Kinek jár a jogdíj a mesterséges intelligencia komponálta dal után?

Robert Roessler elmesélte, hogy 2023 tavaszán azzal próbálkoztak ismerőseivel, hogy miként tudnának kitalált zenekaruknak szöveget és zenét szerezni, amellyel esetleg indulhatnának az Eurovíziós dalfesztiválon. Míg a szöveggel nem volt különösebb problémája az MI-nek, hogy legenerálja, addig bizony megbuktak, amikor olyan egyszerű, könnyen használható, esetleg ingyenes eszközt kerestek, amely zenét "szerzett" volna számukra. Aztán 2024 tavaszán váratlan feltűntek olyan különleges platformok, mint a Suno, Uido, vagy a Sonautó, amelyeket kifejezetten azért fejlesztettek, hogy bárki otthonában tudjon kedvére való zenét "készíteni".

Mindössze annyit kell tenni, hogy kiválasztjuk, milyen stílusú zenét rendelünk, mi legyen a zsánere, az előadó, együttes, férfi, vagy női hang énekelje, esetleg szeretnénk dalszöveget is. Ha mindezeket "betápláltuk", akkor a Suno (legalábbis a posztoló a Sunót próbálta ki) - némi gondolkodás után - kidobja a 2-3 perces végeredményt. Ez pedig, bármennyire megdöbbentő, de tényleg nagyon közel áll ahhoz a zenei világhoz, amit a promptban (beírt kérés) megadtunk. Innen pedig már nincs messze egy MI alapú rádióállomás, ahol nem régi slágereket hallgathatunk, hanem a régi slágerekre hajazó dalokat, de hasonló MI komponálta chill music szól majd halkan bárokban, áruházakban. Lehet vele TV-reklámokhoz zenét szerezni és még a jogdíjakat is megspóroljuk.

A poszthoz írott kommentek egyike ezen a ponton érdekes kérdést vetett fel. Szerzője szerint tavasszal a BBC egyik zenei csatornáján az ügyeletes műsorvezető egy MI generálta dalt játszott le, ami annyira bejött a hallgatóknak, hogy állandóan követelték a lejátszását. Igen ám, de a szám egyszer csak eltűnt a BBC daltárából. Némi utánjárást követően a BBC médiajogászai közölték a műsorvezetővel, tilos a továbbiakban a dalt lejátszani, mert nem tudták eldönteni, hogy kinek jár a lejátszás utáni jogdíj. És amíg ezt nem sikerül megnyugtatóan tisztázni, addig marad a silencium.

a műzene nem túl eredeti

Ezek után kereste meg a MediaFuture Szigetvári Andreát, a Zeneakadémia docensét. Arra voltunk kíváncsiak hogy mennyire új ez a trend. Szigetvári Andrea elmesélte, hogy tavaly szeptemberben kezdett hozzá egy ösztöndíjhoz, amelynek a témája a mesterséges intelligencia és a szerzőség volt. Azért, hogy képbe kerüljön, megnézte, miként is működnek a nyelvi modellek, mint a ChatGPT, amely valamilyen nyelvi megfogalmazás alapján készít számunkra valamit és ugyanígy rákeresett, hogy mi aktuális a zene területén a nyelvi modelleknél. Megnyugodott, mert a látottak alapján ezek az alkalmazások semmi kimagaslóra nem voltak akkor még képesek. Aztán 2024 áprilisában ismét kíváncsi volt a zenei területtartalom-generátoraira és elképedve látta, hogy 8 hónap alatt hihetetlen fejlődés ment végbe a területen.

A docens szerint nem kell sokat várni arra, hogy ezek alkalmazott zeneként elterjedjenek. A szakma - filmzenék készítői, hangdizájnerek - kétségbe is estek, mert féltik a munkájukat. Eddig is voltak olyan cégek, amelyek reklámokhoz, filmbetétekhez gyártanak rövid zenéket, stock-zenéket. Mostantól viszont már ezekre sem lesz szükség, mert ha valaki spórolni akarna a zeneszerzésen, a jogdíjakon, akkor maga felmegy a netre, megkeresi ezeket a zene generáló appokat és némi próbálgatás után maga készít egy ingyenes zenedarabot. 

A tanár, aki maga is oktat elektronikus zenei médiaművészetet, hangsúlyozta, hogy az algoritmusok készítette zenék, dalok olyan szempontból nem eredetiek, hogy olyan alapanyagokból dolgoznak, amit betápláltak számukra, vagyis az eddig készült, komponált dalokat, muzsikát használják fel, szemben az elektronikus, vagy kortárs zenével, ahol mindig valami újat találnak ki az emberek.

Ha visszakanyarodunk a BBC médiajogászai által felvetett problémához, vagyis a ki kapja a jogdíjat kérdéshez, érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unióban tavasszal elfogadták és már hatályos az AI Act, vagyis a Mesterséges intelligenciáról szóló törvény. Ebben pedig nagyon úttörőnek számít a kontinens. A jogszabály egyedülálló módon kockázatelemzéshez köti, annak mentén szabja meg a kötelezettségeket, méghozzá négy nagy kategóriát állít fel. Ezek pedig azt írják le és szabályozzák, hogy az MI-technológiák milyen veszélyt jelentenek az emberekre és a tiltást/engedélyezést ennek mentén szabályozzák.

Először is érdemes felidézni, hogy miként is működik a generatív mesterséges intelligencia. Generatív, vagyis valamit alkot, létrehoz, mégpedig gépi tanulás eredményeként. Viszont ahhoz, hogy ezt megtehesse, adatokat kell betáplálni, vagyis "tanítani kell", ám nem mindegy, hogy erre jogszerűen kerül-e sor. A tanuló algoritmusok egyébként a plusz adatért, információkért webaratást végeznek az interneten és a korrekt felhasználás érdekében mindig tudni kell, hogy védett tartalmat használtak-e, vagy sem.

A tartalmak gyakran állnak valamilyen szellemi tulajdonjogi oltalom alatt, mondjuk, ha egyéni-eredeti jellegű, akkor például a szerzői jog védi. Ha a tartalom védelem, oltalom alatt áll, akkor annak felhasználásához engedélyt kell kérni. Ellenkező esetben nem csak a gépi tanuláshoz használt tartalom lesz jogellenes, hanem az a tartalom is, amelyet a MI végül létrehoz. Ha tehát hatalmas mennyiségű betáplált zenei elemekből, töredékekből készül egy dal a SUNO-n és ezeknek egy részéhez nem kértek engedélyt, akkor jogellenesen született a végtermék.

Nem egységes a szabályozás a világon

A MediaFuture a jogdíj problémájával Lábody Péter szakjogászhoz fordult. Az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója - aki egyébként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi elnökhelyettese is - szerint különbséget kell tenni, milyen célból és ki akarja felhasználni az adatokat. Ha kutatóintézetként egyértelműen kutatási célra, akkor nem szükséges engedély. Ugyanígy a szabad felhasználás körébe tartozik az MI tanítása más szereplők számára is, de az ő esetükben, például a zenét generáló platformoknál a szerzők, a zenészek, a kiadók tiltakozhatnak is, hogy az ő zenéiket ne használják az MI betanítására. Szerinte ilyen esetben már le kell ülni a tiltakozó szerzőkkel és tárgyalások útján kell eldönteni, milyen feltételekkel használhatják fel dalaikat.

A szakjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egységes a szabályozás a világon. A Digital Media Law Project szerint az USA-ban a szerzői jogokat a fair use (méltányos használat) elve korlátozza. Itt is kimondják, hogy a kutatási célú felhasználás méltányosnak tekinthető és az amerikai bírói gyakorlat négy tényező alapján mérlegeli, hogy a méltányos használaton alapuló védekezés jogos-e.  

1. A használat célja és jellege, többek között, hogy a használat kereskedelmi természetű-e, vagy nonprofit, oktatási célja van

A bíróságok általában azt nézik, hogy a felhasználás során történt-e „átalakítás”. Ez azt jelenti, hogy ad-e új jelentést vagy értelmet az eredetihez vagy csupán lemásolja azt.

2. A szerzői jog védelme alatt álló mű természete

Az inkább tényszerű munkák felhasználása nagyobb valószínűséggel méltányos használat, mint a puszta fikciókon alapulóké.

3. A szerzői jog védelme alatt álló mű egészéhez képest milyen mértékű és mennyire lényegi a felhasznált rész

Az eredeti munka kisebb részleteinek felhasználását inkább tekintik méltányos használatnak, mint a nagyobb részletek kölcsönvételét. Azonban kisebb részlet is kivételt jelenthet a méltányos használat elve alól, amennyiben az a munka „lelke”.

4. A használat hatása a szerzői jog védelme alatt álló mű potenciális piacára vagy értékére

Kisebb a valószínűsége a méltányos használat megítélésének, ha az adott munkából annak tulajdonosa nem tud profitálni. 

Ez a keretrendszer tehát rugalmasabb, mint az európai jogszabályok és alkalmazása még inkább a bírói gyakorlaton múlik. Ilyenre jó példa a New York Times kontra ChatGPT vita. Ennek lényege, hogy a ChatGPT algoritmus „tanításakor” az amerikai lap cikkeinek ezreit táplálták be, ehhez viszont nem kértek engedélyt a kiadótól, tulajdonostól. Amit tehát a fair use tükrében tisztázni kell ebben az esetben, hogy megtehetik-e, hogy ilyen célra használják fel a cikkeket, vagy sem. E körben fontos kérdés lehet persze annak bizonyítása is, hogy egy-egy MI generálta végtermék, mennyiben tartalmazza a NYT egyes cikkeinek részleteit.

Kié a saját cégemnek készített brandzene joga?

Ennek a területnek a jogi szabályozása sem egyértelmű. Nemrégiben fogadtak el egy olyan rendeletet Ukrajnában, ami alapján az MI-generált termékek speciális, a szerzői művekhez képest rövidebb ideig tartó védelem alatt állhatnak. Nem új, de ismert mesterséges intelligencia-zenegenerátor az AIVA, amelyet 2016-ban fejlesztettek ki, hogy hangsávokat állítson össze hirdetésekhez, videójátékokhoz, filmekhez, de komponált önállóan klasszikus zenét is. A mögötte álló csoport tevékenységét Franciaországban elismerik és az AIVA klasszikus zenei terméke után jogdíjat is szednek.

Kínában 2023 decemberében döntött úgy a bíróság, hogy szerzői jogi védelem alá kerülhet egy MI felhasználásával készített fotó is. A Li kontra Liu per lényege az, hogy egy Li nevű férfi MI segítségével készített egy fotót egy nemlétező, gyönyörű fiatal nőről. A kép felkerült az internetre, ahonnan egy Liu nevű netező „kölcsönvette” és felhasználta blogjában. Li jogdíjat követelt tőle, majd beperelte. A bírósági döntés legerősebb megállapítása szerint azért kerülhet szerzői jogi védelem alá a fotó, mert elkészítésének folyamatában meghatározó volt Li emberi tevékenysége, a hozzáadott szellemi érték.

Egyébként az Egyesült Királyságban régóta védelmet adnak a szoftver alkotta művekre.

A gyakorlatban egyelőre kiskaput jelenthet az, hogy ha valaki például MI generálta zeneszámot állít elő, de nem tünteti fel vagy egyébként nem közli, hogy azt zenegenerátor segítségével alkotta, akkor nem derül ki az MI részvétele a szerzői folyamatban. Meglátjuk persze, lehet hogy a technológia fejlődése révén épp egy MI alkalmazás fogja kiszűrni a jövőben az ilyen eseteket.

Lábody Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai AI Act 50. cikkelye már kimondja, az alkotók kötelesek 2024 júliusától feltüntetni, hogy művük valamely személy mesterségesen előállított képmásának vagy hangjának felhasználásával történt, mesterséges intelligencia segítségével. Ha ezt nem teszik meg és kiderül, akkor bizony azt már jogsértésként lehet kezelni.