Nehéz nem észrevenni, hogy a Covid óta mennyire kilőttek a jegyárak, főleg, ha külföldi előadó koncertjére vagy külföldi koncertre venne az ember jegyet. Ez pedig korántsem csak a gazdasági körülményeknek köszönhető, hanem a fogyasztói viselkedésnek is.
Mint a BBC cikkéből kiderül, az Oasis 2009-ben játszott legutóbb a Wembley-ben, akkor egy állójegy 44 fontba (mai árfolyamon körülbelül 21 ezer forintba) került, ami mai áron, az inflációt figyelembe véve 68 font (nagyjából 32 500 forint) lenne. A jövő nyári koncertre viszont már 150 fontba (majdnem 72 ezer forintba) kerül egy ugyanilyen belépő. Ehhez persze kellett az Oasis óriási PR-kampánya is, amely táplálta a jegyek iránti fokozott igényt amellett, hogy nem lehet tudni, mikor láthatja az ember legközelebb az együttest. Bár nem az Oasis az egyetlen zenekar, amelyért mélyen a zsebébe kell nyúlnia az embernek, a jelenség mögött általánosan észrevehető a PR- és marketingkampányok erősödése és hatékonyabbá válása különösen a közösségi médiában, ahol egyre többen, főleg a fiatalok érzik úgy, hogy nem szabad kimaradni a trendekből, lemaradni a koncertről, amit akkora érdeklődés övez.
Infláció és dinamikus árazás
Emellett ott a dinamikus árazás is, amit már a 2010-es évektől kezdtek átvenni a rendezvények a légitársaságoktól. Ez azt jelenti, hogy az érdeklődés növekedésével és az idő előrehaladtával egyre drágábbak lesznek a jegyek, a határ pedig olykor tényleg a csillagos ég. Ha az extremitásokat nézzük: Madonna 1307 fontot (625 ezer forintot) kért egy VIP-jegyért a Celebration tour-on, Beyoncé Renaissance koncertjén pedig 2400 fontért (1 148 350 forintért) lehetett a színpadra ülni.
2023-ban a jegyárak Nagy-Britanniában 23 százalékkal emelkedtek, miután a Covid miatt már korábban nőttek 19 százalékkal, és Magyarországon is hasonló a tendencia. A Világgazdaság által megkérdezett szakértő szerint az iparágon tavaly 20-35 százalékos emelkedés söpört végig többek között az infláció és az elszálló energiaárak miatt.
2023-ban az átlagos jegyár a top száz világ körüli turné esetében Nagy-Britanniában 101 font (körülbelül 48 ezer forint) volt, míg 2022-ben 82 fontot (39 ezer forintot) kértek érte. A szigetországban az emberek több mint fele (51 százaléka) mondja azt, hogy a magas árak miatt legalább egy koncertről lemondott már az elmúlt öt évben, a 16 és 34 év közötti koncertlátogatók kétharmada pedig kevesebb eseményre megy el, mint korábban. Ennek ellenére mégis telt házasak a drága turnék is, legalábbis a legnagyobb előadók esetében.
Nyerészkedés?
A szakértők szerint ugyanakkor az előadók keze is benne van a dologban, akik szeretnének minél többet keresni, amíg lehet a bizonytalan gazdasági körülmények közepette: amíg nem üt be egy újabb járvány, amíg nem veszi át a helyüket egy újabb feltörekvő csillag a közösségi médiában. És akkor a jogdíjakról még nem is beszéltünk, ami a stream terjedésével jócskán visszaesett a lemezek és CD-k fénykorához képest.
Sok kritika érte például Bruce Springsteent, mert a 2023-as amerikai turnéján 5000 dollárig (majdnem 1 millió 800 ezer forintig) felszöktek a jegyárak a Ticketmaster dinamikus árazása miatt. Mint Springsteen egy interjúban elmondta, a legtöbb jegy eredetileg „megfizethető árkategóriába” tartozott, de elege lett abból, hogy a jegyüzérek kaszálnak rajtuk, ezért úgy döntött, hogy alkalmazkodik az ő áraikhoz, mert „miért ne menjen ez a pénz azokhoz a srácokhoz, akik három órát izzadnak érte egy este.”
Gene Simmons, a Kiss egyik alapítója szintén megvédte a rendszert. Mint mondta, az ár egészen addig csak elméleti, amíg vásárolni nem kezdik a jegyeket. Azt tanácsolja, hogyha drágálljuk a belépőt, akkor ne vegyük meg, hiszen a pénzünk szavazat. Szintén dinamikus árazást alkalmazott a turnéján a Coldplay, Harry Styles, Olivia Rodrigo és Taylor Swift, aki ezért alapos kritikákat is kapott. (Az ősszel Észak-Amerikában folytatja a turnét, ahol a jegyek 600 ezer forint körül kezdődnek, ezzel szemben egy európai koncertre már akár 100 ezer forint körül is lehetett belépőt kapni, emiatt sok amerikai érkezett idén a kontinensre.)
A fentiek mellett az objektíve növekvő költségekkel is számolni kell: drágább lett a benzin, a szállítás, az utazás, az étkezés, a szállás. Emiatt sokan osztják azt a véleményt, hogy valójában az előadói profit nem nőtt olyan sokat, és a jegyárak nagy része a költségekre megy el.
Kerül, amibe kerül
Az is tapasztalható, hogy az emberek lelkesedése nem csökken, sőt. A VIP-eladások még nőttek is egész Európában. Sokan vannak tehát, akik semmi pénzt nem sajnálnak, hogy lássák a kedvenceiket, legalábbis, ha az élmény elég ütősnek ígérkezik. A kedvcsinálásról pedig többek között a marketing és a közösségimédia-jelenlét gondoskodik. Akinél mindez nincs meg vagy nem kellően átgondolt a kampányuk, azok nem feltétlenül tudják eladni a jegyeket, és még a legnagyobb sztárok között is nagy a verseny.
Például Jennifer Lopez és a Black Keys is több koncertet lemondott Amerikában, miután nem keltek el a jegyek 150 dolláros (körülbelül 54 ezer forintos) átlagáron. Billie Eilish 2025-ös brit turnéjára is megvannak még a legdrágább, 398 fontos (körülbelül 190 ezer forintos) jegyek, amelyből 151 fontot eladományoz az énekesnő.
Ugyanakkor sokan vannak, akik, mint a 27 éves sheffieldi Leah Rafferty, kifizetik, kerüljön bármennyibe is a jegy. Az Eras Tour-on például hatszor volt, ami összesen 1192 fontjába (körülbelül 570 ezer forintjába) került, de mivel a szüleivel él, az átlagosnál talán nagyobb kerete van a hobbijaira. Mint a BBC-nek elmondta, amíg nem megy csődbe, szívesen fizeti ki, bármennyibe is kerüljön. Az értékesítők pedig pontosan erre támaszkodnak Gideon Gottfried, a Pollstar iparági magazin európai szerkesztője szerint. Mint mondja, azért tartják magukat ezek az árak a kedvezőtlen gazdasági környezetben is, mert rengeteg ember hoz irracionális döntéseket, hogy láthassa a kedvenc előadóját. Az irracionális döntések pedig bármelyik piacot eltorzítják. Az emberek az érzelmeiktől vezérelve elképesztő összegeket képesek kiadni.