Ahogy arról a MediaFuture beszámolt, az ominózus kampányban, amelyben Ganxsta Zolee és Stohl András kapta a főszerepet, a Nissan magyar forgalmazója ízléstelen és szexista módon jelenítette meg a nőket, butának festve le őket, ami széleskörű felháborodást váltott ki.
Az önszabályozás szerepét hangsúlyozták
Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára az ügyre reagálva közölte:
„Az eset rávilágít arra, hogy a reklámszakmában milyen fontos az önszabályozás szerepe és a gyors reakció. A Nissan meghallotta a fogyasztók és a társadalom kritikáját, és saját hatáskörben hozott döntést a reklám visszavonásáról.”
Mint írta, a reklámszakma szereplői számára kiemelten fontos, hogy a kommunikáció során figyelembe vegyék a társadalmi érzékenységeket és az etikai normákat.
„Az ÖRT továbbra is támogatja a felelős reklámgyakorlatot és hisz abban, hogy az önszabályozás és az előzetes megfelelés kiemelt szerepet kap minden egyes reklámozó vállalkozás életében.”
A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Reklámetikai Kódex – amelyet a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ) közösen gondoz – célja, hogy hatékony segítséget nyújtson, etikai iránymutatást adjon a reklámkészítésben résztvevő szakemberek számára.
Visszavonták a reklámot
A botrányra reagálva a Nissan hazai forgalmazójának weblapjáról és Facebook-oldaláról is eltávolították a reklámot, a tévéből azonban már nem tudták visszavonni.
„A Grand Automotive Central Europe Kft., a Nissan márka magyarországi importőr vállalata és a nekünk dolgozó kreatív ügynökség nevében elnézést kérünk mindazoktól, akiket a most futó reklámkampányunkkal szándékaink ellenére megsértettünk vagy megbántottunk. A kampányban használt kreatív anyagok további használatát beszüntetjük és minden saját kommunikációs felületünkről visszavonjuk”
– közölte a MediaFuture korábbi megkeresésére Mihályi Norbert aftersales director a Nissan márka magyarországi importőrének képviseletében.
15-20 emberen kellett átmennie
A BeSocial blogposztjában elemezte, hogy egy ilyen koncepció megvalósulása hány ember munkáját érintheti, kitérve arra is, hogy ha sokan vettek részt benne, vajon ki a hibás a PR-katasztrófáért.
Mint írták, a kampányok tervezése többnyire úgy kezdődik, hogy az ügyfél jelzi az ügynökségnek, hogy szükség lenne egy kreatív kommunikációs javaslatra. Ezután az ügynökség jobb esetben részletes briefet kap, benne a kampányhoz tartozó fontos információkkal.
A következő lépésben az ügyfélhez tartozó account manager, a kreatív munkatársak és sokszor a médiavásárlásért is felelős kollégák egy projekt teamet alkotva elkezdik a feladat kidolgozását. Nagyobb kampányok esetén itt már minimum 4-5 ember részt vesz a folyamatban.
Ügyféloldalon legalább a marketingvezető és a brand manager kell ahhoz, hogy rábólintsanak az egyik irányra, majd az ügynökségnél folytatódik tovább a munka. Ezen a ponton jellemzően account directori, client service directori szinten további 2-3 ember ismét találkozik a tervekkel.
A szerződött influenszereknek, márkanagyköveteknek, illetve azok menedzsmentjének szintén meg kell ismerkedniük a tervvel, ami újabb minimum 2, de inkább 4-6 embert jelent. A kidolgozott kampánytervet végül be kell mutatni az ügyfélnek, így másik 2-3 ember láthatja a terveket, mielőtt azok élesednek.
„Szóval ha visszafogottan számolunk, akkor most tartunk 15-20 munkatársnál, akik ügynökségi és ügyfél oldalon találkoztak a kampánnyal, mielőtt az élesedett. Innentől pedig már csak két opció lehet a fejünkben. Vagy az történt, hogy a folyamat során egyetlen ember sem emelte fel a hangját, hogy ez így nem oké, vagy pedig az a szomorú eset fordult elő, amikor a kétkedőket a hangosabbak elnyomták és meggyőződésből bevállalták az esetleges negatív reklámot/botrányt”
– vont konklúziót a BeSocial, hozzátéve, hogy a fentiek fényében az ilyen hibát nem lehet egyértelműen az ügynökség vagy az ügyfél nyakába varrni, itt tehát kollektíven hibázhatott nagyon sok ember. Arra, hogy a kampányt melyik ügynökség készítette, eddig nem derült fény.