A magyar médiapiac jelenlegi helyzetét egyfajta kettősség határozza meg. A hagyományos médiumok – mint a televízió, a rádió vagy a print – továbbra is stabilan működnek, azonban növekedésük visszafogott, jellemzően egyszámjegyű. A digitális platformok jóval dinamikusabban fejlődnek, és évről évre kétszámjegyű növekedést produkálnak. Mindez azonban csak a felszín: a valódi változás nem a számokban, hanem a működési logikában zajlik.
A „chat-alapú internet” kora
A generatív AI térnyerése – amelyet egyre gyakrabban írnak le a „chat-alapú internet” korszakaként – alapjaiban alakítja át az információfogyasztást. Ezek a rendszerek kész válaszokat adnak a felhasználóknak, ami a zéró klikk jelenséghez vezet, a felhasználók úgy jutnak információhoz, hogy közben el sem hagyják az adott platformot.
Ez a működés számos problémát vet fel. A kiadók számára csökkenhet a közvetlen forgalom, ami a tartalom értékének újragondolását is szükségessé teszi. Emellett komoly kérdések merülnek fel az adatvédelem és a bizalom kapcsán, hiszen nem mindig világos, hogyan kezelik ezek a rendszerek a feltöltött információkat. A szerzői jogi szabályozás szintén nem tart még lépést a technológiai fejlődéssel, így ezen a téren is bizonytalanság tapasztalható. Ahogy Incze Kinga is hangsúlyozza, a médiapiac és a szabályozás minden rétege egyszerre van átalakulásban.
hazai lemaradás
A magyar médiapiac szereplői eltérő módon reagálnak ezekre a változásokra. A szakértő szerint
sokan még mindig egy passzív, befogadó működési logikában gondolkodnak, miközben a közönséggel való aktív kapcsolatépítés egyre fontosabbá válik.
Számos alapvető eszköz – például a tudatosan felépített hírlevél-stratégiák vagy az adatvezérelt tartalomfejlesztés – még nem épült be széles körben a hazai gyakorlatba.
Ez különösen problémás egy olyan környezetben, ahol a versenyelőnyt egyre inkább az jelenti, hogy ki mennyire ismeri a saját közönségét, és mennyire képes közvetlen kapcsolatot kialakítani vele.
Saját AI-megoldások: nem opció, hanem szükségszerűség
A nemzetközi trendek egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a kiadók és a márkák saját mesterséges intelligencia-alapú megoldásokat fejlesztenek. Jó példa erre a The Washington Post, amely már aktívan kísérletezik ilyen eszközökkel.
A jövő médiatermékei várhatóan interaktívabbá válnak, egyre inkább chat-alapú felületeken keresztül működnek, és sokkal erősebben támaszkodnak majd a felhasználói adatokra. Ez lehetővé teszi a személyre szabott tartalomkínálatot és a célzottabb kommunikációt is. Incze Kinga szerint a chatbotok és a belső AI-rendszerek nemcsak a tartalomfogyasztás módját alakítják át, hanem a fogyasztókkal való kapcsolat minőségét is.
A szakértő úgy látja, hogy a márkák jellemzően gyorsabban nyitnak az AI-alapú megoldások felé, ez a különbség hosszabb távon komoly versenyhátrányt jelenthet a kiadók számára.
A tét: kapcsolat a felhasználóval
A médiapiac jövője egyre kevésbé a platformokról, és egyre inkább a felhasználói kapcsolatról szól. Azok a szereplők lehetnek sikeresek, akik képesek kilépni a passzív tartalomgyártásból, saját ökoszisztémát építenek, és aktív, párbeszéd-alapú kapcsolatot alakítanak ki a közönségükkel.
Az AI lehetőséget ad a kiadók számára az úgynevezett hiperperszonalizációra. A nagy kiadók vezetői közül sokan megoldást látnak benne a csökkenő forgalom visszafordítására.
