A múzeumi brandnek más márkákhoz hasonlóan részét képezik a vizuális elemek, különösen a logó és a név. Emellett a hangvétel és az identitás is erős érzelmeket és asszociációkat ébreszthet a menőség vagy az unalom felé elbillentve a mérleget. Magyarországon elsősorban a 21. században jelent meg az igény, hogy a múzeumok is branddé és fogyasztói termékké váljanak, míg nyugaton ez a trend már korábban elindult. Ma pedig a múzeumok erős identitást szeretnének megjeleníteni az online térben, a weboldalaikon és a közösségi médiában is, kitágítva a fizikai tér és a tárgyi gyűjtemény lehetőségeit. Íme, néhány jó példa arról, hogyan növelheti egy múzeum a célközönségét és csábíthat több embert a kiállításaira.
A Londoni Természettudományi Múzeum
A szakemberek jó példaként szokták említeni a Londoni Természettudományi Múzeumot, amely bár ódon hangulatú, komoly és tekintélyt parancsoló intézmény hatását kelti, mégsem idegen tőle a könnyed humor, az izgalom és a közvetlenség, amellyel a fiatalabb generációkat és akár a nem kimondottan tudományos érdeklődésű közönséget is megszólíthatja.
2023-ban például egy óriási bálnacsontváz képe utazott a londoni buszokon a Whale hello there felirat kíséretében, amely angolul szójáték és szleng is egyben. A múzeumok mindig keresik a módját, hogy „életre keltsék” a gyűjteményeiket, a kampányban pedig, amelynek nem ez volt az egyetlen hasonló eleme, ennek láthatjuk eredeti példáját. A plakátokon és a hirdetéseken mémeket és netes nyelvezetet is használtak, elsősorban a fiatalabbakat megcélozva.
A kezdeményezés sikeresnek is bizonyult, és annyian látogattak el a múzeumba egy hónap alatt, mint korábban még soha, az év pedig 24 százalékkal több vendéget hozott. A kampánnyal a londoni SomeOne ügynökséget bízták meg, akik azt a feladatot kapták, hogy revitalizálják a múzeum hangját, megjelenését és hangulatát.
Rijksmuseum
Amszterdam egyik legikonikusabb múzeuma 2012-ben esett át ráncfelvarráson, ami egybeesett a múzeum tízéves felújítása utáni újranyitással, és pozitív töltéssel terelte el a figyelmet a munkálatok késése miatti esetleges kellemetlenségekről. Új, félkövér betűtípust rendeltek a múzeumlogóhoz, amelyet az épület 2013-as megnyitása előtt mutattak be, hozzájárulva az érdeklődés felkeltéséhez.
A Rijksmuseum példája jól mutatja, hogy nem elég, ha egy intézmény izgalmas gyűjteménnyel rendelkezik, külön erőfeszítést kell tenni, hogy az emberek tényleg be is menjenek, és megtudják, miért is lehet olyan érdekes régi festők képeit nézegetni. Az 1800-ban alakult gyűjteményben több mint 900 ezer műalkotás található, köztük remekművek a holland aranykorból.
Irma Boom tervező többek között azt akarta a logóba sűríteni, hogy a Rijksmuseum egy nemzeti múzeum, amely nemzetközi vonzerővel is bír. A design világos és erőteljes, és a jelenben rögzíti az intézményt. A letisztult, új logó mellé olyan színpalettát is kitalált, amely tükrözi a múzeum néhány ikonikus művének tónusát, amit a marketinganyagokban is következetesen használnak, egységes arculatot alkotva.
Metropolitan Museum of Art
A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumot már régóta mindenki Metként emlegeti (lásd Met-gála), az intézmény pedig 2013-ban úgy döntött, hogy ezt kamatoztatja is. Már korábban is azt vallották, hogy ez az ismert becenév az egyik legerősebb értékük, abban az évben pedig ezt új, a korábbinál egyszerűbb és feltűnőbb logóval is kiemelték, és a múzeumot elkezdték The Met néven emlegetni a marketingkommunikációban és közösségi oldalakon.
Ez nemcsak arra volt jó, hogy felerősítse a frappánsan csengő szót, hanem arra is, hogy egységbe foglalja azt az eklektikát és változatosságot, amelyre oly büszke a múzeum, és amelyben tényleg mindenki megtalálhatja a neki szóló programokat. A Met az Egyesült Államok legnagyobb művészeti múzeuma, három New York-i helyszínnel, az arculatváltás másik célja pedig az volt, hogy egységbe fogja ezt a három oldalt. Miközben a tipográfiai letisztultságra törekedtek, a kreativitást és a sokszínűséget is ösztönözni akarták. Az új logó hangsúlyozza, hogy a múzeum a kapcsolatteremtést is erősíteni szeretné a különböző korszakokon és kultúrákon át, valamint az emberek és a művészet között.
Ludwig Múzeum
A frappáns rövidítések több múzeum fantáziáját is megmozgatták, így lett a londoni Victoria & Albert Museumból V&A, ami egyben a nyelvi határokat is eltörölte. Az összevonás azonban nem mindenkinek vált be; így járt a magyar Ludwig Múzeum is, amely a kétezres évek elején a LUMÚ logóval kísérletezett. Ez azonban nem ragadt meg az emberek képzeletében - ellentétben például a Müpával. A múzeum ugyanakkor nem engedte el teljesen a mozaikszót, és újrahasznosította MyLUMU nevű múzeumi alkalmazásában.
A nemzetközi Ludwig-hálózatba illeszkedő magyar Ludwig Múzeum már akkor élen járt a brandépítésben, amikor sok más magyar múzeumnál ez még nem volt prioritás. A hazai intézmények sokáig megelégedtek azzal, hogy műértő szemmel és az adott témában elmélyülni vágyók számára izgalmas kiállításokat nyissanak meg, vagy megpróbálják a legjobb tematikus összeállításokat létrehozni a rendelkezésre álló anyagból, miközben sajtóanyagokkal népszerűsítik az aktuális kínálatot. Mostanra azonban a legtöbb múzeum már ennél árnyaltabb marketingben gondolkodik, új arculatot kapott és épít folyamatosan, aktívabb ismeretterjesztő szerepet vállal, érdeklődést felkeltő, aktivizáló kampányokat folytat a közösségi médiában.
A kiállítások is gyakran épülnek valamilyen aktualitás köré, mint például a Természettudományi Múzeum tavaly téli jeges programja, amellyel a klímaváltozásra hívta fel a figyelmet. Egyre gyakrabban látni, hogy egyéb, hagyományosan nem múzeumi eseményekkel, például jógaórákkal próbálják becsalogatni az embereket az ódon falak közé. A Ludwig Múzeum ugyanakkor kortárs lendületével és témáival, a honlapjának és a közösségi oldalainak egyedi és azonosítható hangulatával továbbra is kiemelkedik a hazai múzeumi szcénából.