Nemrég attól volt hangos a nemzetközi sajtó, hogy több mint 80 fiókját zárolja az amerikai The Guardian magazin az X-en. A lap azután jutott erre a döntésre, hogy az amerikai elnökválasztás időszakában úgy érezte, megszaporodtak az online közösségi felületen az összeesküvés-elméletek, a rasszista és kirekesztő hangvételű posztok. 27 milliós követőbázisuk marad így frissülő tartalom nélkül, a lap azonban inkább az egyéb közösségi médiás platformjaikon történő kommunikációra helyezi a hangsúlyt.
A The Guardian azt is közölte, hogy a felhasználók továbbra is megoszthatják majd cikkeiket az X-en, illetve a más fiókokból közzétett bejegyzéseket időnként beágyazzák a cikkeikbe az élő híradások részeként. Újságíróik is ugyanúgy használhatják a platformot hírek gyűjtésére, mint korábban. Azon alkalmazottaik, akik fenntartanák X-fiókjukat, ezt szintén megtehetik.
A The Guardian után a spanyol La Vanguardia is hasonlóképp döntött, és Stephen King is közölte, hogy nem posztol többet az X-en.
Menekülés az X-ről - de hová?
A közösségimédia-jelenlét minden kiadvány számára létfontosságú, hiszen az elmúlt évtizedben minden generáció megtalálta a számára ideális platformot, és egyre kisebb azon olvasók száma, akik célirányosan vásárolnak újságot vagy keresnek fel online kiadványokat. A magyar közönséget vizsgálva is láthatjuk a nemzetközi tendenciát: az idősebb generációk maradtak Facebookon és Instagramon, a fiatalabbakat beszippantotta a TikTok, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Threads is. Érdekes módon nálunk az X még a korábbi Twitter-korszakban sem volt kiemelkedően népszerű, így sajtó-szempontból Musk tevékenysége hazánkban talán nem kiemelkedően mérvadó.
A Metával kapcsolatos problémák azonban annál inkább. Mint ahogy arról korábban is írtunk szakértőnket, Diószegi Juditot megkérdezve, a Facebook az utóbbi időben egyre több olyan szabályozást vezet be, amelyeket egyelőre az AI tanulási hiányosságai miatt nem képes megfelelően betartatni. Az X-hez képest, amely tartalmi szempontból a szólásszabadság torzított égisze alatt káosz és anarchia, a Meta által ellenőrzött platformok, így a Facebook, a Meta és a Threads is a ló túloldala. Bárkit és bármikor letilt, ha gyanúsnak ítél egy posztot, és nem mindig egyszerű feladat annak bizonyítása, hogy félreértés történt. Ez az online hírportálok esetében különösen problémás, hiszen elég egy félreértelmezett cikkillusztráció, és a bejegyzést máris bünteti a rendszer.
Az egységes szabályozás hiánya
A különböző közösségi platformokkal kapcsolatos legnagyobb problémát és kihívást a kiadók számára az egységes szabályozás hiánya jelenti. Jelenleg ugyanis
nem létezik semmilyen egyezményes, nemzetközi szabályozás ezen oldalak működését tekintve.
Bizonyos országok fogalmaztak már meg konkrét, a közösségi médiára vonatkozó szabályozásokat, ám ezek betartatása sokszor lehetetlen. Vagy éppen teljesen haszontalan, mint ahogy azt a TikTok esetében is láthatjuk. Nemrég ugyanis napvilágra került, hogy a kínai közösségimédia-óriás, a ByteDance által működtetett videómegosztó miután tavaly szeptemberben kénytelen volt 370 millió dolláros bírságot kifizetni, amiért nem védte megfelelően a gyerekek személyes adatait, ahelyett, hogy változtatott volna a működési elvein, inkább előre elkülönített egymilliárd dollárt az európai adatvédelmi szabályozók jövőbeni bírságainak fedezésére.
Magyarországon jelenleg az Európai Unió által megfogalmazott irányelvek mérvadók a közösségi médiára vonatkozóan, ám ezek többsége a személyes adatok védelmét célozza, illetve a közzétett tartalmakat, nem pedig magát a platformok működését vizsgálja.
Ha nincs egységes szabályozás, nincs mire hivatkozni
A sajtó szempontjából a fentiek mellett a legnagyobb problémát az okozza, hogy ha egy platform jogtalanul korlátoz egy kiadvány által működtetett fiókot, az érintett nem fordulhat egy független szervezethez (vagy akár bírósághoz), hogy jogorvoslatot kérjen. Vagyis ha például a Meta technológiái úgy ítélik, hogy úgy, ahogy van, blokkolnak egy oldalt - akár jogtalanul -, annak tulajdonosa csak a Metánál élhet panasszal. Ez pedig esetenként rendkívül hosszú procedúrát jelent.
Így történt még 2021-ben több másik hazai kiadvány mellett az Index.hu-val is. A Facebook egyik pillanatról a másikra korlátozta az oldaluk elérését a közösségi irányelvek megsértése miatt - arról azonban már nem adtak információt, hogy pontosan milyen tartalmak sértettek milyen irányelveket. Ahogyan akkor, úgy most sem tud egy kiadvány mit tenni egy hasonló döntés esetén - legfeljebb újbóli ellenőrzést kérni, és remélni, hogy mielőbb egy hús-vér emberhez kerül az ügy, aki látva a hibát, visszavonja a korlátozást, mielőtt visszafordíthatatlan károkat okozna az elérés drasztikus csökkenése.