Nevet váltott az Indamedia két kisállatos oldala: a kutya- és macskatartók április elseje óta We love Dogz és We love Catz nevek alatt érhetik el a megszokott színvonalú cikkeket. A brandek sztorijáról és hatásáról Ziegler Gáborral, az Indamedia társtulajdonos-vezérigazgatójával beszélgettünk.

2020-ban indult a kutyás tematikájú oldal, melyet 2022-ben követett a macskás site piacra vezetése: azóta egyedülálló eredményeket értek el szakmai körökben. A We love Dogznak nemcsak podcastje, fesztiválja, konferenciája és falkasétái vannak, hanem hamarosan megjelenik első könyve is, amely a friss kutyatartók bibliájává válhat a megbízható, elengedhetetlen fontosságú kutyás alapismeretek átadása révén. A márkák életútját és legfontosabb értékeit tekintettük át Ziegler Gáborral.

Hogyan született a kisállatos oldalak ötlete?

Akkoriban több kisállatokkal kapcsolatos projektet indítottam el, ezek egyike volt az eredetileg az Az én kutyám nevet viselő oldal is. Úgy éreztem, komoly tudásom van ezen a téren, és láttam azt is, hogy a kutyatartók többsége szívesen szerezne több tudást, illetve az aktív kutyázással töltött időn túl szívesen fordítanak még több időt kedvencükkel kapcsolatos témákra.

Komoly méretű, ilyen jellegű média nem volt akkoriban Magyarországon.

Az állam nem nyújtott releváns információt a gazdik számára, a közösségi média önjelölt megmondóemberei pedig nem hiteles források sajnos, volt tehát tennivalónk bőven. Később az oldal üzletileg is sikeresnek bizonyult.

Szakértői, véleményvezér oldalt képzeltél el, amely szórakoztatni is hajlandó?

Muszáj megszerettetni a témát, ha ez megtörtént, akkor állnak az emberek készen arra, hogy mélyebb ismereteket is szerezzenek, állatot tartsanak, úgy, hogy neki – ezáltal saját maguknak is – megfelelő körülményeket biztosítanak. Szórakozva tanulni a legjobb.

Két év elteltével a macskás oldal is elindult – miért csak később?

Rengetegen tartanak macskát, sok macskás termékre többet költ a lakosság, mint a hasonló kutyás termékre, de kutyáról mégis több szemszögből lehet írni. Más a két állat társadalmi szerepe: egy kutya munkafeladatokra is képes, több szerepre, funkcióra alkalmas társállat, ezért több témát is nyújt, cikkekhez, beszélgetésekhez, de kép- és videóanyagokban is több élethelyzetben lehet megmutatni őket.

Milyennek képzelted az oldalak növekedését, és hogyan alakultak azok ehhez képest?

Azt gondoltam az elején, hogy az oldal jó márkasite-tá válhat majd például egy állatkórháznak, de menet közben látszott, hogy sokkal komolyabb lehet a társadalmi szerepe. Amikor a MEOESZ felügyelőbizottságának elnökével, egyben a leonbergik hazai nagykövetével, Vida Józseffel készített interjúnk 40 ezres közönséghez talált el, láttuk, hogy mást és többet is kihozhatunk az oldalból. 

Később jöttek már olyan cikkeink is, amelyeknek több mint 100 ezer olvasója volt, így ez a meggyőződés erősödött. Ekkor fordultunk abba az irányba, hogy komoly mainstream médiát gyártsunk. 

Elkezdtünk gondolkozni az erősebb edukációs anyagokon, elindítottuk a podcastot, mentünk a rendezvények irányába, megtartottuk az első DOGZ konferenciát. Amikor láttuk, hogy nagyon széles a társadalmi bázis és sok embert tudunk megmozdítani, elkezdtük a fesztivált és a falkasétákat szervezni. Ez persze a szerkesztőség fejlődésével, megerősítésével párhuzamosan történt.

Ezek az oldal életének fő mérföldkövei?

Nehéz ezeket így listázni, mert minden jó cikk fontos mérföldkő a kiadvány életében. Az olvasottság emelkedése mellett a podcast vagy a rendezvények indítása is mind fontosak voltak. Ezzel együtt a legjelentősebb mérföldkövet mindig az jelenti, amikor olyan munkatárs érkezik és épül be a csapatba, aki meghatározó tud lenni a napi munkában, a kiadvány fejlesztésében.

A tartalom tekintetében fontos lépés volt az is pár évvel ezelőtt, amikor eldöntöttük, hogy nincs “csak” szórakoztató cikk, minden anyagba bekerülnek ismeretterjesztő és edukációs blokkok is.

A lap számára fontos ügyekért annyit tudunk tenni, amit senki más. Ha például egy-egy fajtát nézünk, akkor vannak, akik 30-40 éve foglalkoznak egy adott fajtával, és rengeteg erőforrást tesznek a környezetükben a fajta népszerűsítésébe, de azzal, amikor a We love Dogz projekt adott fajtáról írt cikkeit 300-600 ezer ember olvassa, egyszerűen nem lehet versenyezni. Ez rengeteget ad az adott fajták népszerűsítéséhez, lakossággal való megismertetéséhez. 

De itt említhetem az Indexszel együttműködésben készített cikksorozatot is a kutyaviadalokról. Szakemberek segítségével a kollégák felgöngyölítettek egy hálózatot, amihez a média eszközeivel értek el nagy társadalmi hatást. Nekünk ez az életünk, erről szólnak a mindennapjaink, végigvisszük a sztorikat. Nem egy beszélgetésből, vagy hallomásból informálódunk, tudjuk, kitől mit kérdezzünk. Nem valamiféle drámai hatásra akarjuk rátenni a céglogót – társadalmi eredményeket akarunk elérni. 

A kiadványaink hatása nem hasonlítható össze azokkal az elszigetelt erőfeszítésekkel, amelyeket egyes tenyésztők végeznek fajtaklubokban, vagy a tenyésztői szervezeten belül, elsősorban egy zárt közösségen belül kommunikálva.

A különböző állatvédő szervezeteknek sincs hozzánk hasonló kommunikációs ereje. A társadalmi hatásra, amit kutyás területen elérünk, más nem képes Magyarországon. 

Az oldalak április elsején váltottak We love Dogz és We love Catz névre. Mi indokolta ezt?

Két indoka volt: egyrészt az eredeti, névelővel kezdődő név nehezen volt használható, másrészt mivel az Indamedia kiadványai közül elsőként a kisállatos site-okat állítottuk át egy új szerkesztőségi rendszerre, azt gondoltuk, hogy ez jó alkalom az átmárkázásra is

Podcastunk és rendezvényeink a DOGZ márkanév alatt futnak, ezeket szerettük volna jobban összekapcsolni a magazinokkal, amelyek az évek során love branddé váltak. Így alakult ki a We love Dogz és We love Catz név. 

A stabil tartalmi csapat is lehet a siker oka?

Igen, ez a siker elsődleges oka. Nagyon erős, a világ dolgai iránt érdeklődő tartalmi csapatunk van, akik ráadásul rengeteget fejlődnek is az évek alatt. Olyan szakmai anyagok sorát teszik le az asztalra, amelyek komoly felkészültséget igényelnek – ez máshogy nem megy, csak úgy, hogy évek óta ezzel foglalkoznak és képzik magukat. Olvasnak a témában, szakemberekkel beszélgetnek, képzik magukat. 

Ha elmész valamilyen kutyás közösségbe, ott sokszor mindenkiből dőlnek a tanácsok óriási önbizalommal, ugyanez még inkább jellemző a közösségi médiában. De hogy ezek a tanácsok mennyire működnek a valóságban, már változó.

A tapasztaltabbak a náluk kevésbé tapasztaltaknak sok olyan dolgot tudnak mutatni, ami nekik működik a mindennapokban, de attól még lehet, hogy az összességében nem úgy helyes.

A szerzőink konferenciákon vesznek részt, a legkülönbözőbb területek szakembereivel beszélgetnek podcastekben, ők nyilatkoznak nekik cikkekben, emellett olvassák a nemzetközi irodalmat is. Ha ezt valaki éveken át csinálja, az a fejlődés garanciája.

110 ezer követővel rendelkezik a We love Dogz Facebook-oldala: ez is nagyon szép szám… 

A Facebook-tábor nagysága egyre kevesebbet mond – hogy mennyire működsz platformként, hány embert tudsz megmozdítani, az fontosabb. A bevonódás következő szintje az, ha az olvasóink eljönnek a rendezvényeinkre, meghallgatják az autóban a podcastjainkat. Ha elolvassák a májusban megjelenő, a városi kutyás élet kihívásaira fókuszáló DOGZ könyvet, az a közösségünkkel való kapcsolatunkban további szintlépést jelent. (Udvarhelyi-Tóth Kata - Csörgő Balázs: Értsd a kutyád! - A modern gazdik kézikönyve - a szerk.) A könyvben kezdő kutyatulajdonosok számára rendkívül fontos ismeretanyagot adunk át, érdemesebb innen, szakemberektől tájékozódni, mintha véletlenszerű internetezők véleményéből tenné egy gazdi ugyanezt. 

A DOGZ podcast erősségét is ez jelenti: szakemberek beszélgetnek fontos kutyás kérdésekről.

A podcastben kifejezetten a szakmai fókuszt szeretnénk tartani, még mélyebbre akarunk menni, mint az írott tartalomban. Ugyanez a párosítás él a DOGZ Fesztivál és az ezen belül zajló DOGZ Konferencia esetében is: az előbbi tömegeket ér el, az utóbbi szűkebb körű,

de a Konferencián átadott ismeretanyag annyival mélyebb, hogy társadalmi hatás szempontjából az a Fesztivállal versenyképes.

Sok tenyésztő, profi kutyás, állatorvos is ül a hallgatóság soraiban: véleményvezérek tudják mélyíteni a tudásukat a konferencián, ez társadalmi szempontból nagyon fontos. 

Elindult a DOGZ Klub is – ez milyen igényt szolgál ki?

Egyre inkább előtérbe kerül a mély információk megosztása mellett az egyéb módokon történő közösségépítés, ennek a DOGZ Klub fontos része. Akik itt vannak velünk, azok a tematikánk, az állataik, a kiadványaink iránt elkötelezettek, őket többször, másként tudjuk megszólítani, vagy például elsőbbségi hozzáférést biztosítunk nekik a DOGZ könyvekhez. Az ilyen lehetőségekből egyre több lesz a közeljövőben. 

Milyen újdonságokkal készül az idei, májusi időpontra került DOGZ Fesztivál?

Tavaly is nagyon sokan látogattak ki a DOGZ Fesztiválra, az idei évben ugyanakkor  az előregisztrációk alapján a tavalyi közönség többszörösét fogjuk szórakoztatni ezen a napon. Azért is választottuk ezt az időpontot, mert a Városligetben tradicionálisan ez a leglátogatottabb nap, ilyenkor rengeteg család és gazdi tölti szívesen az idejét a Ligetben. A tavaly is sikeres gyermek és családi programok mellett idén a gyerekek sokkal több ügyességi játékban próbálhatják ki magukat, de egy valódi múltidéző utazó vidámparkban is szórakozhatnak.  Emellett kutya-gyerek játszótérrel is készülünk, ahol biztonságos keretek között egy akadálypályán vezethetik végig kedvencüket a gyerekek.

Mire kötelez a print múlt, merre vezet a digitális jövő, hogyan navigálnak az algoritmusok erdejében és miért érzik fontosnak az AI megszelídítését? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Kovács Tiborral, a Ringier ügyvezető igazgatójával. 

Az Év Irodája verseny Magyarország egyik legismertebb ingatlanpiaci versenye. Fodor Dániel főszervezetőt, az Év Irodája Kft. ügyvezető igazgatóját a versenyről és saját pályafutásáról is kérdeztük interjúnkban

Címkék