Danit még az érettségi előtt "vadászták le", Gergő pedig egy győztes diákreklámverseny után jelentkezett az ügynökséghez.
„Én 16 éve, junior grafikusként kezdtem, és a grafikusi pályán mentem végig. Art direktor lettem, vezettem a grafikus csapatot, és amikor szétváltunk a különböző üzletágakra, akkor a Photoshopról átnyergeltem az Excelre“ - mondja Dani, akit már az érettségi előtt meghívott soraiba a Mito, amelynek alapítóival már korábban dolgoztak együtt.
Gergő is már 13 éve van a cégnél. Amikor nemzetközi tanulmányok szakra járt, rájött, hogy talán mégsem diplomata vagy EU-s bürokrata akar lenni. Ehelyett az ügynökségi világ kezdte érdekelni.
„Igazából fogalmam nem volt, hogy lehet bekerülni egy ügynökséghez. De olvastam Jedlicska Marci blogját, aki most a Publicis kreatívigazgatója, akkor a Miami Ad Schoolba járt, és blogolt az élményeiről. Azt is leírta, hogy milyen kötelező olvasmányok vannak kint, és akkor anyámat megfűztem, hogy fektessem már be abba a 6-7 angol nyelvű könyvbe, mert nekem nem volt annyi pénzem, hogy ezeket megrendeljem az Amazonról. Azokban olvastam, hogy portfóliót kell csinálni és versenyeken kell indulni. El is indultunk akkor egy diákreklámversenyen két barátommal, és szerencsénk volt, mert pont megnyertük. Pőcze Balázs, a Mito egyik alapítója is zsűritag volt, szimpatikus volt, és írtam neki, hogy jöhetnék-e gyakornoknak a Mitóba. Azt mondta, persze.“
Mint Gergő hozzáteszi, a Mito pont abban az időszakban kezdett el növekedni, amikor odakerültek, és az alapítók (Farkas Albert, Kovács Balázs, Pőcze Balázs) nem új embereket vettek fel föléjük, hanem őket dobálták egyre mélyebb vizekbe.
A legnagyobb mérföldkövek
„Pici digitális ügynökségként indultunk egy kicsi lakásban, webszájtokat, kisebb dolgokat csináltunk. Az egyik legnagyobb mérföldkő talán az volt, amikor 2009 környékén a Vodafone megkeresett minket, és lett egy igazi nagy ügyfelünk. Azután jött az FHB, az első nagy ATL ügyfelünk, majd megkérkezett az OTP is, amit a közösségi térbe kellett bevezetni“ - mondja Dani a legnagyobb fordulópontokról, hozzátéve, hogy szintén nagy mérföldkő volt a növekedésben a Deutsche Telekom 2015-ben, miután abbamaradt a Vodafone-os együttműködés
Ahogy jöttek a nagyobb ügyfelek, organikusan a kompetenciahalmaz is elkezdett bővülni, szépen gyarapodott a portfólió és nőtt a Mito. Egy ponton úgy érezték, jobb lenne pontosabban definiálni, szétválasztani a négy üzletágat.
Mint Dani elmondja, „azért volt erre szükség, mert addigra már olyanok lettünk, mint egy nagyon nagy hajó, ahol megtekerjük a kormányt, és majd elfordul egy fél év múlva. Így viszont sokkal fókuszáltabb lett újra a működés. Mindegyik üzletágnak meglett a saját stratégiája, saját vezetője. Most talán az az egyik legnagyobb előnyünk, hogy házon belül van minden. Ha egy ügyfél jön hozzánk, hogy szeretne fejlesztést is, kommunikációt is, vagy service design-t, de mondjuk még performance marketinget is, ezt el tudjuk végezni.“
Kevés túlóra, sok csapatszellem
A reklámszakmáról az a kép él a köztudatban, hogy nem ismeretlenek a túlórák, de a Mitónál igyekeznek figyelni a munkavállalók jóllétére és arra, hogy tartsák a kereteket.
„Szerintem az image még mindig az, hogyha valaki bekerül a reklámügynökségi piacra, akkor hétfőtől vasárnapig 10-12 órát dolgozik hétvégézésekkel, éjszakázásokkal. Azért ez szerencsére – legalábbis nálunk – nagyon megváltozott. Sokkal inkább figyelünk a normális keretekre, hogy ne dolgozzunk éjszaka vagy hétvégén. Nagyon ritka már az, hogy ez becsúszik, mert egyszerűen nem egészséges. Ebbe invesztálni kell“ - mondja Dani.
A munkavállalók igényeinek szemmel tartása hozzájárul a produktivitás és a jó hangulat megőrzéséhez is, de az ő hozzáállásuk is lényeges.
„Ahhoz, hogy az alkotó csapatmunka jól működjön, fontos, hogy olyan hangulat legyen, ahol az emberek bajtársiasak egymással, mert akkor fognak tudni az ötletek megvalósulni. Ötlete bárkinek lehet, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, kell 10-15-20, vagy még több ember. Az egyik legfontosabb, hogy ilyen embereket próbáljunk találni vagy úgy alakítani őket, hogy ne legyenek egóharcok“ - mondja Gergő, aki szerint az is fontos, hogy az embereknek legyen kedvük az alkotó munkához, ahhoz, hogy „minden nap egy új feladat, és minden nap ott van egy üres fehér papír“.
Mitől lesz valaki jó kreatív?
Mint Gergő elmondta, náluk a kreatív csapatot nagyon vegyes hátterű emberek alkotják:
„Van egy csomó közgázos, van egy csomó bölcsész, van, aki filozófia szakot végzett.“
Úgy véli, nem a végzettség számít elsősorban abban, hogy valaki jó szakemberré válik-e, hanem a nyitottság, a kíváncsiság.
„Az a jó kreatív, akit minél több dolog érdekel. Az mindegy, hogy az a zene, vagy a sport, vagy társadalom, politika, gasztro vagy utazás. Az a jó kreatív, aki nagyon sok információt beszív, és azokból merítkezni tud. A nyitottságba beleértem azt is, hogy valaki ne csak a buborékjában éljen. Utálom, ha valaki azt mondja, hogy neki nincs tévéje, és nem is néz tévét. A magyarok még mindig sokat tévéznek, és hogy akar valaki kampányokat csinálni egy országnak, ha nem ismeri az ország kulturális közegét, és azt, hogy épp milyen flagship műsor megy az RTL-en?“
Az utánpótlásnevelés jó befektetés a szakmába
A Mito maga is sokat tesz azért, hogy folyamatosan fejlődjön, és egyúttal fejlessze az iparág és az ügyfelek készségeit is.
„Szerintem ez generikusan alakult ki abból, hogy a mitósok gyakran mentek előadni, tartottak kurzusokat, és idővel rájöttünk arra, hogy ezzel akár a fiatalok kinevelésében is segíthetünk, például, hogy később jó mitós váljon belőlük. Azután ez hitvallássá nőtte ki magát. Ahogy kifelé, úgy bent is próbálunk minél több előadást tartani, színesíteni kicsit ezzel a mindennapokat“ - mondja Dani.
„Ebbe nekünk is bele kell rakni, mert akkor ki is fogunk tudni venni idővel. Nem nagyon van Magyarországon most olyan összefogott oktatási platform, aminek a végén reklámosok jönnek ki, úgyhogy megpróbáltuk ezeket megteremteni. Így indult az Intro, de jó pár éve dolgozunk együtt a Moméval, és a Külkeren is van egy komplett kurzus. Ez tök jó befektetés nekünk a szakmába.“