A teljes magyar divat-, design-, szépség-, valamint játékipari szektort érintő, átfogó felmérést kezdeményez a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ). A kérdőív célja, hogy naprakész képet adjon a kreatívipari vállalkozásokat érintő kihívásokról és lehetőségekről, valamint, hogy megalapozza az iparág célzott fejlesztési stratégiáit. A 2025. június 15-ig kitölthető felmérés eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ügynökség hatékonyan támogathassa a szektor hosszú távú növekedését.
A kreatívipar az európai gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő és legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazata. Magyarországon a bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2022 között megduplázódott. A gazdaság dinamizmusához való hozzájárulása mellett pedig nagymértékben formálja az országimázst is, így a szektor szereplőinek erősítése gazdasági és kulturális szempontból egyaránt jelentős.
Magyarország versenyképességi stratégiája 2024–2030 között a kiemelt ágazatok között foglalkozik a kreatíviparral. A szektor növekedési üteme Magyarországon a második legnagyobb az iparágak között. Emellett több mint 100.000 főt foglalkoztatnak az ide tartozó területeken. Így kiemelten fontos, hogy pontos információink legyenek a divat-, a design-, a szépség-, valamint a játékipari vállalkozások helyzetéről és arról, miképpen hatnak a magyar gyártókra, forgalmazókra, tervezőkre és szolgáltatókra a gazdasági változások és az egyes iparági trendek
– mondta Jakab Zsófia, a kreatívipar fejlesztésért és ágazati koordinációért felelős miniszteri biztos, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója.
Az MDDÜ legfrissebb helyzetfelmérése a kreatívipari szereplők széles köréhez szól a kisebb vállalkozásoktól, kozmetikai cégeken át, egészen a tervezőkig, bútorgyártókig. Az iparági vállalkozások által megfogalmazott válaszok hozzájárulnak ahhoz, hogy az MDDÜ megalapozott szakpolitikai párbeszédet indítson, a szektor igényeihez igazodó célzott támogatási intézkedéseket kezdeményezhessen, valamint, hogy hosszú távú fejlesztési irányokat mozdítson elő.
A kérdések többek között kitérnek a vállalkozások működési modelljeire és gazdasági helyzetére, a gyártási kapacitásokra és beszállítói kapcsolatokra, a nemzetközi jelenlét és export lehetőségeire, valamint az oktatáshoz, utánpótlásképzéshez és szakmai közösségekhez fűződő viszonyokra is.