A 2024-es párizsi olimpia nemcsak a sportolókat és a szurkolók millióit vonzotta, hanem világszerte hatalmas online figyelmet is kapott. A Trendency legújabb kutatása mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a globális média hogyan reflektált a játékokra.
A Trendency elemzése 175 ország online médiáját vizsgálta, és mintegy 29.000 olimpiával kapcsolatos cikket azonosított. Az egyes országokban megjelent cikkek mennyiségi és minőségi vizsgálatával megtudhatjuk, mely sportágak kapták a legnagyobb figyelmet, hogyan oszlott meg a tudósítás az egyes országok között egy-egy eseményről, valamint milyen általános hangulatot tükröztek a cikkek.
A hírekben leggyakrabban szereplő sportágak
Míg egyes országokban a hagyományos sportágak, mint az atlétika vagy az úszás domináltak, máshol a birkózás vagy a breakdance keltett nagyobb érdeklődést.
A rendezvény alatt megjelenő sajtóemlítési arányok a következőképpen alakultak:
- Atlétika: 16,04 százalék
- Kosárlabda: 9,82 százalék
- Labdarúgás: 9,21 százalék
- Tenisz: 8,81 százalék
- Úszás: 5,95 százalék
Az olimpiai sportok iránti érdeklődés jelentős eltéréseket mutat az egyes országokban, ami az országok sportkultúráját és prioritásait tükrözi. Egyes országokban olyan sportágak is népszerűek, amelyekben az adott nemzet nem ért el kiemelkedő sikereket: Magyarországon a kosárlabda, Franciaországban és Németországban a tenisz, az USA-ban a gyephoki, Indonéziában a tollaslabda dominált.
A magyar médiában az atlétika (12,42 százalék), az úszás 11,56 (százalék) és a vívás (8,57 százalék) örvendtek a legnagyobb népszerűségnek.
Érzelmi töltet és sajtónyilvánosság
A kutatás fontos részét képezte a kiemelt médiafigyelmet kapott sportolókkal kapcsolatos cikkek vizsgálata. Ennek során a jelentés hazai és külföldi példákat is bemutat. A médiában megjelenő cikkek érzelmi töltetét vizsgáló elemzés során kiderült, hogy nemcsak a sportolók sikerei, hanem a kudarcok, a botrányok és a személyes történetek is nagy hatással voltak a közvéleményre.
Nagy sajtónyilvánosságnak örvendhetett Novak Djoković szerb teniszező, aki végre megszerezte pályafutása első olimpiai aranyérmét. Vagy megemlíthetjük Vinesh Phogat indiai birkózó nevét, aki a döntő napján nem felelt meg a súlykövetelményeknek, ami miatt kizárták. Negatív sajtófigyelmet kapó versenyzőkről, mint Adam Peaty, Angela Carini, Zheng Qinwen és Luana Alonso nagy lapok, mint a BBC Sport, The Guardian és a The Economic Times News is beszámolt.
Magyar viszonylatban a legtöbbet említett sportolónk Milák Kristóf úszó volt. Különös figyelmet szenteltek felkészülésének, mentális egészségének, valamint versenystratégiájának és eredményeinek. Nemzetközi viszonylatban pedig megemlíthetjük Rasovszky Kristóf magyar aranyérmes úszó olimpikonunkat, akinek felkészülését és teljesítményét a verseny során kiemelt figyelemmel kísérték, vagy Imane Khelif algériai ökölvívót, akit számos pletyka és negatív visszhang övezett a médiában.
Az olimpiai sportcikkek érzelmi töltete országonként változó volt: Algériában és Ausztráliában folyamatosan pozitív, míg Azerbajdzsánban negatív hangulat uralkodott. Az éremszerzés jelentősen befolyásolta a hangvételt, főleg olyan országokban, ahol ritkán nyernek érmet.
a Nemek aránya a sportolók viszonylatában
A riport fontos része volt a nemek közti arányok vizsgálata is, melynek során regionális szinten vizsgálták a női és férfi sportolókról szóló cikkek arányát. A nők sikerei egyre nagyobb figyelmet kapnak a médiában, bár még mindig vannak eltérések a férfiakról és nőkről szóló cikkek száma között. A férfiak és nők megítélése eltérő maradt, 2024-ben is inkább a férfi sportolók kaptak nagyobb figyelmet - bár Lengyelországban a női sportolók emelkedtek ki. Külön érdekes pontja a kutatásnak, hogy a férfiak és nők médiában való megjelenésére milyen hatással van az adott ország vallása.
A Trendency elemzése rávilágít arra is, hogy a 2024-es párizsi olimpia nemcsak egy sportesemény volt, hanem egy globális jelenség, amely számos társadalmi és kulturális kérdést felvetett. Az eredmények segítenek megérteni, hogy a sport hogyan kapcsolódik a politikához, a kultúrához és a társadalmi változásokhoz, a sportesemények hogyan formálják a közvéleményt és a társadalmi diskurzust. A jövőben várhatóan még inkább a személyes történetek, a társadalmi kérdések játszanak majd fontos szerepet az olimpiai játékok médiavisszhangjában.