Az elmúlt hetekben több döbbenetes halálhír is megrázta az országot, és ezek között kettőt is találunk, amely neves médiaszakemberek elhunytáról számol be. Hadas Kriszta szerkesztő-riporter után néhány nappal Révész Zsuzsa, az RTL egykori kommunikációs vezetője is tragikus körülmények között vesztette életét. Miközben azonban a sajtó tudósít a hasonló szomorú történésekről, könnyen elvetheti a sulykot és olyan terepre tévedhet, amellyel már jogot sért.

A megrázó és nagy port kavaró esetek kapcsán egy bizonyos fokig természetes, hogy az embereket érdeklik a részletek, a körülmények, és szeretnének minél több információt megtudni az eseményekről. A kíváncsiságot azonban egy ponton etikai és jogi határok tartóztatják fel, mert az információhalmozás könnyen átcsúszhat bulváros határfeszegetésbe és a személyiséghez fűződő jogok megsértésébe.

Jogsértő adatközlés

A médiumokra kiterjedt szabályok vonatkoznak abban a tekintetben, hogy miről írhatnak és miről nem személyek, intézmények, események és azokkal kapcsolatos valós adatok vagy feltételezések esetén. Külön rendelkezések érvényesek a személyes adatokra, ezen belül is a különleges személyes adatokra, amilyenek például az egészségügyi adatok, és természetesen a kiskorúak szerepeltetését is törvény védi.

Révész Zsuzsa családjáról a napokban annyi személyes információ került nyilvánosságra, hogy dr. Winkler Gábor, a család jogi képviselője nyilatkozatot adott ki. Ebben felhívja a figyelmet arra, hogy a Révész Zsuzsa haláláról a nyilvánosságban megjelent hírek, vélemények, baráti nyilatkozatok és közösségi média bejegyzések egy részében személyes adatnak minősülő információk is szerepeltek. Mint írta,

„ezen adatok minden felhatalmazás nélküli közlése súlyosan jogsértőnek minősül”,

különösen egy kiskorú, vagyis Révész Zsuzsa gyermekének esetében, akiről szintén rengeteg olyan információ látott napvilágot, amelynek nem lett volna szabad.

A különleges adatok közé tartoznak még többek között a vallási és politikai nézetekre vonatkozóak is, amelyek az Európai Unió adatvédelmi rendeletében (GDPR) is speciális helyet foglalnak el. Ezek az adatok csak egészen kivételes esetekben, például közérdek esetén hozhatók nyilvánosságra, és az illetékes hatóság (NAIH) szigorúan vizsgálja, hogy az adatkezelés megfelel-e az előírásoknak. A sajtónak tehát lehetősége van közügyekkel kapcsolatos információk terjesztésére, de csak akkor, ha az adatok valóban közérdeket képviselnek, illetve kifejezetten közérdekű vitákhoz kapcsolódnak: az nem elég, ha pusztán a köz kíváncsiságát elégítik ki.

Az emberi méltósághoz és a magánélethez való jog

Törvény védi emellett az emberi méltóságot, a magánéletet és a kiskorúak védelmére szintén külön előírások vonatkoznak. Ez utóbbiakról többek között az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény tájékoztat. Az ezekben megfogalmazott elvárásokat azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor kiskorúak szerepelnek a médiában, de a Médiatanács épp jelenleg dolgozik a pontosabb ajánláson, amely az olyan tudósításokra vonatkozik, ahol bűncselekményt vagy megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskorút mutatnak be. A mostani eset pedig ehhez a koncepcióhoz kapcsolódhat.

Az Önszabályozó Reklám Testület ugyanakkor már készített egy összefoglalót arról, hogy mi mindent kell szem előtt tartani akkor, ha kiskorúakat szerepeltet valaki reklámokban, influenszer-együttműködésekben. Az ebben megfogalmazott gondolatok irányadóak lehetnek az egyéb médiabeli szereplésekre, többek között a tudósításokra nézve is. Eszerint minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és nem lehet őt megalázó illetve kiszolgáltatott helyzetben ábrázolni. Noha az ábrázolás itt a konkrét megjelenítés értelemben szerepel, az emberi méltóságot adott esetben az is sértheti, ha ugyan nem képi szinten, de beazonosítható módon jelenik meg valaki a híradásokban.

Ez egyben a magánélethez való jog területéhez is kapcsolódik, ami miatt nem ajánlott a gyerek nevének, bármilyen személyes adatának és személyhez fűződő állapotának nyilvánossággal való megosztása. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az a gyermek legfőbb érdekét szolgálja, és ő kifejezett hozzájárulást adott ehhez. Ebben az esetben pedig sem hozzájárulás nem történt az adatközléshez, és a kiskorú érdekét sem szolgálják a nyilvánosságra került információk. A reklámtörvény szerint pedig, ha egy médium személyhez fűződő jogot sért, az érintett személy dönt arról, hogy a jogsértést elkövető műsorszolgáltatóval szemben érvényesíti-e személyiségi jogait, például indít-e pert. A médiumoknak tehát nagyon körültekintően kell eljárniuk hasonló esetekben, hogy megtalálják az egyensúlyt a tájékoztatás során.

Bár a személyhez fűződő jogok és a kiskorúak védelme terén kiterjedt a szabályozás, még így sem fedi le a kortárs média minden szegmensét. Így például a közösségi médiában megjelenő információkkal és azok átvételével kapcsolatosan sincs az említett törvényeken kívül egyéb rendelkezés. Ezért minden felhasználónak felelőssége, hogy mi mindent oszt meg másokról, különösen kiskorúakról, abban az esetben is, ha a rokonairól, szeretteiről posztol. Mint a reklámokkal kapcsolatos dokumentum megjegyzi:

„most nő fel az a generáció, akinek életét a digitális tér születése pillanatától fogva rögzíti. A nyilvánosságnak ez a foka, illetve a gyerekek szerepeltetésének új formáira – különös tekintettel a közösségi médiára – vonatkozó korlátok hiánya beláthatatlan következményekkel járhat”.

Ez pedig nemcsak a reklámokra, de a tudósításokra is igaz.

Címkék