A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) etikai vizsgálata elmarasztaló határozatot hozott a magyar Nissan reklámok ügyében, bár üdvözölte, hogy a hirdető eltávolította a felháborodást kiváltó posztokat. Az MRSZ-től a MediaFuture kért állásfoglalást. Az eset kapcsán a Reklámszövetség az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) karöltve felkéri a releváns autóimportőr és forgalmazó szervezeteket, hogy csatlakozzanak a Magyar Reklámetikai Kódex aláíróinak sorába.

Ahogy arról a MediaFuture beszámolt, az ominózus kampányban, amelyben Ganxsta Zolee és Stohl András kapta a főszerepet, a Nissan magyar forgalmazója ízléstelen és szexista módon jelenítette meg a nőket, butának festve le őket, ami széleskörű felháborodást váltott ki. Nemrég megérkezett az ÖRT szakmai közleménye, az MRSZ pedig most a MediaFuture megkeresése nyomán etikai állásfoglalást tett.

Az MRSZ közleményében üdvözli, hogy a reklámozó eltávolította a közfelháborodást keltő reklámjait, ugyanakkor

a február 12-én érkezett panaszt a Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságának kötelessége volt a Magyar Reklámetikai Kódex alapján kivizsgálnia, mivel az állásfoglalásnak nem akadálya, ha a hirdető időközben a reklámot visszavonta.

A Reklámszövetség reklámetikai vizsgálata a Nissan X-TRAIL posztok tárgyában elmarasztaló határozatot hozott: a Grand Automotive Central Europe Kft. (a Nissan márka magyarországi importőre) és kreatív ügynöksége által a közösségi médiában közzétett reklámok a Magyar Reklámetikai Kódex rendelkezéseibe ütköztek, ezért etikailag kifogásolhatók.

A döntés részleteinek rövid kivonata:

  • Bár egyértelműen dicséretes, hogy a hirdető gyorsan visszavonta a posztokat, de az erős sajtóvisszhang hatására az interneten azok már nyomot hagytak.
  • A Ganxsta Zolee és Stohl András szájába adott mondatok a korszakunkban már nem elfogadott módon, a humor álcája mögé bújtatva figurázzák ki a nőket, lekicsinylően és megalázóan ábrázolva őket. Ez önmagában nemi diszkrimináció és megalázó ábrázolása a nők értelmi és autóvezetési képességeinek.
  • Etikailag kifogásolható továbbá, hogy a megkülönböztető, és a nőket lealacsonyító nemi sztereotípiákat rengeteg erotikus utalás és áthallás is tetézi a posztok szövegezésében, amelyek a nőket szexuális tárggyá degradálják.

Az eset kapcsán az MRSZ ismét felhívja valamennyi reklámozó figyelmét, hogy

tartózkodjanak a reklámozott termékek/szolgáltatások népszerűsítése során az öncélú és túlzott, emiatt szakmailag indokolatlan és társadalmilag káros, egyes társadalmi csoportokat (pl. nemi alapon) hátrányosan megkülönböztető vagy ezzel összefüggésben szexuális utalású, lealacsonyító tartalmaktól. A reklámok közízlést formáló szerepe miatt minden reklámozónak (megbízónak), reklámkészítő ügynökségnek, résztvevő influenszernek, közzétevő médiának felelősen és megfontoltan kell eljárnia, a jogszabályok és a Magyar Reklámetikai Kódex előírásainak betartása mellett a várható társadalmi hatásokat is figyelembe véve. A jó humornak volt és lesz szerepe a marketingkommunikációban, de a diszkriminációnak, a lealacsonyításnak nem lehet.

Mint közlésükben írták, a negatív autós iparági precedenst ellensúlyozva, a hasonló eseteket elkerülendő,

felkértük a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületét és a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületét, mint a jelentős autómárkák hazai forgalmazóit tömörítő egyesületeket, hogy csatlakozzanak a Magyar Reklámetikai Kódexet aláíró szervezetekhez. Azt gondoljuk, hogy ezzel a lépéssel ezen szervezetek minden tagja (az autóipari márkák és forgalmazóik is) elkötelezhetik magukat a hazai reklám-önszabályozás egyik legfontosabb, társadalmilag és a fogyasztók, valamint a szabályozó szervezetek által is legelfogadottabb reklámetikai dekrétumának betartására.

A Nissan-reklám ügyében az Önszabályozó Reklám Testület által kiadott közleményről itt írtunk.

Címkék