Az egyik út, ami a bevásárlóközpontok előtt áll, az, ha afféle életmódcentrumokká alakulnak, ahol a vásárlás mellett a szórakozás is hasonló súllyal esik a latba, illetve a vásárlás maga is olyasfajta szórakozássá válik, ami az online térben nem feltétlenül érhető el. Mindazonáltal elengedhetetlen a digitális tér valamilyen módon való összekapcsolása az offline vásárlási élménnyel, ami a digitális-bennszülött márkáknak is lehetőséget ad arra, hogy holisztikus megközelítést alkalmazzanak. A márkáknak megéri kioszkokat, pop-up üzleteket nyitni, mert ez költséghatékony módja lehet annak, hogy új helyszíneken, új közönségnek mutatkozzanak be anélkül, hogy nagy és állandó boltokat bérelnének.
az online és offline tér összehangolása
A pandémia következtében a bevásárlóközpontok fő bérlői, a nagyobb márkák kevesebb látogatót vonzottak, és külföldi példákon látható, hogy maguk a plázák is igyekeztek megvetni a lábukat az online térben például a retailmédia-hirdetések, a livestreamingre és általában a digitális vásárlási formákra való fókuszálás eszközeivel.
Az online és offline tér összehangolásának pedig számos eszköze lehetséges. Az egyik irány az online térből a fizikaiba vezet, ilyen például az időpontfoglalás a vásárlásra, ami olyan személyre szabott élményt tesz lehetővé, amire egyre inkább szükség van ahhoz, hogy az emberek a plázák felé vegyék az irányt. Szintén az élményvezérelt vásárlást szolgálják a már említett pop-up store-ok és a mikro-boltok, amelyek szűk, de gondosan válogatott, niche-termékeket és személyre szabott időtöltést kínálnak.
Ennek némiképp a fordítottja a virtuális vásárlás, amikor a pláza és a boltok jelennek meg az online térben, és szimulálják az élő, offline vásárlási élményt virtuális vagy kiterjesztett valóság segítségével. A vásárlók virtuálisan végigsétálhatnak a plázán, bemehetnek a boltokba, végigböngészhetik a kínálatot, kipróbálhatják a termékeket. Mindez kiegészülhet élőben közvetített vásárlási eseményekkel, ahol különböző házigazdák, illetve influenszerek mutatják be a termékeket és lépnek interakcióba a nézőkkel.
Fókusz az élményeken
Szintén a korlátozott fizikai tér határait tágítja ki a “végtelen polc”, vagyis az, ha egy bolt a kínálatának egy részét az offline üzletben mutatja be, a fennnmaradó darabokat pedig a webshopjából lehet kiválasztani. A digitális kijelzők és a kiterjesztett valóság eszközei, valamint a különleges dekorációk is egyre hangsúlyosabbá válnak a vevőcsalogatásban, és abban, hogy a pláza vonzó környezetet teremtsen. A bevásárlóközpontok emellett családbarát programokat és szezonális eseményeket is bevetnek, hogy versenyképesek maradjanak.
A budapesti plázák esetében is megfigyelhető, hogy új stratégiákkal igyekeznek bevonzani a közönséget. A Westendben például nemrég egy virtuális élményeket kínáló kockát helyeztek el. Ez a pláza egyébként is élen jár az egyéb szolgáltatások és élmények terén: a vízesés a mai napig különleges látványosságnak számít, a tetőkert pedig rendszeresen ad otthont szezonális gasztrorendezvényeknek, de állandó sportolási lehetőséget is biztosít, és lehet rá egyszerűen csak parkként is tekinteni, ahonnan kilátás nyílik a városra. A Mammutban nyílt kulturális és közösségi tér, valamint co-working iroda, a Kollab szintén annak eszköze, hogy változatos közönség térjen be a plázába.
Eközben az adatgyűjtés és a mesterséges intelligencia a plázák leghatékonyabb eszközei lehetnek arra, hogy az egyszeri vásárlókat hűséges ügyfelekké változtassák: a hozzájárulást el lehet kérni például az ingyenes wi-fihez való csatlakozáskor, az adatok alapján pedig személyre szabott ajánlatok küldhetők a vásárlóknak akár akkor, amikor a pláza közelébe érkeznek.