A Covid óta a járvány szó új értelmet nyert, és az egyébként is erős érzelmi töltéséhez további felkavaró asszociációk társultak. Most, hogy új betegség terjedésére hívta fel a figyelmet a WHO, szalagcímeikkel a médiumok ismét akcióba lendültek.
Mióta a WHO „nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetté" nyilvánította a majomhimlő (illetve hivatalosan mhimlő vagy mpox) terjedését, sorra születnek a cikkek, amelyek a koronavírus idejét idézhetik; újra forognak a világjárvány, új variáns és védőoltás szavak.
Szorongás és remény között
Ha a járvány szóra keresünk a Google-ben, először a majomhimlővel foglalkozó cikkek jönnek szembe. A betegséggel kapcsolatban alapvetően a félelem hangja dominál, a mérsékelt szorongástól egészen a rettegésig:
- "Ezért olyan aggasztó a mostani majomhimlő járvány"
- "Kiknek kell igazán aggódniuk a majomhimlő-járvány miatt?"
- "Megjelent Európában a gyorsan terjedő halálos járvány"
- "Megállíthatatlanul terjed a pusztító járvány"
- "Globális járvánnyá szélesedhet a majomhimlő halálos új törzse"
A "járvány" szó mellett a címekben gyakran bukkannak fel a "halálos", "pusztító" szavak.
Ugyanakkor bár ritkábban, de racionálisabb megközelítésekkel is találkozni: "Ki fizet a majomhimlő elleni védőoltásért?" "Ebben különbözik a covid és a majomhimlő vírusa: tényleg járványtól kell tartanunk?" Végül a reményt is megvillantja egy-egy cím, szembehelyezkedve a halálos világjárvány kilátásait idéző mondatokkal: "A majomhimlő nem az új Covid, és megállítható – állítja a szakértő".
Tényszerűség vs. félelemkeltés
A címek alapján felmerülhet a kérdés: mennyire állnak a valóság talaján a megfogalmazások? Tényleg járvány van? És ha igen, hol és mennyire veszélyes? A WHO augusztus 14-én „nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek“, azaz PHEIC-nek nyilvánította a majomhimlőt, de nem járványnak. Az esetek terjedése főleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban jellemző, de még erre a jelenségre sem használja a WHO a járvány, azaz „epidemic“, „csak“ az „outbreak“ megnevezést, ami a betegség terjedésének szűkebb földrajzi behatároltságára utal, magyarra pedig lokális járványként fordítható. A nemzetközi vészhelyzetet azért hirdették ki, mert a környező afrikai országokban is szaporodnak az esetszámok. A világ más részein egyelőre csak elszórtan találkozni a fertőzéssel, noha megjelent egy új variáns.
Az új variáns
Ha a majomhimlő kulcsszóra keresünk, elsősorban az új variáns uralja a híreket: "Már ezen a kontinensen is felütötte a fejét a majomhimlő új variánsa", "Először mutatták ki a majomhimlő új variánsát Ázsiában", "A majomhimlő új variánsát azonosították Elefántcsontparton". Ezek a hírek bizonyos szempontból hasonlóak azokhoz, amelyekkel a Covid terjedésének elején találkozhattunk. A 2020 januári hírek így szóltak: "Franciaországban is megjelent a koronavírus", "Európában is megjelent a koronavírus".
Feltűnő különbség ugyanakkor a két esemény között, hogy míg a majomhimlőre már most járványként hivatkozik a sajtó, noha az egyelőre „csak" Afrikában tekinthető járványnak, a koronavírus az európai terjedésének első időszakban még nem szerepelt járványként a médiában, holott Kínában már ekkor is járvány volt.
Abban, hogy egy betegség terjedéséről rögtön a járvány jut eszünkbe, nagy szerepe lehet a Covid tapasztalatainak, melyek azt mutatják, hogy az elszórt esetszámokból bármikor globális járvány lehet. 2020 januárjában a koronavírussal kapcsolatos hírek még következetesen kerülték a járvány szót, de a félelemkeltés itt is jelen volt a racionálisabb hangok mellett: "Alattomosabb a SARS-nál az új koronavírus", "Kell-e rettegnünk az új kínai tüdőgyulladástól?", "Szétszaladhat a világban az új koronavírus, azonnal léptek a hatóságok".
Mpox vagy majomhimlő?
A szóhasználatot érintő másik érdekesség a betegség elnevezése. A WHO 2022 novemberében javasolta, hogy a hivatalos nevet majomhimlőről mpoxra változtassák, miután több ország is hangot adott azon aggodalmának, hogy a majomhimlő elnevezés rasszista asszociációkat kelt. Az mpox az angol monkeypox rövidítése, ami magyarul mhimlőnek lehet fordítani. Azóta ez a megnevezés nem épült be a köztudatba, és címekben sem találkozni vele, de cikkeken belül olvashatjuk. Az mpox elnevezéssel szintén nem találkozunk címekben, csak cikkeken belül. A közvélemény még mindig leginkább majomhimlőként ismeri a betegséget.
Mit ír a külföldi sajtó?
Az angolszász sajtóban az outbreak szóra keresve a hírek között jellemzően nem találkozunk a halálos világjárvány koncepciójával, legalábbis az első oldalon nem. A cikkek témája ugyanakkor az mpox, annak pedig elsősorban az afrikai vonatkozásai kerülnek középpontba, tehát a magyar sajtóval ellentétben rögtön egyértelmű, hogy a járvány Afrikában van: "Az mpox-járvány aggodalmat kelt Kelet- és Dél-Afrikában, mivel a gyermekek között nőtt a megbetegedések száma". "A WHO vészhelyzetet hirdetett, miután a Kongói Demokratikus Köztársaságban kiújult az Mpox-járvány", "Az mpox-járvány egyre terjed, a különböző variánsok Elefántcsontpartot és Thaiföldet is elérték", "Az mpox Afrikában". A pandemic szóra keresve az mpoxról, de mellette a Covid-járványhoz kapcsolódó, pandémia utáni helyzetről szóló cikkek is uralják a hírfolyamot.
Az mpox kulcsszóra keresve már megjelennek a szorongást keltő címek és háborús metaforákkal is találkozunk: „Mindenki félt”: a Kongói Demokratikus Köztársaságban a legsebezhetőbbek kerültek a fertőzés frontvonalába; Mpox Burundiban: A terjedés megállításáért folytatott küzdelem frontvonalában. Ha monkeypoxra keresünk, akkor is elsősorban az mpox megnevezést használó címek jönnek szembe, az angol cikkekben elsősorban így hivatkoznak a járványra.
Miért problematikus a katasztrofizálás?
Láthatjuk, hogy míg a Covid terjedését az elején még objektívebb hangvétel kísérte a médiában, a majomhimlőről ez már nem mondható el. A címek nemcsak figyelemfelkeltőek, de heves negatív érzelmeket is generálnak, így a fontos információk elveszhetnek a hangulatok kereszttüzében. Az érzelemvezérelt megfogalmazások sokkal tágabb teret hagynak a találgatásoknak, és sokan már nem olvassák el a cikket, hanem megelégszenek a címmel. Így könnyebben kapnak szárnyra félinformációk, születnek és terjednek konteók és álhírek.
A hírversenyben a médiumoknak nehéz megtalálni az egyensúlyt az olvasók megnyerése és a tényközlés elvárása között, ugyanakkor etikai és társadalmi felelősséggel kapcsolatos kérdéseket is felvet, ha a szalagcímek a pánikkeltés irányába mozdulnak el. Mindennek ugyanis az olvasók döntéseire is hatása lehet. A tényszerű tudósítás tehát kiemelten fontos az egészségügyi témák kapcsán, különösen egy olyan korszakban, amikor a korábbi járvány már megmutatta, hogy mekkora tétje van a pontos tájékoztatásnak.