Elképzelhető, hogy a szélsebesen fejlődő MI, mindössze az internet felhasználásával képessé válik jó minőségű, izgalmas és szexi tartalmak előállítására. A kérdés, hogy milyen hatással lenne egy ilyen innováció a kreatív iparra, és hogyan befolyásolná mindez a szellemi munka értékét.

A mesterséges intelligencia szélsebes fejlődése miatt könnyen eljöhet a pillanat, amikor mindössze az internetet segítségével létrehozhatunk összetett, kreatív tartalmakat. Amennyiben ez megvalósul, jelentősen redukálhatóvá válik a humán munkaerő alkalmazása, jóval olcsóbb lehet a reklámtartalmak előállítása. A cégeknek jelentős bérmegtakarítást eredményezhet, ha nagyságrendekkel kevesebb tartalomgyártót, újságírót kell alkalmazniuk, így amint gépesíthetnek korábban emberi folyamatokat, meg is fogják tenni.

A téma felfejtéséhez, árnyalásához hívtuk segítségül Guld Ádám médiakutatót, aki azzal kezdte, hogy felhívta a figyelmet: a technológia alapvetően nem új, viszont a tömeges felhasználás csak a szabad hozzáférésű mesterséges intelligencia alkalmazásokkal robbant be. A kommunikációs szakember megjegyezte, hogy ezeknek a megoldásoknak egy jelentős része már körülöttünk volt korábban is, csak zömében ezek nem voltak látványosak. Elég, ha csak olyasmikre gondolunk, mint a videóhívások, amikor is egy sor olyan program fut a háttérben, amely a hangot és a képet egészíti ki, hogy a felhasználói élmény minél tökéletesebb legyen, ne akadozzon a hang, vagy ne remegjen a kép.

A változást tehát az olyan szabad hozzáférésű, szövegalapú alkalmazások hozták el, mint a Chat GPT, amelyekkel a hétköznapi felhasználó számára is egyértelművé vált annak forradalmi jellege.

Párhuzam a Metaverzum és a ChatGPT között

Talán két éve volt hasonló hírverés, amikor bejelentették a Metaverzum újításait. A média és a kommunikációs szakma szinte azonnal felbolydult, csakúgy, mint a marketingesek. Azonban az izgalom nem tartott sokáig. Hamar kiderült, hogy a Metaverzumnak nincs olyan „eszköze”, ami megkönnyítené a munkavégzést.

Ebben térnek el a mostani MI alkalmazások. 2023 második felére a felhasználók egyes csoportjaiban teljesen hétköznapivá váltak azok a programok, amelyekre kezdetben sokan szinte csak játékszerként tekintettek. Ma ott tartunk, hogy szemfüles középiskolások vagy egyetemisták már a beadandó dolgozatok elkészítésénél is élnek ezekkel a lehetőségekkel, de persze sokan lebuknak – teszi hozzá Guld Ádám egyetemi oktatóként. Zömében a Z generáció tagjairól van szó, hiszen ők azok, akik készek azonnal lecsapni a legújabb technikai-technológiai újításokra és kipróbálni, használni/felhasználni azokat.

A változások a munka világában jelentkezhetnek először, majd jön a kultúra

Sokan vizsgálják, miként fogja átalakítani világunkat, ha már általánossá válik az MI használata. Az ugyanis nem kétséges, hogy a technológia megjelenése bizonyos szakmák esetében a munka könnyebbé válását, finomabban szólva a munkafolyamat lerövidítését eredményezheti. Michael Betancourt azt állítja, hogy a most bekövetkező változások hatásait elsősorban a munka világában fogjuk érzékelni, majd innen kiindulva kulturális és össztársadalmi szintű változásokra számíthatunk. Véleménye szerint olyasminek lehetünk szemtanúi, mint ami a 18. század elején az ipari forradalom időszakában bekövetkezett, azzal a különbséggel, hogy a mostani átalakulással nem a fizikai, hanem bizonyos típusú szellemi munkák kiváltása, racionalizálása kezdődhet meg.

Az szinte biztosra vehető, hogy a fehérgalléros munkakörökben a következő évtizedekben nem lesz szükség olyan mennyiségű emberre, mint amennyit eddig ezek a területek foglalkoztattak. Elsősorban azok a területek kerülhetnek veszélybe, amelyek könnyen algoritmizálhatók.

Az irodalmak szerint ilyen terület lehet például a reklámszövegíróké, a marketingeseké, a könyvelőké vagy a jogászoké

– hangsúlyozta a médiakutató.

A jövőben megismétlődhet, ami akkor történt, amikor a fizikai munkát gépesítették; vagyis amikor a felszabadult tömeg nagyobb része átment a szolgáltató szektorba, illetve a nem fizikai jellegű munkák világába.

Mi lesz a tétlen tömeggel?

Felmerül a kérdés, hogy hová mehet tovább az a tömeg, amely a forradalmi változások nyomán kiszorul a munkaerőpiacról – egyes társadalomkutatók szerint valószínűleg sehová. Esetükben lehet jelentős az egyre gyakrabban felmerülő és egyre több vitát kiváltó alapjövedelem, amely ebben az esetben alanyi jogon járna nekik, viszont ez már nem munkaalapú társadalmat tételez fel, és más típusú társadalmi elosztást vezetne be.

Ennek nyomán jelenhet meg egy dologtalan társadalmi osztály, vagy egy tétlen tömeg, amelynek legnagyobb kihívása az lesz, hogy miként töltse el az így szabaddá vált idejét, mihez kezdjen, mit csináljon.

Guld Ádám arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani feltételezések abba az irányba mutatnak, hogy ezek az emberek a szabadidejüket elsősorban különféle médiatartalmak fogyasztásával fogják eltölteni. Ez egyébként már manapság is hasonló módon történik, hiszen a szabadidővel foglalkozó vizsgálatok egyértelműen mutatják, a médiafogyasztás agresszíven kezd kiszorítani más típusú szabadidős tevékenységet. Ez a folyamat jelenleg a Z és az Alfa generáció esetében a leglátványosabb. 

Mindez viszont már egy új típusú társadalmi értékrendet feltételez. Jelen társadalmunk különbséget tesz fizikai és szellemi munka között. Bizonyos mértékben a szellemi munkát a fizikai fölé helyezi, mert az hosszú időn át tartó tanulást, később kreativitást feltételez. Viszont ha idővel ezeknek a szellemi munkáknak egy nagy része ugyanúgy kiválthatóvá válik, mint a fizikai munka, akkor korábban erősnek tűnő társadalmi osztályok pozíciója fog megkérdőjeleződni. Ezek az előrejelzések azzal számolnak, hogy komoly változásokra számíthat az értelmiségi réteg, az a diplomás középosztály, amely jelenleg viszonylag stabil, elismert helyet foglal el a társadalmi struktúrában.

Átalakuló közmédia

Az MI jelentette munkaerő kiváltására jó példa lehet a Bild című német bulvárlap, ami 2023 nyarán kétszáz dolgozójától vált meg azokon a területeken, ahol a munkafolyamatokat hatékonyabbá lehet tenni a mesterséges intelligencia segítségével. Ezek a lapok csak kisebb, vagy minimális mértékben térnek el a központi, vagy országos kiadványoktól, így a helyi változatok előállításához már messze nincs szükség annyi humán interakcióra, azt egy jól beállított algoritmus segítségével kiválóan lehet optimalizálni.

A BBC-nél is elindult a hosszú távú gondolkodás. A brit közszolgálati médium már most kísérletezik a tartalom előállítás folyamatának, illetve annak a fogyasztókhoz való eljuttatásának mesterséges intelligencia alapú megoldásaival.

Maga a BBC vízióként azt kommunikálja, hogy a technológiai forradalom újabb korszakát éljük át és ahogyan ők anno ott voltak már a rádió, a televízió és az internet forradalmánál, most ott szeretnének lenni a mesterséges intelligencia forradalmánál is. A brit közmédián belül az a vélekedés irányadó, hogy a jelenlegi MI alapú technológia olyan volumenű változásokat fog generálni – akár a tartalomfogyasztásban, akár annak eljuttatásában a szélesebb tömegekhez –, mint amilyen történt a rádiózás, vagy a televíziózás elterjedésekor.

Első körben az adatgyűjtésre és a fogyasztói profilok minél pontosabb meghatározására fókuszálnak, vagyis arra, hogy a tartalmak kereshetősége, és azok kiajánlása minél pontosabb legyen. Egyébként pedig azt javaslom, hogy az MI új, önálló közszolgálati trendjei legyen egy újabb beszélgetés tárgya a MediaFuture-ben – zárta a beszélgetést Guld Ádám médiakutató.

(Borítókép:  Westend61 /Getty Images.)

Cimkék