A Metropol konkrétan nem öntötte szavakba a felhívást, hanem a Fotózza le és küldje be! rovatcím alatt jelentetett meg metrón utazó, köztereken tartózkodó nők lábáról fotókat, azt sugallva, hogy ilyen képeket vár olvasóitól. Egy ilyen felhívás önmagában is vitatható, hiszen káros társadalmi normákat erősít meg, mélységesen méltatlan a nőkkel szemben, támogatja a szexista és tárgyiasító attitűdöket a társadalomban, illetve áldozathibáztatásra is buzdíthat. Az eset miatt hatósági vizsgálat indult.
Tüntetést is szerveztek
Az ügy kapcsán szerdán tüntetést is szervezett három civil "A zaklatás nem újságírás!" címmel. A tüntetők szerint ugyanis a felhívással szexuális zaklatás bűncselekményének megvalósítására bujtották fel az olvasókat.
Úgy gondolják:
Elfogadhatatlan, hogy egy ingyenesen elérhető újság utcai zaklatásra, a személyiségi jogok megsértésére és nőket célzó tárgyiasításra buzdít! Követeljük a metropol szerkesztőinek bocsánatkérését, valamint a szóban forgó rovat megszüntetését. Tiltakozunk az utcai zaklatás, személyiségi jogok megsértése és a nők tárgyiasítása, a szexuális zaklatás validálása ellen, főképp a közelmúltban kirobbant motherless botrány fényében.
A szervezők felhívták a figyelmet, hogy független civilek, illetve megkérték azokat, akik csatlakoznak hozzájuk, hogy pártpolitikai és egyéb jelképeket ne hozzanak magukkal.
Személyiségi jogok megsértése és Adatvédelem
A lap a felhívással személyiségi jogok megsértésére szólíthatta fel olvasóit, a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény 2:48. § (1) bekezdése szerint:
Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Tehát amennyiben egyéni, felismerhető nőket ábrázolnak a fotók, azok elkészítéséhez engedélyt kell kérni, enélkül nem használhatóak fel. A második bekezdés szerint ez alól kivételt képez a tömegfelvétel, ha azonban közelről látszik egy nő lába, az már egyediesített fotó. Ezenfelül a felhívásban kifejezett szándék – a női lábak és rövid ruházat kiemelése, objektumként való bemutatása – sérti az érintettek emberi méltóságát és személyiségi jogait. A cikk lényegében arra ösztönöz, hogy objektumként fényképezzék a nőket, ami megalázó és méltatlan.
Az elkészült és beküldött képek kezelése adatvédelmi aggályokat is felvet. A GDPR (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete) személyes adatnak minősíti azt az információt, melynek alapján egy természetes személy azonosítható. A képmás ilyen személyes adat.
A témáról megkérdeztük az Indamedia csoport jogi szakértőjét, Bodolai László ügyvédet is.
A Polgári Törvénykönyv ezzel kapcsolatban pontosan rendelkezik, a képmáshoz való jogot védi. A fotókat csak az érintett kifejezett hozzájárulásával lehet elkészíteni, felhasználni, közzétenni, főleg nem készíthetőek el titokban hátulról vagy oldalról. Kiskorú esetén pedig az ő saját beleegyezése nem elég, a törvényes képviselője dönthet erről. Ha bárki felismeri, beazonosítja az illetőt, akár egy családtag, ismerős, már bírósági eljárást indíthat. Tehát nem számít az, hogy egy átlagember számára nem felismerhető, mert ki van takarva az arca. Az adatvédelmi hatóságnál is eljárást kezdeményezhet.
A szakember szerint volt már rá példa, hogy egy biztonsági kamera által készített felvételen felismerhető volt valaki pusztán az alakjáról. Egy bankrablás során a bankigazgatót leteperték, és hiába nem látszódott az arca, az alkata és a környezet pont elegendő volt a beazonosításához.
Ha pedig tudjuk, kiről van szó, az már személyes adatnak minősül, mert senkinek semmi köze hozzá, hogy például miért sétált éppen a Szabadság téren. A közvetlen környezetéből felismerhetik a cipőjéről, a szoknyájáról, a lába vonaláról, akár egy tetoválásról, anyajegyről. Tehát ez önmagában probléma, de emellett egy megalázó, emberi méltóságot sértő helyzet állhat elő. Nem beszélve arról, hogy kiskorú is lehet az illető. Például egy 17 éves lányt lefotóznak, és utána az iskolában az osztálytársai felismerik, zaklatások érhetik, tehát komoly negatív hatásokat kelthet egy ilyen fotó közzététele, mivel megszégyenítés tárgyává válhat az illető. Ha a jogsértés tényét megállapítják, sérelemdíjat is követelhet az érintett fél, ami több százezer forintra is kiterjedhet.
A szexuális zaklatás kérdése
Felmerülhet a kérdés, hogy szexuális zaklatásnak minősül-e a felvétel elkészítése. A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény Btk. 222/A. § (1) bekezdése kimondja:
Aki szexuális magatartásra irányuló, egyértelműen felismerhető, ismétlődő vagy tartósan tanúsított magatartásával másban riadalmat vagy megbotránkozást kelt, és az érintett személy méltóságát sérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egy általunk megkérdezett jogász szerint ez nem feltétlen valósul meg, miután az „ismétlődő és tartós” kitétel nem érvényesül, tehát önmagában nem biztos, hogy egyértelműen szexuális zaklatásnak minősülne a Btk. értelmében. A szexuális magatartásra irányuló kitétel sem él fotózás esetén, de a motiváció, hogy „minél rövidebb, annál jobb″ erős szexuális felhangot hordoz. Ezenfelül riadalmat vagy megbotránkozást is kelthet. Az biztos, hogy az érintett személy méltóságát sérti.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) a MediaFuture megkeresésére azt válaszolta:
Jelenleg hatósági ellenőrzés van folyamatban, ennek lezárultát követően dönt a Médiatanács, hogy szükséges-e hatósági eljárást indítani az ügyben.
Sajtóetikai megközelítés
Az ügy sérti a sajtó alapvető etikai normáit is, már önmagában a felhívás is sajtóetikai kérdéseket vet fel. Ilyen az emberi méltóság tiszteletben tartása, hiszen a felhívás a jelek szerint arra ösztönzi az olvasókat, hogy nőket tárgyiasítsanak és objektumként fényképezzenek le a ruházatuk alapján. Ez sérti az emberi méltóságot, megalázó és szexista. A fotózás célja a leírás alapján az érintettek megszégyenítése.
A „minél rövidebb, annál jobb″ megjegyzés súlyosbítja a helyzetet, mivel egyértelműen szexuális célzattal és tárgyiasító szándékkal ösztönzi a fényképkészítést és a voyeurizmust.
A média felelősséggel tartozik a társadalom felé. Egy ilyen felhívás nem csupán jogszabálysértésre buzdít, hanem káros társadalmi normákat is erősít, hozzájárulhat a nők zaklatáshoz és tárgyiasításításához.
A rovat tartalma és felhívása egyértelműen sérti a jó ízlést, és potenciálisan felháborodást kelthet a közvéleményben.
Méltatlan A nőkkel szemben
Ez az ügy rendkívül méltatlan a nőkkel szemben több szempontból is:
- Tárgyiasítás és szexuális objektivizáció: A felhívás egyértelműen tárgyiasítja a nőket, testrészeiket (lábukat, ruházatukat) egyfajta látványosságként mutatja be, szexuális kontextusba helyezve őket. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a nők ne önálló személyiségekként, hanem szexuális objektumokként legyenek megítélve a nyilvános térben.
- A női test kontrollja: A felhívás arra utal, hogy a nők öltözködése nyilvános megfigyelés és kritika tárgyát képezheti, sőt, engedély nélküli fényképezésre adhat okot. Azt az üzenetet hordozza, hogy a nők nem dönthetnek szabadon a saját testükről és ruházatukról.
- Az áldozathibáztatás veszélye: Egy ilyen felhívás könnyen erősítheti azt a tévhitet, hogy a nők öltözködésükkel provokálják a figyelmet vagy a zaklatást, ezzel áthárítva rájuk a felelősséget az esetleges zaklatásért vagy más jogsértésért.
- A biztonságérzet rombolása: A tudat, hogy bárki lefotózhatja őket a köztereken a ruházatuk miatt, ronthatja a nők biztonságérzetét és kényelmét a nyilvános terekben. Ez már teljesült is, hiszen a Patent Egyesület tagjai is így ítélték meg az esetet Facebookon közzétett állásfoglalásuk szerint:
A tárgyiasítás és ordenáré szexizmus mellett a leginkább aggasztó ebben a történetben az az érzés, hogy tényleg sehol nem vagyunk biztonságban nőként. A szoknyánk alá fotózó férfiaknak meg sem kell húzniuk magukat, büszkén elküldhetik a prédáikat egy nagy példányszámban terjesztett, ingyenes lapnak, ami aztán két oldalon keresztül elemzi a teljes mértékben szexuális tárgyként kezelt női testrészeket viccesnek szánt, de inkább gyomorforgató kommentárokkal.
Korábban már elmarasztalták a Metropolt
A lap 2021 augusztusában képeket tett közzé ugyanebben a rovatban a főváros utcáin élő hajléktalanokról, és szintén az olvasóktól kért hasonló fotókat. Akkor megbírságolta a kiadványt az NMHH Médiatanácsa. Bár a kiadó bírósághoz fordult, 2023-ban jogerősen elvesztette a pert. A bíróság ítélete ellenére azonban a cikk továbbra is elérhető a kiadó honlapján. Emlékezetes, hogy nemrég a Nissan magyarországi forgalmazójhoz köthető, ízléstelen és szexista promóciós kampány is borzolta a kedélyeket.