A Repropress 2023. októberére elkészítette és benyújtotta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala számára a sajtókiadói szomszédos jogokra vonatkozó díjszabását, kezdeményezve annak jóváhagyását, amit az SZTNH 2024. február 2-án felterjesztett az Igazságügyi Minisztérium felé. Innentől kezdve a minisztériumnak harminc nap állt a rendelkezésére, hogy elfogadják vagy elutasítsák a beadványt, amit végül – mint ahogy az a Repropress közleményéből megtudtuk – elutasítottak.
A Repropress sajnálattal vette tudomásul, hogy a szakhatóság és az igazságügyi miniszter nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán benyújtott díjszabását. A szervezet a terjedelmes jogi indokolás haladéktalan elemzését követően megfontolja a javaslatait az iparág védelme érdekében.
Milyen díjszabást ajánlott a Repropress?
A Repropress a díjszabásában a keresőszolgáltatók kapcsán 5 százalékos, a közösségi tartalomszolgáltatók kapcsán pedig 3,6 százalékos díjarányt határozott meg javaslatában. Ennek alapján, összesen 4,3 milliárd forintra becsülte a felhasználók által 2022-re vonatkozólag fizetendő jogdíjak teljes összegét.
A díjszabását szabályszerűen állították össze, mint írják, minden olyan iratot, indokolást benyújtottak, amelyet a jogszabályok megkövetelnek, a megalapozó hatásvizsgálatban felhasznált információk pedig iparági sztenderd mérésekből, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek publikációiból, szakmai adatbázisokból, publikus tanulmányokból, elemzésekből származnak, releváns jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevételével.
Amennyiben az Igazságügyi Minisztérium elfogadta volna a beadványt, EU-s országok közül először láthattunk volna példát kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre, azaz Európában egyedülálló módon a Google-nek egy reprezentatív szervezettel kellett volna tárgyalnia a szerzői jogok felhasználásáról és díjszabásáról. Ez jelenleg még nem valósulhat meg.
A Repropress szerint a miniszteri döntés egyelőre a hazai kiadók helyett a globális platformokat segíti.
Mivel a Google az úgynevezett ENP „Extended News Previews” szerződések kapcsán A Repropress szerint nem transzparens módon jár el, és az irányelv hazai átültetése óta számos esetben jogsértő módon használja fel a kiadói tartalmakat, a szervezet úgy véli, hogy a közös kiadói összefogásnak továbbra is van létjogosultsága. Álláspontjuk szerint
a hazai sajtókiadóknak össziparági szinten több milliárd forintos bevételekhez kellene jutnia, melynek egyik lehetséges és transzparens beszedési módja most lehetetlenné vált, kedvezve a globális platformok számára.
A döntés megismerése után megkerestük a Repropresst. A kérdésünkre, hogy mit tehetnek a kiadók, Havas Katalin, a szervezet főtitkára azt válaszolta, hogy még értelmezik a díjszabás elutasításának negyven oldalas indoklását, az információk teljes megértéséig a kiadók türelmét kéri, ugyanis ennek pontos ismeretében tudják meghatározni a lehetséges irányt, következő lépéseket. Kérdésünkre megerősítették, hogy ez a határozat nem jeleni az útjuk végét, nem adják fel. A Google-t is megpróbáltuk elérni, amennyiben válaszolnak, azt is közöljük.
A Repropress teljes álláspontja a döntésről a szervezet weboldalán elolvasható.
(Borítókép: Getty Images)