A Trendency Online Zrt.célja az AI-alapú megoldások továbbfejlesztése és integrálása a különböző iparágakba. Már számos jelentős projektet vittek véghez, többek között a Szerencsejáték Zrt.-vel közösen fejlesztették ki a Tippmix Radar alkalmazást, amely valós idejű adatokat és statisztikákat biztosít a sportfogadás szerelmeseinek. Emellett olyan partnerekkel dolgoztak együtt, mint a Magyar Turisztikai Ügynökség vagy a Magyar Fejlesztési Bank.
Kovács Lívia senior kutató a felmérést bemutatva felidézte, milyen volt annak idején a betárcsázós internet, és hol tart ma, amikor egy telefonon keresztül elérhetjük a netet bármikor.
Álljunk megfelelő szerénységgel az AI-hoz. Újabb evolúcióhoz érkeztünk. Egyikünk sem tudja, mi fog ebből kijönni, és mindenki próbál valamilyen következtetést levonni.
EGyharmaduk már alkalmazza
A kutatásban 305 vállalat vett részt, amelynek 11 százaléka nagyvállalat, 89 százalék kis- és középvállalkozás. 75 százalékban vezetők, 25 százalékban pedig a témában kompetens alkalmazottak adtak válaszokat.
Kiderült, hogy a hazai vállalatok 36 százaléka már alkalmaz AI-technológiákat, ők átlagosan három éve vezettek be valamilyen mesterséges intelligencia-alapú megoldást.
Katalizátor: a generatív AI
A kutatás eredményei alapján a mesterséges intelligencia bevezetésének katalizátora a generatív AI lett, amely a szöveggenerálás, dokumentumkezelés és tartalomgyártás területén hozott érezhető hatékonyságnövekedést. Az AI-t használó vállalatok 70 százaléka alkalmaz generatív modelleket, leggyakrabban a ChatGPT-t, amely mára sokaknál a Google kereső helyébe lépett. A nagyvállalatok komplexebb megoldásokkal (robotizált folyamatautomatizálás, előrejelző analitika) is kísérleteznek.
Az AI elfogadását nemcsak a technológiai érettség, hanem a kultúra, a vezetői attitűd és az adatgazdálkodási felkészültség is befolyásolja. A bevezetés top-down módszerrel indul:
A vezetőség elkötelezettsége és az „AI-evangélisták” bevonása döntő szerepet játszik, ők azok az alkalmazottak, akik segítik az edukációt és tudatosságot alakítanak ki a szervezetben.
– magyarázta Kovács Lívia.
A megkérdezett vállalatok 60 százalékban az időmegtakarításban látják az AI hasznosságát, 33 százalékban a termelékenységben, 20 százalékban a költségekben, míg 34 százalék nem méri. A hosszú távú stratégiai megtérülés (ROI) kimutatása továbbra is nehézséget okoz, főként a szofisztikált mérési rendszerek hiánya miatt.
Háromféle hozzáállás
Fontosnak tartottuk felmérni a vállalatok hozzáállását az AI-hoz, hiszen ezzel trendeket is ki tudunk rajzolni, nemcsak pillanatnyi helyzetet. A szegmentáció így iránytű lehet. Három jól elkülönülő attitűdöt azonosítottunk, a kialakult szegmensek jól tükrözik az AI használatának fejlődési szakaszait is.
– számolt be róla Balázs Kinga senior kutató.
- Tudatos AI-használók (22 százalék): aktív integrálók, akik stratégiai szinten építik be munkájukba az AI-t, és már üzleti előnyt is tapasztalnak. Például egy gyártócég AI-alapú előrejelzéseket használ a beszerzési folyamatok optimalizálásához. 13 százalékuk még nem használja, de elkötelezett a bevezetése mellett.
- Óvatos bevezetők (41 százalék): felismerik az AI-ban rejlő potenciált, de előnyeit nem tartják megalapozottnak a saját vállalatuk szempontjából. Kivárnak, amíg iparági szabványok garantálják a biztonságot vagy sikeres példák bizonyítják hasznosságát. Fő motivációjuk a hatékonyság növelése, illetve a költségcsökkentés. 39 százalékuk már használ AI-t (így jön ki, hogy a megkérdezettek harmada már használja).
- AI-szkeptikusok (37 százalék): bizalmatlanok a technológiával szemben, kockázatosnak, feleslegesnek és kultúridegennek tartják, nem látják relevánsnak saját működésükre nézve. Jellemző mondat: „Nem hiszem, hogy a gépi döntéshozatal helyettesíteni tudná az emberi tapasztalatot.”
KÉnyszerhelyzetek
A vezetők szerint az AI elterjedése a humánerőforrás-gazdálkodás újragondolását is kikényszeríti. A hatékony AI-integrációhoz új szerepkörök, specializált szakemberek és központosított kompetenciaközpontok kialakítása válik szükségessé – mindezt egy gyorsan változó, agilis munkakultúrában.
A mesterséges intelligencia integrációja egyre kevésbé opció, és egyre inkább üzleti kényszer a vezetők szerint, akikkel mélyinterjú is készült. Ennek alapján a már AI-t használó cégek 63 százaléka bővítést tervez a következő két évben, míg a szkeptikusok közül alig 4 százalék fontolgatja a bevezetést – hosszabb távon.
A piac tehát differenciálódik: az aktív integrálók előnybe kerülnek, a kivárók pedig valószínűleg versenyhátrányba sodródnak.
Kihívások és akadályok
- ROI mérése: A teljes megtérülés kvantifikálása nehézséget jelent, főleg a KKV-k számára.
- Adat-infrastruktúra hiánya: A vállalatok 48 százaléka nem rendelkezik megfelelő adatkezelési rendszerrel.
- Szakértőhiány: A kvalifikált munkaerő hiánya lassítja az AI-projekteket.
- Etikai aggályok: Az adatbiztonság és a gépi döntések átláthatósága fokozottan fontos a vezetők számára.
Vezetői idézetek a sikeres AI-integrációhoz
- Nem a technológia, hanem a problémamegoldás a lényeg. Egy logisztikai vállalat vezérigazgatója egy olyan AI-alapú útvonaloptimalizáló rendszer bevezetését írta le, amely 30 százalékkal csökkentette az üzemanyagköltségeket:
Nem azért kezdtünk el foglalkozni az AI-jal, mert divat, hanem mert konkrét problémánk volt: a szállítási hatékonyság romlott. Az AI-t nem technológiai csodaként, hanem eszközként kezeltük. Az algoritmusok segítségével optimalizáltuk az útvonalakat, és ez hozta a megtérülést. Ma már nem kérdezzük, hogy AI-e, csak azt, hogy működik-e.
- Építs támogató kultúrát! A belső „AI-evangélisták” nélkülözhetetlenek a tudásmegosztásban. Egy IT szektorban dolgozó középvezető azt írta:
A legnagyobb kihívás nem a technológia bevezetése volt, hanem a szellemi változás. Kineveztünk két kollégát, akik folyamatosan képzik a csapatot, válaszolnak a kérdésekre, és példákon keresztül mutatják be az AI előnyeit. Így a félelem helyett a kíváncsiság vált dominánssá.
- A külső és saját fejlesztésű megoldásokat egyaránt fontosak. A nagyvállalatok 44 százaléka saját AI-rendszereket használ, de a felhőalapú eszközök is népszerűek. Egy gyártóipari vállalat technológiai igazgatója úgy fogalmazott:
A külső megoldások gyorsan bevezethetők, de a saját fejlesztésű rendszerek adják a versenyelőnyt. Például a gyártósori hibadetekcióhoz saját neurális hálót építettünk, míg a beszállítói adatok elemzéséhez felhőalapú AI-t használunk. Ígérgetni lehet a külsőségekkel, de a stratégiai területeken mindig saját fejlesztésre építünk.
- Nem sprint, hanem maraton. Egybanki szektorban dolgozó CIO szerint:
Sok vállalat elvárja az AI-tól a csodát egy negyedév alatt, de ez nem így működik. Mi három éve fejlesztjük az adatinfrastruktúránkat, és most kezdjük érezni az eredményeket. Türelem és folyamatos beruházás kell, különben csak felületes megoldások születnek.
- Az AI bevezetésének alapja az adat. Egy egészségügyi szolgáltató vezetőjének (a vállalat egészségügyi adatok elemzéséhez fejlesztett AI-modellt) véleménye a következő volt:
Mielőtt bármilyen modellt építettünk volna, egy évig csak az adatainkat takarítottuk és szabványosítottuk. Ma már ezek az adatok táplálják az AI-t, és így tudunk pontos előrejelzéseket készíteni. Az AI-hoz nem a technológia, hanem az adat a kulcs.
- Ne a ROI-t mérd, hanem a valós hatást! Egy kereskedelemben dolgozó vezető azt írta, a vállalat a vevői elégedettség növelésére használ AI-t:
Ha csak a pénzügyi megtérülésre fókuszálunk, elveszítjük a lényeget. Nálunk az AI bevezetése után 40 százalékkal nőtt a visszatérő vevők aránya. Ez nem látszik azonnal a mérlegben, de hosszú távon mindennél fontosabb.
Még gyerekcipőben
A Trendency megállapítja: a valódi értékteremtéshez túl kell lépni a technológia kipróbálásán. Az AI bevezetésének sikere nem a technológián, hanem az üzleti probléma pontos megértésén és a stratégiai célokhoz való illeszkedésén múlik.
A magyar vállalatok AI-használata még gyerekcipőben jár, de a generatív AI elterjedése gyorsított változásokat hoz. A siker kulcsa a stratégiára épülő adaptáció, a folyamatos oktatás és a valós problémákra való fókuszálás.