A Társas lény című könyv ott figyel a legtöbb háztartás könyvespolcán: a hetvenes évek végén megjelent kötet a legsikeresebb és legnépszerűbb szociálpszichológiai műnek számít magyar nyelven, amelyből egyetemi hallgatók tízezrei tanultak és tanulnak itthon. De akit érdekel az előítélet, a propaganda, a kommunikáció, a befolyásolás és a konformizmus, azok körében is alapkönyvnek számít.
Varró Szilvia Heavy Mentál című rovatában a pszichológia legnagyobbjait szeretné megszólaltatni: elsőként az egzisztenciális pszichoterápia atyját, Ervin Yalom professzort kereste meg, aki azt válaszolta: 93 évesen az idejét már a családjával tölti, nem ad interjúkat.
Elliot Aronson professzor azonban konkrétan 9 órával később válaszolt (ami megfelel a Budapest-Kalifornia időeltolódásnak).
Igaz, azzal kezdtem a levelet, hogy 30 éve az ő Mozaik-módszerével tanítottam németet egy általános iskolában. Nagyon érdekelte, hogyan lehet együttműködésre bírni roma és nem roma gyerekeket az oktatásban, méghozzá úgy, hogy mindkét fél eredményei javuljanak, ami a módszerének a lényege
– mondja Varró Szilvia.
A magyar vízvezeték-szerelő olvasója érdekelte legjobban
Az ötödik levelünkben már azon viccelődött, hogy szíveskedjek abbahagyni a professzorozást, és szólítsam csak Elliotnak
– mutatott rá Aronson nyitottságára és közvetlenségére Varró Szilvia. Az interjúra készülve elolvasta Aronson önéletrajzi regényét, az Életem és a szociálpszichológiát, illetve újrapörgette a Társas lényt (amiből pszichológia szakon korábban vizsgázott).
Aronson elkérte előzetesen a témákat, hogy a reggeli kávé mellett felkészüljön, mert hiába a legprofibb a szakmájában, az interjúkra való ráhangolódást sosem hagyja ki. De nemcsak az interjú érdekelte, hanem a magyar társadalom is.
A legkedvesebb az a történet volt számára, amikor megosztottam, hogy egy vízszerelő ismerősöm és egy roma zenész haverom mennyire várják a vele való beszélgetést. Legjobban azt szereti, ha a könyvei az értelmiségen túlra is elérnek.
Varró Szilvia szerint elmondhatatlan élmény volt hallgatni a szociálpszichológia legnagyobbjairól szóló sztorijait is: Abraham Maslow, a humanisztikus pszichológia és a Maslow-piramis megalkotója volt az első mentora, míg a kognitív disszonancia atyja, Leon Festinger a második.
De dolgozott együtt például Stanley Milgrammal is, aki híres kísérletében azt vizsgálta, meddig mennek el az emberek, ha egy tekintélynek kell engedelmeskedniük.
Egy csajt akart felszedni, így lett pszichológus
Amit erről a tudományágról tudni lehet, azt ő elsőkézből tudja és szenvedélyesen szeretné megosztani a világgal. Számomra azért volt fontos, hogy ne csak írott, hanem videós interjú is legyen, mert Aronson úgy beszél, ahogy ír: nagyon jól és érthetően. Vicces és önironikus, gyors észjárású és izgalmas előadó.
Az interjúban azt is elmondta, hogyan keveredett puszta csajozásból Maslow órájára, vagy hogyan érezte magát, amikor kedvenc politikusa, Bill Clinton egy fehérházi gyakornokkal létesített szexuális viszonyt. De elmesélte azt is, hogyan tudják több mint hetven évnyi házasság után megőrizni az egymás iránti szerelmet feleségével, a magyar származású Verával.
Egy kérdésen hökkent meg egy picit: hogy milyen a halálhoz való viszonya. Nem tudtam, illik-e ilyet kérdezni, de mégiscsak érdekelheti a nézőt, mit tud egy 94 éves ember erről mondani. És nagyon megérintő volt, amit megosztott: hogy számos súlyos betegsége van, de szereti, hogy itt van, él, gondolkodik, beszélget.
A szociálpszichológia legnagyobb hatású élő alakja arról is mesélt Varró Szilviának, hogy miért verték össze a negyvenes években tinibandák, és mit tanult a zsidózásból.
