A magyar munkavállalók ilyen tekintetben le vannak maradva a globális átlagtól: ritkábban használják a mesterséges intelligenciát munkahelyi célokra, hiányosak az ismereteik és fenntartásokkal kezelik a technológiát. Ezt mutatja a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös kutatása, amely szerint a hazai dolgozók elsősorban tényellenőrzési, fordítási és készségfejlesztési célokra veszik igénybe az AI-on alapuló szoftverek segítségét.
Az AI szerepe a magyar munkaerőpiacon
A résztvevők válaszaiból az derült ki, hogy 10%-uk heti, míg 4%-uk havi rendszerességgel használja a mesterséges intelligenciát, ami jelentős elmaradást jelent a globális átlaghoz képest (18 és 21%). Bár a megkérdezettek 42%-a hallott az AI-szolgáltatásokról, azokat soha nem próbálta ki, tízből ketten pedig hallomásból sem ismerik a lehetőséget.
A mindennapi munkavégzés során a magyar munkavállalók jellemzően adminisztratív feladatok ellátására (42%), kreatív folyamatok segítésére (30%), illetve szövegírásra (30%) használják a mesterséges intelligenciát. Ami a munkán kívüli feladatokat illeti, itt az információk felkutatása (47%), az idegen nyelvű szövegek fordítása (46%), valamint az új készségek elsajátítása és a meglévők fejlesztése (42%) vezeti a sort.
Hiányzik a bizalom
A magyar válaszadók a gyakran nem világos forráshasználatot, hivatkozásokat, a parancsírás nehézségeit, továbbá az időnként kifogásolható minőségű végeredményt említi a mesterséges intelligencia fő hiányosságai között. A magyarok ugyanakkor tudatosabbak: a hazai megkérdezettek mindössze 1%-a szokott a mesterséges intelligencia által gyűjtött vagy generált adatot bármilyen ellenőrzés vagy kiegészítés nélkül felhasználni – szemben a válaszadó külföldi munkavállalókkal, akinek 10%-a vakon megbízik az AI-hoz kötődő tartalmakban.
„A munkavégzéshez használt MI-eszközök felé kevésbé nyitottak a magyar munkavállalók, mint a globális átlag. A kutatásban megkérdezett magyarországi alkalmazottak 49%-a jelezte, hogy teljes mértékben nyitott lenne új ismeretek elsajátítására, hogy az MI okozta munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodjon, 43% pedig csak akkor, ha muszáj lenne. Ez az arány a globális átlagot vizsgálva 57, illetve 35%” – közölte Kotsis Ádám, a BCG partnere.
Elkerülhetetlen az átalakulás
Kotsis Ádám úgy vélte, „a mesterséges intelligencia terjedése a munkafolyamatok jelentős részének változását fogja eredményezni – sőt már jelenleg is érezhető a hatása –, emiatt bizonyos területeken feltétlenül szükséges lesz új ismeretek elsajátítása.”
A kutatás alapján a magyar munkavállalóknak mindenekelőtt átgondolt vállalati programokra, információra és időre lenne szükségük továbbképzésükhöz. Erről már Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója beszélt, aki szerint tízből négy munkavállaló jelölte meg ezeket a szempontokat.
„Az új képességek elsajátítása idővel elkerülhetetlen lesz bizonyos területeken, így a cégeknek fontos átgondolniuk a munkafolyamataikat, illetve hogy ezeket hogyan segítheti az MI. Jelentős előnyt szerezhetnek azok a munkaadók, akik tudatosan készítik fel munkavállalóikat a lehetséges változásokra.”
Hátrányba kerülhet, aki nem veszi fel a fonalat
Abban a kérdésben, hogy a mesterséges intelligencia miatt mennyi ember veszítheti el a munkáját, továbbra sincs egyetértés. Egyre több jel mutat azonban arra, hogy a munkaerőpiacon előbb-utóbb hátrányba kerülhetnek azok, akik szükség szerint nem tudják elsajátítani szakmájukhoz az AI-technológiák alkalmazását. Ide tartozik a többi között a kreatív szakma is.
„Olyan fázisokra, amiket az emberek egyébként nem igazán szeretnek csinálni, mint például a retusálás, hatékonyan bevethető. Az az idő viszont még nem jött el, és szerintem nem is fog, amikor szólok az AI-nak, hogy csináljon egy jó filmet, és akkor készen is van. Szerintem nem az AI fogja elvenni a munkát az emberektől, hanem maximum az az ember, aki jól vagy jobban tudja kezelni” – fogalmazott ezzel összefüggésben Hidvégi Zoltán, az Umbrella Collective alapító- vezérigazgatója a MediaFuture-nek adott korábbi nyilatkozatában.