A hazai és a nemzetközi médiatérben is egyre kiélezettebb a helyzet a kiadók és a technológiai óriáscégek tartalmakhoz fűződő jogosultságának kérdésében. A kiadók egy adott tartalom ugyanazon felhasználásáért csak egyszeri díjazásban részesülhetnek, így dönteni kell, hogy kivel kötnek megállapodást. A Google-lel, vagy a Repropress Egyesülettel, tehát a magyar sajtókiadók közös jogkezelő szervezetével.
Február 22-én Bíró Pál a Google Country Managere a személyes Linkedin felületén tett közzé egy posztot “Tájékoztatás a hazai sajtókiadókkal folytatott tárgyalásainkról” címmel. Az írásban foglaltak egy évek óta gyűrűző folyamat újabb állomását jelenthetik, egy olyan állomásét, amelyben a keresőóriás és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete és az általa képviselt sajtókiadók feszülhetnek egymásnak.
Az állásfoglalás:
A poszttal kapcsolatosan nem tisztázott, hogy ez egy hivatalos Google állásfoglalás-e vagy Bíró Pál saját, személyes meglátásait tartalmazza. Az erre kapott kérdésre még nem érkezett válasz, de a Google hivatalos sajtóanyagai között ezidáig nem leltük nyomát ennek az állásfoglalásnak.
Tisztázzuk:
Évek óta egyre kiélezettebb a helyzet, és nemcsak hazánkban, de a nemzetközi médiatérben is a kiadók és a technológiai óriáscégek tartalmakhoz fűződő jogosultságának kérdésében.
Ki, kinek, mikor és mennyit fizet azokért a tartalmakért, amelyeket a különböző kiadóvállalatok állítanak elő és amelyeknek szerzői jogait így sajátjukként birtokolják.
A Google az egyik élen járó technológiai nagyvállalat, amely komplex és strukturált programmal rendelkezik az Európai Unió szerzői jogi irányelvének (EUCD) való megfelelés tekintetében, és amelynek keretében a keresőcég egyedi megállapodásokat köt a kiadókkal, hogy azok tartalmai a Google keresőben és olyan egyéb termékekben, mint a Google Hírek megjelenhessenek.
Itt lép be a történetbe a Repropress Egyesület, amely a magyar sajtókiadók közös jogkezelő szervezete és, amely 2023. januárjában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kapott közigazgatási határozat alapján, mint reprezentatív közös jogkezelő szervezet, kiterjesztett hatállyal végezheti tevékenységét, azzal a céllal, hogy a sajtókiadók megfelelő díjazásban részesüljenek az általuk előállított médiatartalom digitális platformokon történő terjesztéséért.
Igaz, a teljes történethez az is hozzátartozik, hogy nem minden magyar kiadóvállalat lépett be az egyesületbe és olyanok is akadnak, amelyek azóta már – közös jogkezelésről szóló törvényben foglalt jogukkal élve – tiltakoztak a szerzői műveik felhasználásának közös jogkezelés keretében történő engedélyezése ellen.
Ki fizet és kinek?
Az EUCD jogi szabályozásának értelmében egy jogosult (például egy hazai kiadó) ugyanazon tartalom felhasználásáért csak egyszer kaphat díjazást, ami tehát vagy a Google-lel egyénileg kötött ENP megállapodásokon keresztül vagy a Repropressen, mint közös jogkezelő szervezeten keresztül kerülhet kifizetésre.
Ezek alapján tehát kijelenthető, hogy adott kiadónak a fentiek szerinti tiltakozást kell benyújtani a Repropress részére ahhoz, hogy a Google-lel saját tartalmai kapcsán üzletelhessen.
Az állásfoglalásban utalást találunk arra is, hogy a Google a Repropress majdani díjszabásától teszi függővé azt, hogy az egyesület tagjainak tartalmait a továbbiakban milyen formában jeleníti meg.
A díjszabás részleteitől függően például szükségessé válhat a hír előnézetek korlátozása a Google Keresőben és kapcsolódó termékekben azoknak a kiadók esetében, amelyek a közös jogkezelő szervezet díjszabásának hatálya alá tartoznak. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljesen eltávolítanánk a híreiket a Google Keresőből: a hírek tartalmára és a címekre mutató linkek megmaradnának, és természetesen készek vagyunk bármikor újra megbeszélést kezdeményezni a kiadókkal.
– írja Bíró Pál.
Ezen sorok miatt sokan ultimátumot és gazdasági erőfölénnyel való visszaélést kiáltottak, éppen ezért a téma feldolgozását itt nem zárjuk le, hamarosan újabb információkkal érkezünk, hogy minden érintett tisztább képet kaphasson arról, hogyan is alakulnak a közeljövőben a kiadói tartalmak felhasználásának szerzői jogi kérdései Magyarországon.