Az amerikai szövetségi bíróság szerint 2016-ban a Facebook egy titkos projekten belül a Snapchat és a cég szerverei között végbemenő hálózati forgalom megfigyelésén dolgozott. A Project Ghostbusters-nek nevezett titkos megfigyeléssel az ügyészek szerint a Facebook megsértette az Egyesült Államok lehallgatási törvényét.
A kaliforniai szövetségi bíróság nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, melyből kiderült, hogy 2016-ban az akkor még Facebooként működő Meta egy titkos projekten belül a Snapchat és a cég szerverei között végbemenő hálózati forgalom megfigyelésén dolgozott. A tevékenység a felhasználói viselkedés megértésére irányult: ezzel szeretett volna a Facebook előnyt szerezni a Snapchattel szemben. A technológiai óriás a projektet szellemesen „Project Ghostbusters-nek” keresztelte, ami a Snapchat szellemes logójára utalt. A Facebook félelme ekkor még nagyon is valós volt riválisával szemben, mivel magáncégként létezett, ráadásul negyedévente kétszámjegyű növekedést produkált – közölte a HWSW.
A dokumentumokat a felhasználók és a Meta között zajló egyik csoportos per kapcsán tette elérhetővé a bíróság, ami egyáltalán nem vet jó fényt a cégóriásra. Ráadásul nem csak a Snapchattel szemben próbált tisztességtelen versenyelőnyhöz jutni, de az Amazon és a YouTube szolgáltatások hálózati forgalmát is igyekezett megfigyelni. A Facebooknak nem volt egyszerű dolga a megfigyelésnél, mivel a Snapchat app titkosítást használt, ebből kifolyólag a Facebooknak speciális, direkt erre a célra kifejlesztett technológiát kellett megalkotnia a biztonsági rendszerek megkerüléséhez: Mark Zuckerberg belsős levele szerint azért, hogy a Snapchatről is „megbízható méréseket” tudjanak szerezni.
A legalább három éven át működő Ghostbusters projekt a vállalat In-App Action Panel (IAPP) programjának része volt, amely eleinte Snapchat felhasználóitól, később pedig a YouTube és az Amazon felhasználóitól származó titkosított alkalmazások forgalmának „elfogására és visszafejtésére” szolgáló technikát használt – derült ki az ügyvédek által írt dokumentumból, ami bizonyítékként céges levelezéseket is tartalmaz.
A Facebook mérnökei a 2013-ban felvásárolt Onavo virtuális magánhálózati (VPN) szolgáltatást alkalmazott a célra, melyet végül 2019-ben leállítottak egy kínos fordulat miatt: ugyanis kiderült, hogy a cég tinédzsereknek fizetett azért, hogy használják a szolgáltatást és így hozzáférhessenek a webes aktivitásukhoz. Az is tudható, hogy a szakértők csak spyware VPN-szolgáltatásként hivatkoztak az appra, amit továbbfejlesztve a Snapchat forgalmának monitorozására használtak fel a mérnökök. A szolgáltatás kit formájában került iOS-es és androidos eszközökre: és már az eszköz teljes hálózati forgalmát azelőtt képes volt olvasni, hogy az titkosításra került volna.
A cég dolgozóit is megosztotta annak ténye, hogy mennyire etikus a facebook titkos tevékenysége. Jay Parikh, a Facebook akkori infrastruktúra-mérnöki vezetője és Pedro Canahuati, a biztonsági mérnök is hangot adott az aggodalmának a tisztességtelen gyakorlat miatt.
Sarah Grabert és Maximilian Klein 2020-ban végül csoportos keresetet indított a Facebook ellen, mivel állításuk szerint a cég hazudott az adatgyűjtési tevékenységeiről és a felhasználóktól „megtévesztő módon kinyert” adatokat használta fel a versenytársak megfigyelésére. Az ügyészek szerint a Facebook megsértette az Egyesült Államok lehallgatási törvényét – ez megtiltja a másik felek elektronikus kommunikációjának szándékos megfigyelését.
A Meta szerint a felperesek állításai jogtalanok, és irrelevánsak. Az ügyészek szerint azonban a Project Ghostbusters torzíthatta a versenyt a reklámiparban, ezzel azt erősítve, hogy a Metának tejhatalma van a közösségi médiában.
(Borítókép: Tom Williams/ Getty Images)