Egy idő óta felerősödtek az állatkerteket kritizáló hangok, amelyek szerint az állatokat nem lenne szabad fogva tartani. Azonban, ha megnézzük az állatkertek szerepét a fajmegőrzés és a természetvédelemmel kapcsolatos edukáció terén, a létjogosultságuk mellett érvelhetünk. Hogyan tudja manapság eladni magát egy állatkert, hogyan tud látogatókat vonzani és társadalmilag hasznos szerepet betölteni? Ezt a kérdést jártuk körül a Chester Zoo rebrandingjének példáján keresztül.

Az angliai Upton-by-Chesterben található Chester Zoo, mely Nagy-Britannia legjobbjaként hirdeti magát, 1931-ben nyitotta meg a kapuit, és mára az ország egyik legnagyobb állatkertjévé vált. A rebranding célja többek között, hogy a kritikus hangokkal szemben az állatkert a természetközpontúságának hangsúlyozásával a „természetért tevékenykedő erőként” pozícionálja magát. Ennek jegyében igyekszik erősíteni a fenntarthatóságát is: az intézmény bejelentette, hogy 2030-ra nullára csökkentené a kibocsátását, elsőként a szigetország állatkertjei közül.

Vissza a természethez dizájnelemekkel

A természethez való visszatérés hangsúlyozásához a How&How dizájnügynökség fejlesztett új arculatot. Ennek egyik központi eleme a C-betűt formázó logó, amely egy rinocérosz-fejet rejt, utalva az állatkert régóta tartó elkötelezettségére a kritikusan veszélyeztetett kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú megmentése iránt. Emellett az egyedi betűtípus, amelyet a Sharp Type-pal közösen készítettek, a Grotesket állati témájú csavarokkal egészíti ki farkak, levelek és karmok formájában.

A két éves projekt nagy részét azonban a weboldal átalakítása képviseli, melynek célja, hogy immerzív digitális élménnyel egészítse ki a valóságbelit. Az oldalra lépve ugyanakkor máris a természetvédelem üzenete fogad: „A természetvédelem itt kezdődik – olvasható. „Az Ön támogatásával nemzeti természetvédelmi állatkertünk nem csak a túlélést, hanem a természet gyarapodását is segíti.”

Mint Luke Scott, a digitális tervezésért felelős igazgató elmondta, a weboldal kialakítását a streaming-platformok inspirálták, amelyek a bőség érzetét teremtik meg, és azt sugallják, hogy mindig van még több felfedeznivaló. Mint mondja, azt akarták, hogy a weboldal meghívás legyen egy megannyi izgalmas élményt rejtő világba. A végtelenített sliderek, interaktív videokártyák és teljes képernyős galériák használatával az új oldal célja egy olyan digitális ökoszisztéma megteremtése, amely a látogatókat a tartalom széles skálájával gyönyörködteti. Az erdőmódnak nevezett sötét üzemmód színsémája filmszerű érzést kelt, mintha az ember elveszne az erdőben, miközben élénk színű, apró pöttyök tarkítják az oldalt, mint állatszemek az éjszakában. Az interaktív háttérminták pedig élettel telivé és titokzatossá teszik a környezetet. A hirdetések áramló háttere az állatok vándorlásának mintázatát imitálja.

A dizájnelemeket ugyanakkor a webhely fő, funkcionális céljának, vagyis a jegyek eladásának is meg kellett feleltetni, ezért a konverzió maximalizálása érdekében egy elegáns, állandóan jelenlévő foglalási sávot dolgoztak ki. Összecsukható kialakítása miatt bár állandóan ott van, és cselekvésre buzdít, nem zavarja meg a felhasználói élményt.

Élmény és edukáció

Emellett az oldal az állatkertet és annak természetvédelmi munkáját bemutató oktatási központként is működik. Az edukáció jegyében kapott helyet például a honlapon egy kereshető katalógus, amelyben az állatkert összes állata szerepel. Minden bejegyzésben megtalálható az adott faj leírása és veszélyeztetettségi státusza, illetve arról a munkáról is lehet olvasni, amelyet az állatkert ezekért az állatokért végez. Így aztán, mondja Scott, az oldal nem csupán látogató-csalogató, hanem "átfogó tudásbázis is, amely a természetvédők következő generációját tanítja”.

A Chester Zoo stratégiája olyan trendeket követ, amelyek világszerte jellemzőek az állatkertekre: a fenntarthatóság és a természetvédelem középpontba állítása és az élményalapú marketing. A megvalósítás azonban ezek között is élen jár. Az állatkertek gyakran csábítják a látogatókat immerzív élményprogramokkal, amelyek során az ember közelebb kerülhet az állatokhoz: például etetést láthat vagy akár maga is részt vehet ezen, éjszakai sétát tehet, és nem ritkák a tematikus események sem, amelyek egy-egy faj vagy földrész köré összpontosulnak.

A közösségi médiát szintén érdemes használniuk az állatkerteknek, az élő közvetítések jó eszközök lehetnek az érdeklődők bevonására. Az állatokhoz kötődő személyes történetek megosztása, például mentett állatok rehabilitációjának bemutatása erős érzelmi kapcsolatot épít a látogatókkal. Míg a Chester Zoo a társadalmi haszonra koncentrál, számos más állatkert az élményre és az állatokkal való találkozásra helyezi a hangsúlyt. Így tesz például a Fővárosi Állatkert is, ahol az az üzenet fogadja a látogatót, hogy beutazhatja a Föld minden táját, és több mint 8000 különleges állattal találkozhat a "műemléki állatkertben”. Mindazonáltal az állatkertmarketing legújabb irányát könnyen lehet, hogy a TikTok jelöli ki, ahol az edinburgh-i állatkert példáját követve Northumberlandben is a Z-generáció szókincsével mutatták be a helyet olyan emberek, akiknek ez a nyelvezet a legkevésbé sem fekszik. A hatás természetesen nem maradt el.

Címkék