Gyerekként mi szerettél volna lenni, ha nagy leszel?

Egészen kicsiként régész, mert szerettem a történelmet, a várakat, a romokat és az Indiana Jones-t is, utána felsősként pedig már sportkommentátor, mert mindent tudtam, ami foci, és csomó más sportot is követtem és persze beszélni is szerettem.

Miért ezt a szakmát választottad végül?

Ez már az egyetem alatt történt. Nemzetközi tanulmányok szakra jártam a közgázon, aminek az első két évét nagyon szerettem (kivéve az analízist), amikor párhuzamosan tanultunk közgazdaságtani alapozó tárgyakat és társadalomtudományiakat, de aztán amikor már mindenféle EU-s tárgyak jöttek, akkor már tudtam, hogy sem brüsszeli bürokrata, sem jamaikai nagykövet nem leszek, mint Ali G. Viszont az ÖCSI nevű diákszervezetben megtaláltam azt, amit a legjobban szeretek: dolgokat kitalálni, kampányokat csinálni, kreatívkodni. Amikor kiderült számomra, hogy ez egy meló is lehet, elkezdtem autodidakta módon képezni magam a reklám irányába egy Amazonról rendelt, anyukám által finanszírozott könyvcsomaggal.

Ki vagy mi motivál a mindennapi munkádban?

Nekünk van a legjobb melónk, elképesztő szerencsések vagyunk. A legkomolytalanabb komoly és legkomolyabb komolytalan meló. Egy viszonylag laza környezetben, jófej és okos emberekkel dolgozhatunk olyan projekteken, amik képesek hatni egy teljes társadalomra. Hát ki mondhatja el magáról, hogy ilyen melója van? Ráadásul mindezt tök változatosan. Ha csak az elmúlt pár hetemet nézem, akkor dolgoztam egy hatalmas Telekom hálózati kampányon, egy OTP vízilabdás tartalmi projekten, az új nagy Borsodin, a Telekom Vivicittán, ami idén is egy baromi izgi kísérleti projekt lesz, mellette adtunk lehetőséget 5 fiatalnak előadni a THE SHIFT-en és aztán jöt a Young Cannes Lions is. Ha kicsit épp kivagyok, akkor csak végiggondolom ezt a listát és egyből belátom, hogy szuper szerencsések vagyunk.

Hogyan látod az iparág jövőjét húsz év múlva?

Nem tudom. Amikor kezdtem, akkor még iwiw volt, aztán facebookra csináltunk appokat meg játékokat, 5 éves volt csak a youtube, és papírtérképpel utaztunk Spanyolországba. De a cél ugyanaz volt, mint ma. Érdekes dolgokat csinálni, ami hat az emberekre, amire felkapják a fejüket, és amit nem éreznek tolakodónak. Ami hasznos, okos, vicces, vagy érzelmeket kiváltó, amit nem reklámnak éreznek. Szerintem ez 20 év múlva is így lesz. Ez a szakma a folyamatos változásról szól, csak az elmúlt 15 évben, amióta én benne vagyok elképesztő sok változás volt. A mi a feladatunk viszont örök: az ügyfeleink problémáinak a megoldása, valamilyen kreatív, atipikus módon. És szerintem problémák 20 év múlva is lesznek, max más technológiák, platformok, tartalomfogyasztási szokások lesznek, de a problémamegoldásra való igény állandó. Kiváncsinak kell maradnunk és nem ítélkezőnek, és akkor nem lesz semmi gond. 

Milyen tanácsot adnál annak, aki a szakmában szeretne elhelyezkedni?

Hogy ez egy nagyon jó meló, és jöjjenek! De hogy konkrétabb legyek, olyan univerzális tudást lehet szerezni egy ügynökségnél, ami nagyon sok irányba nyit ki kapukat és baromi erős szakmai, kulturális alap. A másik érvem pedig az, hogy nagyon jó évek jönnek a kreatív embereknek. Ezt az országot ugyanis nem újjáépíteni kell majd, hanem újra kitalálni. És hát, ki alkalmasabb erre, mint a kreatív problémamegoldók?