Ha megkérdezzük az embereket, használnak-e okosórát, sokaktól fogunk igen választ kapni. Előnyei között sokan említik a fitnesz-lehetőségeket, illetve azt, hogy segítségével könnyebb hozzáférni a telefon funkcióihoz, és hogy egyszerű vele fizetni. Amivel viszont a legtöbb embert megnyerte magának az okosóra, az az egészségvédelem.

A viselhető technológia terén már korábban is voltak próbálkozások, de az okosórák forradalmát az Apple robbantotta be 2015-ben az Apple Watch-csal. Amit pedig a cég a fogyasztók elé tár, az többnyire fel is kelti érdeklődésüket. Az eszközök azonban csak az utóbbi években kezdtek el igazán népszerűvé válni. Az Apple már a kezdet kezdetén is az egészségre és a fitnesz funkciókra helyezte a hangsúlyt, és az okosóra azóta is "Az egészséges életmódra vágyók tökéletes kelléke" a szlogen szerint.

Az egészség(kultusz) szolgálatában

Az egészség olyan témakör, amivel könnyű megfogni az embereket, az egészségkultusznak már kialakult hagyományai vannak. Ki nem szeretné megőrizni a jóllétét, fittségét, főleg, ha ezért alig kell tennie valamit? Ebben az esetben elegendő, ha felvesz egy órát, egy gyűrűt vagy egy karkötőt, ami ráadásul még jól is néz ki, menő és más funkciók is vannak rajta, és máris úgy érezheti, odafigyel magára.

Az egészség még inkább fókuszba került a Covid alatt, ami az okosórák igazi felfutását hozta, mivel gyakran olyan funkciókkal bírnak, amelyeknek egy esetleges betegség esetén is hasznát lehet venni: van bennük például pulzus- és véroxigénmérő, és az opciók köre egyre bővül is. Egyes darabok mérik a bőr napfénynek való kitettségét, az Apple Watch pedig a mentőket is kihívja, ha az ember például futás közben elesik az erdőben, majd utána nem mozdul.

Az okosóra tehát beépült az egészségkultuszba, és kihasítja belőle a maga részét. A viselhető technológiára tagadhatatlanul valós az igény, mivel tényleg hasznos funkciókkal könnyítheti meg az ember életét. Azonban a márkák el is torzíthatják az ember meglátásait azzal kapcsolatban, hogy mire is van valójában szüksége az egészséghez. A cégek gyakran operálnak a betegségtől, a balesettől és az attól való félelmünkkel, hogy nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt egészségünkért.

A teljesítmény bűvöletében

Mindezt nemritkán hírességek véleményével és kampányrészvételével támogatják meg a reklámokban, akik szintén esküsznek ezekre a tárgyakra. A Coros például a maratoni rekordtartó Eliud Kipchoge-nek készített okosórát, míg Jennifer Aniston az Oura gyűrűjére esküszik, ami a légzési mintázattól kezdve a véroxigénszintig mindent mér. 2017-ben Gwyneth Paltrow pedig a Frédérique Constant Horological okosórájának márkanagykövete lett, melynek szlogenje: "Mozogj többet, aludj jobban, fejlődj!"

De az okosóra tényleg hozzájárul az egészségünkhöz? Vagy épp ellenkezőleg? Egy, az American Journal of Medicine folyóiratban megjelent tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy a viselhető eszközök pozitívan hatnának az egészségre, és az is problémát jelent, hogy méréseik gyakran pontatlanok. Arról nem is beszélve, hogy lelki egészségünkre rossz hatással lehet, ha folyamatosan egészségügyi adatainkat monitorozzuk. Sokak szerint mindez a hustle- vagyis a teljesítményorientált kultúra kiterjesztése és felerősítése, amelyben a munka és a feladatok, az eredmények hajszolása minden mást háttérbe szorít, így a pihenőidőt is. Ezt illusztrálja a Samsung reklámja is, amelyben "Az alvás nem az, amivel a nap véget ér, hanem az, amivel a holnap kezdődik". Az álom sem a nyugalom tere, hanem a folyamatos akcióé, ami néhány grafikonban összefoglalható. "Értsd meg az éjszakáid, hogy a legtöbbet hozd ki a nappalokból" – szól a szlogen. 

Az okosórának tehát amennyi előnye van, éppen annyi hátránya is lehet, főleg akkor, ha az ember függeni kezd tőle, és indokolatlanul sok időt tölt értékeinek vizsgálatával, vagy túlságosan is az okosórára támaszkodik. Ez a folyamat azonban aligha fog megállni, amíg a márkák sikeresen lovagolják meg és gerjesztik a minél egészségesebb életmódra való igényt. 

Címkék