Szeptemberben adta ki az Ipsos a 2024-es, globális trendekről szóló kutatását, amely a cégek és a márkák számára is tartogat tanulságokat. Kiderül belőle többek között, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a márkacélokhoz és az automatizált ügyfélszolgálatokhoz.
A piac- és közvéleménykutató cég 2014-től kezdve adja ki a jelentést, amely átfogó képet nyújt arról, milyennek látják épp az emberek a világot. Az idei tanulmány Az új konszenzus keresése: a feszültségtől a szándékig címet kapta, és kilenc trendet mutat be, amely 50 ország több mint 50 ezer interjúalanyának véleményén alapul. A trendek közül cikkünkben azokat emeljük ki, amelyek a legrelevánsabbak a márkák szempontjából.
Nyilvános pesszimizmus - privát optimizmus
Általános jelenség, hogy az embereket túlterhelik az őket körülvevő összetett geopolitikai, gazdasági feszültségek és technológiai változások, emellett a klímaváltozás fenyegetése is szorongást kelt. A külső bizonytalanságra pedig többek között befelé fordulással, növekvő individualizmussal válaszolnak, amelyhez új életmódbeli és fogyasztási választások is társulnak. Bár egyre inkább globálisan gondolkodunk, ezzel párhuzamosan egyre inkább magunkba is nézünk. A világmárkák és a más kultúrák iránti érdeklődés sokkal elterjedtebb, mint tíz éve volt, ez azonban az önmagunkra való fókuszálás tükrében jelenik meg.
Jellemző még a múlt felértékelése és a nosztalgia, ami menekülést kínál a jelen problémái elől, ugyanakkor stabilitást is keres a bizonytalanságok közepette a tradicionális struktúrákban. A bizonyosságot ugyanakkor olyan dolgokban is igyekszünk keresni, amelyek felett úgy érezzük, hatalmunk van; ilyen az egészség is. Státusszimbólum lett a szándék, az autonómia és az önkontroll, és szeretnénk azt érezni, hogy hatalmunk van a sorsunk felett a mostani komplex és megjósolhatatlan körülmények között is.
Bizonytalanabb világ a márkáknak
Mindez a márkáknak is bizonytalanságot jelenthet, amelyektől egyrészt elvárják, hogy igazodjanak a különböző egyéni világnézetekhez, miközben továbbra is minőségi termékeket és ügyfélélményt biztosítanak. Széles körű igény, hogy a vállalkozások tegyenek valami jót a világért, miközben pénzt keresnek, abban azonban már kevesebben bíznak, hogy ez valóban így történik.
Tíz emberből nyolc azt gondolja, hogy szigorúbban kell szabályozni a nagyvállalatok környezeti hatását.
Az elmúlt évtizedben kétszámjegyűen nőtt azon emberek aránya, akiknek fontos, hogy egy márka tükrözze a személyes értékrendjüket, a válaszadók felét azonban nem annyira érdekli a márka társadalmi vagy etikai felelősségvállalása, amíg jó termékeket biztosít. Nincs tehát könnyű dolga egy cégnek, ha rá akar hangolódni a közízlésre.
Világmárkák, helyi ízek
A globális szemlélet ellenére továbbra is fontos, és talán egyre fontosabb, hogy a márkák a helyi piacokra és tradíciókra szabják a koncepciójukat. Ennek jegyében nyitott például a Starbucks a hagyományos teaházakra hasonlító üzletet Kínában, a Nestlé pedig limitált kiadású csokiszeletet dobott piacra a brazíliai Rio Grande do Sul-ban, mely a nevét a fiú szó helyi dialektusbeli megfelelőjéről kapta.
Újnihilizmus
A múltba fordulás mellett a nihilizmus is a menekülés egy formája. Miután a fiatal generációk előtt a klasszikus célok, mint a saját ház és család a gazdasági helyzet miatt egyre elérhetetlenebbé válnak, sokan választják a mának élni stratégiáját. Ez megnyilvánul például a rossz döntésekben, a vedd meg most, fizess később lehetőségek használatában és más típusú kölcsönök felvételében. Az emberek aktuális helyzetének és álmainak összekapcsolása és a negatív érzésekkel való megküzdésben való segítség lehetőséget jelent mind a márkáknak, mind a kormányzatoknak.
A bizalom ereje
Az álhírek terjedése közepette egyre fontosabbá válnak a megbízható információforrások, és a márkáknak is a megbízhatóságot kell képviselniük, akár az újonnan bevezetett gyakorlatok felülvizsgálatával. Az automatizált ügyfélszolgálat például sokakban kelt bizalmatlanságot és sokan érzik úgy, hogy ezzel rosszabb szolgáltatást kapnak. Ugyanakkor a gyors technológiai fejlődés és a globális, valamint helyi termékek iránti megváltozott hozzáállás növelheti a márkák erejét, de erodálhatja is a hagyományos szereplők előnyeit.
A tudatosabb fogyasztás és az online akciók keresése továbbra is kiemelten fontos, és megmutatkozik benne az infláció hosszan tartó hatása is. Az emberek nagy része ugyanakkor továbbra is márkahű,
a fogyasztók 80 százaléka nagyobb valószínűséggel bízik egy új termékben, ha egy általa ismert márka gyártja.
Azonban a válaszadók alig több mint a fele (55 százalék) hajlandó többet fizetni egy vonzó imázzsal rendelkező márkáért.
A vásárlói élmény szintén nagy súllyal esik a latba, és ha nem megfelelő a szolgáltatás, az veszélyezteti a márkák által felépített bizalmat és értéket. A válaszadóknak több mint a fele érzi úgy, hogy a vásárlói élmény valójában rosszabb, mint amit a márka ígért, és a háromnegyedüket zavarja, hogy az ügyfélszolgálatok túl automatizálttá és személytelenné váltak. Az emberek közel kétharmada akár még többet is fizetne a jobb élményért.