. Ha hangot is lehet társítani valakihez, videó esetén arcot is, a hitelességi faktort nagyon jól lehet növelni, a podcasteknek valóban van mélysége. A hallgatót pedig érdekli a tartalom, hiszen tudatosan választotta, tehát az üzenet sokkal inkább célba talál, mint egy sajtóközleményben
– állapította meg Neizer Anita.
Kezdő vállalkozóként pedig nemcsak hallgatói közönséget építhet így valaki maga köré, hanem vásárlói kört is, illetve üzleti kapcsolatokat is egy-egy vendég meghívásával.
Én itt a hitelesség szóra csapnék le, szakértőként és munkáltatóként is elengedhetetlen, hogy hiteles kommunikációt és üzeneteket közvetítsünk magunkról. Lehet akármilyen csilivili, fancy karrieroldalunk, egy-két podcastadás sokkal nagyobb bizalmat tud kelteni a leendő munkavállalókban
– mondta el Szaller Dávid a podcastnek az employer brandingben betöltött szerepéről.
A United Platforms-szal most a transzparens bérezés kapcsán tartották fontosnak, hogy több helyen részletesen beszámoljanak róla, hiszen sokan fogadták kétkedve a hírt, a podcasteken keresztül pedig hitelesen tudtak beszélni a buktatóiról is.
Hampuch Richárd a podcast egyik előnyére hívta fel a figyelmet: itt van tér mesélni.
Kevés ilyen eszközünk van ma általában a kommunikációban, amivel ilyen mélyen és hosszan van idő a storytellingre
– tette hozzá Szántó Balázs.
Bátornak kell lenni
Mindenkinek tudom ajánlani employer branding és márkaépítés szempontjából is. Fontos, hogy legyen mellé egy valóban hiteles üzenet. Olyannyira, hogy bátran le tudjon ülni egy CEO mesélni róla, nem félve a keresztkérdésektől
– hozott egy fontos szempontot a beszélgetésbe Szaller Dávid.
Itt valóban nem működik az, mint a rádiós PR beszélgetésekben, hogy csak azt kérdezzük, ami szép és csodálatos, mert a hallgató kilép a podcastből. A rádiót hallgatva nem feltétlen kapcsol el az ember, hiszen szereti a zenét, de a podcastnek érdekesnek kell lennie, tehát belekérdezünk a kényes témákba
– tette hozzá Hampuch Richárd.
Ez kulcsszó az egész podcasthez, hogy olyan cégeknek lehet jó csatornájuk, akik elég bátrak hozzá, akik nem divatból fognak neki, hanem értik, hogy a tartalom szent és sérthetetlen, hogy a hallgatóknak kell megfelelni, és nem a céges elvárásoknak. Például ne hívjunk be valakit csak azért, mert úgy illik, nehogy sértődés legyen, és közben az illető nem tud jól beszélni, bullshitel. Itt a tartalom az első, másfél percenként el kell hangoznia valamilyen érdekes információnak, különben elkapcsolnak. Újságíró fejjel kell gondolkodni
– összegezte Neizer Anita.
AI a podcastben?
Felmerült, hogy a Google-nek van olyan szolgáltatása, amivel egy blogbejegyzést, prezentációt podcast-beszélgetéssé alakíthatunk. Egyelőre angol nyelven érhető el, de ha ennyire egyszerűvé fog válni a tartalomelőállítás, vajon milyen hatással lesz a podcastek világára?
Szerintem éppen a személyessége miatt szerethető egy podcast, hogy nagyon őszinte, nagyon emberi. A hangon keresztül érzékelhetőek a különböző érzések, ezt az AI teljesen megölné.
– fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét Szaller Dávid.
Hampuch Richárd úgy zárta le a beszélgetést, hogy az AI nem fogja tudni pótolni azt a sok élettapasztalatot, ami egy ember mögött áll, és amiből merít akár egy festmény, akár egy podcast létrehozásakor. Hiába tápláljuk be az AI-ba a világ összes irodalmát, akkor sem fogja tudni felhasználni azt, amit az írók éreztek, átéltek.