A Meta több száz milliárd dollárnyi befektetést jelentett be, a közösségi média óriás ezzel csatlatkozott azokhoz a nagy technológiai vállalatokhoz, amelyek az elmúlt hónapokban jelentős megállapodásokat kötöttek és több millió dollárt fizettek mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre. A Meta már áprilisban megemelte 2025-ös tőkeberuházási előrejelzését 64-72 milliárd dollárra, hogy megerősítse pozícióját az OpenAI-jal és a Google-lel szemben.
Zuckerberg a Threads-en tette közzé, hogy az első egy gigawattos adatközpont, a Prometheus várhatóan 2026-ban fog üzembe állni, míg a másik, a Hyperion részleteiről Ashley Gabriel, a Meta szóvivője tájékoztatta a magazint: 2030-ra 2 gigawattnyi kapacitással bír majd, a következő években pedig 5 gigawattra fog bővülni. Zucerberg hangsúlyozta:
Több titán szerverklasztert is építünk. Már egy ilyen is lefedné Manhattan nagy részét.
Hivatkozott továbbá a SemiAnalysis iparági kiadvány egyik jelentésére, miszerint a Metának lehet az első olyan AI-laboratóriuma, amely egy gigawatt feletti szuperklasztert üzemeltet. Hozzáfűzte, hogy a hirdetési üzletág elegendő bevételt termel a hatalmas beruházások finanszírozásához, ugyanis a befektetők aggódtak, hogy ezek a költségek megtérülnek-e majd.
A Meta részvényei ebben az évben már több mint 20 százalékkal emelkedtek, a vállalat tavaly közel 165 milliárd dolláros bevételt ért el. A nyílt forráskódú Llama 4 modelljének kudarca és kulcsfontosságú munkatársainak távozása után a múlt hónapban átszervezte AI-tevékenységeit és megalapította a Superintelligence Labs részleget, hogy egyesítse az érintett fejlesztéseket. Arra számítanak, hogy ezen keresztül új bevételeket fog generálni a Meta AI alkalmazás, a hirdetési eszközök és az okos szemüvegek üzletága.
Az új részleget Alexandr Wang, a Scale AI korábbi vezérigazgatója és Nat Friedman, a GitHub egykori vezetője irányítja, akik fontolóra vették a vállalat legerősebb nyílt forráskódú AI-modellje, a Behemoth elhagyását egy zárt alternatíva fejlesztése érdekében, erről a New York Times számolt be. Gil Luria, a D.A. Davidson elemzője szerint a Meta agresszívan fektet be a mesterséges intelligenciába, hiszen a technológia már most fellendítette a hirdetési üzletágát azzal, hogy lehetővé tette több hirdetés értékesítését, méghozzá magasabb áron.
Sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Prometheus és a Hyperion együttesen annyi energiát fogyaszt majd, amennyi több millió otthon ellátására elegendő, nem beszélve a vízigényről: a New York Times hétfői beszámolója szerint a Meta egyik adatközpont-projektje a georgiai Newton megyében máris vízhiányt okozott. Szakértők becslése szerint az adatközpontok 2030-ra Amerika energiafogyasztásának 20 százalékát tehetik ki.
Az AI-fejlesztések más téren is rendre kiverik a biztosítékot: korábban 13 író perelte be a Metát arra hivatkozva, hogy könyveiket jogellenesen használták fel AI modelljük tanítására.
